Én és a világ. Vagy el van rontva, vagy tökéletes

Bár verses estnek hirdetik, az Én és a világ című előadásban Henn János színművész saját bevallása szerint igazából nem is verset mond: csak elkezd valamit mondani és végigmondja, miközben semmilyen szabályszerűséget nem akar betartani. Tudja, hogy szokás valahogy intonálni, valahogy hangsúlyozni… De ez őt mind nem érdekli.

Mit lapoznának szívesebben a diákok?  

Noha nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kortárs irodalmi alkotásokra, így megszerettetve az olvasást a diákokkal, a tanügyi rendszerben a klasszikus műveken van a hangsúly. Egyes pedagógusok rengeteg házi olvasmányt megkövetelhetnek, mások kevésbé foglalkoznak ezzel.

„Eszköztelen” pedagógusok: mit tanul a verésből a diák?

Panaszkodnak a szemtelenebb diákokra a tanárok, akik néha visszasírják azokat az időket, amikor még legalább egy tenyeres belefért a  munkájába. A szakemberek szerint azonban a gyerek a verésből csak azt tanulja meg, hogy neki is testi fölénnyel, verekedéssel kell „megoldania” a konfliktusokat.

A sorozat, amelyet átírt a szexbotrány

A Netflix egyik legizgalmasabb politikai fikciója, a Kártyavár csúnyán belebukott a való világbeli rémségekbe. Legalábbis azt hittük. Szexbotránya után a főszereplő Kevin Spaceyt feláldozták az alkotók, de a sorozatot végül nem. Vagy mégis? Megnéztük az utolsó évadot.

Akik értenek a gyerekek nyelvén

Ma este a legtöbb gyerekhez belopódzik a Mikulás, és kisebb-nagyobb ajándékot, esetleg virgácsot is hagy a kitisztított cipőkben. Székelyföldi Mikulásokkal, vagy mondjuk inkább úgy, Mikulás-segédekkel beszélgettünk.

A besárgult könyvlapok adventi élete

December első napján lefújom a port a tavalyi textilekből készített adventi naptárról, keresek egy jó helyet neki a gyerekszobában, és visszaszámlálás indul. Ebben az évben egy ajándékba kapott angol lakberendezési magazin ihletett meg.

Amikor jobb nemet mondani: szobrász a fércművek ellen

Tudják-e, hogy a kőkopjafa bimbója miért nem nyílik ki? Ezt is elmondja Sárpátki Zoltán, a csíkszeredai Márton Áron-szoborcsoport alkotója, aki közösségi szobrásznak tartja magát, de ez nem jelenti azt, hogy egyetlen megrendelést sem utasít vissza: a giccsszobrok amúgy is nagy számát nem szaporítja.

Távolodó világok: kirekesztettség táplálta ellenszenv

A román centenárium magyar szemmel című cikkünkben leginkább a történelmi okokat vettük számba, miközben arra kerestük a választ, hogy miért nem lehet ünnep számunkra a centenárium. Ha azonban a történelmi okokat zárójelbe tesszük, pszichológiai értelemben a kizártság, a kirekesztettség érzése az, ami az erdélyi magyarok esetében a románokkal szembeni ellenszenvet talán a leginkább táplálja – véli a témáról annak kutatója, Barna Gergő.

Vásáros utak kereszteződésében (3.): az Árpád-kori települések

Mikor alakult ki a mai Csíki-medence település- és úthálózata, és milyen szerepet töltött be a 14. században a csíksomlyói plébániatemplom? Folytatjuk a várostörténeti kiállítást bemutató sorozatunkat.

Akiket kifelejtettek: román centenárium magyar szemmel

Túl fogunk-e tudni lépni valaha a Trianon okozta traumán? Képesek-e leszünk-e a keserű nosztalgiát lecserélni egy derűsebb jövőképre? A román centenáriumi év eseménysorozatainak csúcspontjához közeledve most azokat a kérdéseket tesszük fel, amelyek az erdélyi magyarok számára a fontosabbak. A történész, a társadalomkutató és a pszichológus válaszol.

Újratanulta a járást Keresztes Zsolt

Megérkezett és már használni tanulja új, közösségi összefogással megvásárolt protézisét Keresztes Zsolt, azaz Kercsó. Pontosan olyan, amilyenről csak álmodni mert, jellemezte érdeklődésünkre az eszközt.

Pásztor Anna: mindenkiben benne van a rocker meg a kiscica

Pont úgy érzik magukat, mint tinikorukban – mondja Pásztor Anna, az Anna & the Barbies zenekar énekesnője, aki az együttes tagjaival két buszba és egy teherautóba ült, hogy megkezdjék életük első igazi turnéját. Habár lassan tizenöt évesek, ilyen élményben még sosem volt részük eddig. Hogy miért? Ezt is megkérdeztük.

Márpedig a falak nem lélegeznek

Szeretné, ha háromszáz lejt fizetne fűtésre? Nem havonta: évente. Ha igen volna a válasz, a megoldás a passzívház lenne. De pontosan mit takar ez a kifejezés? Első kézből tapasztalhattuk meg.

Ne az internet használja a gyereket!

A mindennapi valóságunkhoz hozzátartozik a közösségi média: átértelmezi korábbi szokásainkat, kiveszi részét az ünnepeinkből, megváltoztatja azt, ahogyan a magunk és mások hétköznapjait érzékeljük. Különbség van azonban abban, ahogyan a felnőttek, illetve a tinik viszonyulnak az online közösséghez.

Itt a tél, szegen a bicikli!

A tél beálltával a legtöbbünknél „szegre kerül” a bicikli: csak a legelszántabb kerékpározók pattannak ilyenkor is nyeregbe. Nagy Lóránt csíkszeredai gitárművész  azonban csak akkor nem hódol biciklis szenvedélyének, ha éppen „vénasszonyok potyognak az égből”.

Közös és külön utakon. Falusi Mariannak a Pa-Dö-Dő most is biztonságot ad

Barátságos, energikus, úgy fogad, mintha régi ismerősök lennénk, amikor a Jazzkívánságműsor magyarul erdélyi lemezbemutató turné pihenőnapján Csíkszeredában találkozunk Falusi Mariannal. Ezúttal a Sárik Péter Trióval érkezett Erdélybe,  de mi a Pa-Dö-Dő-ről is kérdeztük.

Szegény zsidóknak épült, gettó lett belőle

Háromszintes, bevakolatlan épület, amely nagykorúságáig szolgálta azt a zsidó hitközséget, amelynek tagjai építették. Később gettó volt és lerakat, évekig üresen állt, jelenleg kulturális központnak ad helyet. Téglából rakott fala nehéz sorsáról mesél. A marosvásárhelyi, a jelenlegi Brăila utcában levő ortodox zsinagóga sajátos történetét Spielmann Sebestyén Mihály mesélte el.

A lányok is előszeretettel „kergetik” a labdát

Ha azt halljuk, hogy focista, elsősorban fiú-, férfijátékosokra gondolunk, pedig az utóbbi években egyre több lány húz focicipőt, ölt mezt magára és rúgja a labdát – és nem is akárhogy. Az FK Csíkszereda egyik lánycsapatának edzésére néztünk be.

Matek helyett személyiségfejlesztés?

Sorozatok a téli bekuckózáshoz