Rögös az út hazafelé, olasz fődtől Székelyfődig…

Liget 2020. január 13., 13:54

1918. november 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a padovai fegyverszünetet, a hadvezetés már a fegyverszünet aláírása előtt értesítette a hadakat az ellenségeskedések azonnali beszüntetéséről. A háborús veteránok visszaemlékezéseiből olvashatnak a hétfői Előretolt Helyőrségben.

A kép bal oldalán Szőcs Mihály

 A kézdivásárhelyi Szőcs Mihály tanár szerint a katonák egymás között megbeszélték, a muníció és az élelem hiánya a háború végét vetíti előre, de de egyanezt érezhették a tisztek is, derül ki a visszaemlékezésből. A halmágyi Czika Péter szerint nem lehetett töltény nélkül hősnek lenni, a felsőlemhényi Veress Vilmos szerint a nagy baj az volt, hogy eltörölték a kikötést és a botozást.

„1916-ban meghalt Ferenc Jóska király, s jött Károly király, szamár király, buta király vót. Eltörölte, kérem, mikor a hadseregben a legjobb fegyelmet kellett volna biztosítani, eltörölte a kikötést s a botozást.

Evvel lépett a trónra. A tisztek azt mondták: na akkor a sereg le es van szavazva. Tíz nemzet harcoltunk a Monarchiában. Tetszik érteni!? Akkor törölte el ezt az ilyesmit, mikor jobban össze kellett volna fogni, hogy jobban féljenek. Kötözés! Ne is beszéljünk róla! A kezeit összekötötték így a háta megett, s felhúzták egy fa oldalára, hogy a lába nem érte a fődet. Minden negyedórában le kellett engedni, hanem hótt meg. Botozás! Le a nadrágot, s 25-öt a fenekébe. E’ vót a büntetés. Ezzel tartották félelembe a hadsereget. Azt úgy adták a 2 órai kikötést. Ugye nagyobbacska bűnt kellett végrehajtani, kisebbétt nem. A parancs nemteljesítésért járt.”

További visszaemlékezéseket a legfrissebb Előretolt helyőrség Élő történelem rovatában olvashatnak.