Irodalomszerető dallamok: verseket zenésített meg a csíkszeredai tanító

Péter Beáta 2020. február 12., 16:44

Kortárs és klasszikus költők alkotásaiból állított össze versgyűjteményt Kocsis Annamária, amelyhez egy munkafüzet is készült. A Verskóstoló című kötetbe bekerült alkotásokat pedig Kovács István csíkszeredai tanító zenésítette meg. Vele beszélgettünk.

Kovács István kóruspróbán Fotó: Gábos Albin

A Verskóstoló című kötet és a mellé társuló munkafüzet tavaly látott napvilágot a Kreatív kiadónál. Mindkét kiadvány az alternatív tanítási és tanulási formákra építő feladat- és játékgyűjtemény az irodalomtanítás korszerű követelményeivel segít lépést tartani. A reformpedagógiai irányzatokra támaszkodva, a drámapedagógia, rajzolás, festés, kreatív írás, zenehallgatás, ritmusjátékok segítségével a formális kereteket élményszerzésen alapuló tanítási formákra cseréli – olvasható a kiadó ajánlójában. A versválogatás huszonnyolc olyan verset tartalmaz, amely közel áll az alsó tagozatos tanuló személyiségéhez, tapasztalataihoz.

„Kocsis Annamária háromszéki tanítónő – aki tankönyveket ír, szerkeszt – gondolata volt ez a kötet. Onnan indult, hogy sok szép vers – kortársak és klasszikusok – nem fér be a tankönyvekbe, és fájlalta, hogy ezek a tartalmak, gondolatok és üzenetek, amelyeket ezek a versek közvetítenek, kimaradnak. Így összegyűjtötte egy kötetbe, tematizálva. Kerekes Izabella és Vollancs Szidónia, szintén háromszéki tanítónők segítettek abban, hogy ezekhez a versekhez játékos feladatok is társuljanak. Próbálnak nem a megszokott formában viszonyulni a versekhez, nem úgy, hogy velőzzük a rímeket és a költői képeket, hanem egy játékosabb, gyermekközelibb módon” – magyarázta Kovács István, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola tanítója.

A versekhez rendelt illusztrációk Pápai Barna munkáját dicsérik, és még annak is teret engednek, hogy a gyerek kiegészítse a rajzokat. És hogy teljes legyen az élmény, néhány vers megzenésítve is meghallgatható, amennyiben telefonnal beolvassuk a kiadvány hátán levő kódot.

Tíz verset zenésített meg Kovács István a Verskóstolóból Fotó: Gábos Albin

„Kocsis Annamária keresett meg, hogy tudja, hogy valamilyen szinten művelem a zenét, és lenne-e kedvem néhány verset megzenésíteni a készülő kötetből. A munkafüzetben ugyanis vannak olyan feladatok is, amelyek a versek zeneiségét próbálják közelebb hozni a gyerekekhez. Megvolt az ötlet, a határidő, és sikerült is tíz verset megzenésíteni. Müller Péternek van egy elmélkedése, hogy ha jön a fehér ló, akkor jön, s ha nem, akkor akármit csinál az ember, csak ül mellette, de nincs ötlet. Itt tízszer sikerült megérkeznie a fehér lónak. Átolvastam ezeket a verseket, volt olyan, hogy egyből bejött néhány akkord, harmónia, megszólítottak valamilyen módon, másokkal nem tudtam mit kezdeni. Még mindig nézegetem azóta is. A tízből kettőnek népies dallamot sikerült írni, van egy latinosabb, a többi líraibb, lassúbb. Ezek adták magukat, így sikerült, ennyit tudtam hozzáadni ehhez a verseskötethez” – avatott be a részletekbe a tanító.

A megzenésített verseket ő maga énekelte fel, a felvételnél Fodor Ferenc és Benkő Lóránt is közreműködött. Mint mondta, a közeljövőben egy minikoncert keretében is bemutatná ezeket.

Fontos a gyerekeket minőségi zenével megismertetni – véli a tanító Fotó: Gábos Albin

Kovács István első osztályos volt, amikor a tanítónénije, Hunyadi Anna megkérte a szüleit, engedjék meg, hogy megtanítsa a fiúkat hegedülni. Így kezdődött a zenével való kapcsolata. „Ő adott hegedűt a kezembe, valamit látott bennem. Aztán beírattak a csíkszeredai népiskolába, ott öt évet tanultam hegedűszakon. Gitározni autodidakta módon kezdtem tizenkettedikes koromban. Mindenféle zenét hallgatok, van, amit a fülem beenged, és van, amit nem. Próbálom az igényesebb zenét meghallani” – mutatott rá. Mint hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy a gyerekeknek is átadja a zene szeretetét, a tudást.

„A zene olyan, hogy ha az jön, jön, de »alattomosan« meg lehet tudat alatt fertőzni valakit. De ahogy nőnek a gyerekek, próbálom minél több zenei irányzattal megismertetni őket. Nem mindenik fog tetszeni nekik, de lehet ezt is irányítani.”

A József Attila iskolában 2010-től tanít, gyerekkórust is vezet. Az elemisekből álló kórus a Csicsergők nevet kapta, ők színesítik fellépéseikkel az iskola különböző rendezvényeit, jelenleg több mint száz diák tagja.

Fotó: Gábos Albin

„Keddenként az alsó épületben levő gyerekekkel tanulunk egy dalt, Tamás Andrea tanítónő segítségével, szerdánként pedig a felső épületben levőkkel. Ugyanaz a zenei anyag, és ha valamire készülünk, akkor összeboronáljuk. Az irányvonal a gyermekközeli jó zene. Ez a fő vesszőparipánk, és az élményszerűség. Mert ha a zene nem élmény, akkor az nem zene. Mindig sokat ötletelek, hogy milyen dalokat vegyünk elő, miket tanítsak. Klasszikusok, kórusművek is vannak a repertoárunkban, de a modernebb irányt is próbáljuk képviselni. Vannak gyerekdalok, karácsonyi, farsangi dalaink, de József Attila megzenésített verseit is énekeljük, Piramis-, LGT-, Republic-dalokat, vagy éppen A Pál utcai fiúk musicalből. Nagyon szerettük az Oscar-díjas kisfilmből a Bodzavirágot. Ha van egy dalötlet, akkor meghallgattatjuk a gyerekekkel, és a reakción látjuk, hogy működik, vagy sem.

Mert a zenei lüktetés, a dallam kell megfogja. Ilyen irányban próbáljuk őket fertőzni.

Tudjuk, hogy a zenében is sokféle van és minőségen alulival is gyakran találkozunk. Az a dolgunk, hogy válasszuk meg és törekedjünk a minőségire. Van felelősségünk e téren is, hogy azért irányítani kell, mert nem mindegy. Széles a paletta, a mi dolgunk, hogy az iskolához is, az irányvonalához is alkalmazkodjunk.”