Nagy Lilla

Nem lehet félmunkát végezni. Minden a helyén kell legyen. Nem kell helyettem megtenni. Ismerősek ezek a belső monológok? Bibók Bea a parentifikáció jelenségéről beszélt Csíkszeredában, az Ellopott gyermekkor könyvbemutatóján.

Hogy kezdjük el gyerekeink szexuális nevelését? Milyen szerepünk van a gyerekeink jövőbeli párkapcsolati döntéseiben? A szexualitás témája nem csupán egyszeri, nagy beszélgetés kérdése. Erről tartott előadást Csíkszeredában Eberlein Éva.

A színház segít átvészelni a mindennapokat. A színház az „aha-élmény”. A színház a jelen varázsa. A színház az összművészet. A színház az öröm. A színházban megkaphatjuk a szerelmet, a gyászt, az elengedést. Gondolatok a színház világnapjára – a nézőktől.

Kerámiatepsi, fém ruhacsipesz, perem nélküli cserepek, házalapok: ez minden, amit a csíki szlávok az utókorra hagytak. Ittlétükről tehát van bizonyíték, temetkezési helyeik viszont a környéken nincsenek, így azt mondják, halhatatlanok voltak.

A bábok lélegeznek, természetfeletti képességekkel rendelkeznek, nem csupán a bábszínész, hanem a gyerek kezében is. A bábszínház világnapja alkalmából Bende Zsuzsanna bábművészt kérdeztük a bábszínház varázsáról.

Szenteket ábrázoló szobrok, neonfény által formált alak, az égből lelógó ágy, kutyacsontváz, mindez nejlonháttérrel, madárhang kíséretében. Összefogja mindezt a közösség, a dizájn, a művészet. Megnyitotta kapuit a Transylvanian Design Week.

A nyolcvanhat éves Csiszér Imre nyugalmazott tanító, népművész életművét bemutató kiállítás nyílt a Csíki Mozi kiállítóterében, Székely-magyar festett és faragott népi ornamentika címmel.

Jókai Mór nem csupán regényíró, politikus és újságíró volt, hanem az 1848-as márciusi forradalom aktív szereplője. Ő írta át az Irinyi József által összeállított tizenkét pontot, és olvasta fel Pest-szerte, ezzel hirdetve a forradalom eszményét.

Békeima a magyar holokauszt-költészet meghatározó alakjáért: ez a Kaddis Radnóti Miklósért. Humort, erotikát, hullámzó, váltakozó témákat és nyelvet hoz be a kötet. Megjelenik benne Radu Vancu, de a sorokban ott van Radnóti hangja is.

A földbe szúrt vagy zárt kard szimbólumával sokan találkozhattunk különböző legendákban, történetekben, vagy akár a Disney-mesékben. De honnan ered ez a szimbólum? És mit jelent a földbe szúrt kard?

Hajlamosak vagyunk elmenni térségünk címerei mellett, holott több jelentőséggel bírnak, mint azt hinnénk. Átgondolt szimbólumhasználat, színvilág – de vajon miért olyanok a címerek, amilyenek? Szekeres Attila István erről is mesélt.

Tizenhetedik kiadásához érkezett a Nemzetközi Felolvasómaraton, ezúttal Szabó Lőrinc (1900-1957) kerül a figyelem középpontjába.

Teatrológia, színházelméleti kérdések, tapasztalatok. Az MCC által szervezett A színház mint társadalmi tükör című eseményen Boros Kinga teatrológus és Kozma Attila színművész osztotta meg gondolatait a színházzal kapcsolatban.

A „mi Toldink” a népi hagyományok erejét használja fel, hogy megidézze a címszereplő küzdelmeit. Dinamikus táncok, autentikus zenei aláfestés, magával ragadó színpadi képek: az előadás hidat épít a múlt és a jelen között, hiszen a Toldi ma is aktuális.

A Székelyek – Örökség-mintázatok kiállításról tartott előadást Székelyek másként címmel Málnási Levente a Csíki várórák sorozat keretében: tárgyfotókon, történeteken és beszámolókon keresztül mesélt a nagyszabású tárlatról.

Ha február, akkor farsang, ha farsang, akkor fánk, jelmezek és mulatság. A farsangi szokásaink jócskán megváltoztak, de van, ami örök: a maskarák. S hogy éppen mi a „trend”, arról tanítónőket, gyerekeket és tiniket kérdeztünk.