Egy lovasfarm mindennapjai

Liget 2020. február 12., 11:48

Virágkorát éli a lovaglás iránti igény, a nagyvárosok környékén egyre több a lovarda, de azok száma is nő, akik lovat vásárolnak. A Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletébe az Erdélyi-szigethegység lábánál fekvő nagykalotai lovasfarmról készült riport.

A lovak felnyergelését a túrák részvevői is megtanulják Fotó: Makkay József

Kalotaszeg határán, Nagykalotán családi vállalkozásban tart fenn lovasfarmot Bethlendi István és neje, Szabó Bea. A farm elsősorban turistáknak kínál szolgáltatásokat, az otthoni telephelyen az általuk gondozott 56 lóból néhány állandó készenlétben áll.

„Ló és lovas között mindig jó együttműködés kell legyen. A ló kell érezze, hogy lovasa mit akar, mit szeretne. Jó, ha tisztában van azzal, hogy nem ő dönti el ösztönei szerint az út kimenetelét, hanem a gazda, így nincs baj” – magyarázza Bethlendi István.

A téli táj a ló nyergéből Fotó: Makkay József

Vállalkozásuk lovak bértartásával, illetve egy- vagy többnapos lovas túrák szervezésével foglalkozik, a négytagú család ebből él meg. Amikor tíz évvel ezelőtt elkezdtek vállalkozásszerűen lótartással foglalkozni, csak az optimizmusuk volt meg, hiszen nem tudták, anyagilag hogyan fognak boldogulni.

A gépészmérnöki végzettségű István korábban a telephelyen egy faipari vállalkozást működtetett, de nem szerette, amit csinált.

Mindig egy természetközeli foglalatosságba akart fogni, így amikor 2007-ben megismerkedett Szabó Beával, a közös állatszeretet egyértelművé tette: hosszabb távon mással kell foglalkozniuk.

Történetükről bővebben az Erdélyi Gasztró február 12-i számában olvashatnak.