Mikor alakult ki a mai Csíki-medence település- és úthálózata, és milyen szerepet töltött be a 14. században a csíksomlyói plébániatemplom? Folytatjuk a várostörténeti kiállítást bemutató sorozatunkat.

A tél beálltával a legtöbbünknél „szegre kerül” a bicikli: csak a legelszántabb kerékpározók pattannak ilyenkor is nyeregbe. Nagy Lóránt csíkszeredai gitárművész  azonban csak akkor nem hódol biciklis szenvedélyének, ha éppen „vénasszonyok potyognak az égből”.

Barátságos, energikus, miközben úgy fogad, mintha régi ismerősök lennénk, amikor a Jazzkívánságműsor magyarul erdélyi lemezbemutató turné pihenőnapján Csíkszeredában találkozunk Falusi Mariannal. Az énekesnő ezúttal a Sárik Péter Trióval érkezett Erdélybe,  de mi azért a Pa-Dö-Dő-ről is kérdeztük.

Ha azt halljuk, hogy focista, elsősorban fiú-, férfijátékosokra gondolunk, pedig az utóbbi években egyre több lány húz focicipőt, ölt mezt magára és rúgja a labdát – és nem is akárhogy. Az FK Csíkszereda egyik lánycsapatának edzésére néztünk be.

Az LGT, Quimby, Tankcsapda, Neoton Família, Kispál és a Borz, Caramel, valamint a KFT zenekar dalaiból is megszólaltat új lemezén a Sárik Péter Trió, amelynek harmadik Jazzkívánságműsor lemezén kizárólag magyar slágerek hallhatók – dzsesszes feldolgozásban. A trióhoz ezúttal Falusi Mariann is csatlakozott.

Sokszínű zenei világot csomagol népi köntösbe a harminc éves Csík Zenekar, úgy, hogy közben az autentikus magyar népzenének sem fordít hátat. Jubileumi erdélyi koncertsorozatuk előtt, Csík Jánossal, a zenekar alapítójával vettük számba a banda életének fontosabb stációit.

Tizenkét zenész, több zeneszerző, két kórus is közreműködik azon a várhatóan tavasszal megjelenő lemezen, amely a Goethe – új dalok címet kapta. A jelenleg Svájcban élő, Székelyudvarhelyről származó Foris Mózes Johann Wolfgang von Goethe tizenkét versét zenésítette meg – úgy, ahogy eddig még senki sem tette.

Művészetkedvelőknek lehet különleges program, amelyet nemrég a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezett: a műtermek kreatív légkörébe tekinthettünk be. A sétán a csoportokat Túros Eszter művészettörténész, a Csíki Székely Múzeum munkatársa, valamint Székedi Ferenc műkritikus kalauzolta.

A Csíki-medence természetföldrajzát mutatja be az Útkereszteződésben című várostörténeti kiállítás legelső terme a Csíki Székely Múzeumban. A terem rendezési koncepciójába Demeter László biológus avatott be. Folytatjuk a kiállítást bemutató minisorozatunkat.

Zongoraszó hallatszik ki a csíkszentléleki közbirtokosság épületéből, amikor megérkezünk a településre: Boros Misi játszik Chopint. Kamasz legényke lett belőle, de ugyanolyan mosolygós, mint amikor 11 éves kisfiúként a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató verseny 6–13 éves korcsoportjának győztese lett.

Miért húzzák előbb a bal lábukra a korcsolyát, vagy miért kerül fel előbb a bal könyökvédő, mint a jobb? Milyen rituálék zajlanak egy-egy mérkőzés előtt? Babona vagy csupán megszokás? Öltözői szokások a Csíkszeredai Sportklub jégkorongozóinál.

Mi történik szeretteink elvesztésekor, segít-e a közösség, mi a gyászfolyamat és melyek a szakaszai, illetve mit tehetünk, ha egy barátunk gyászol? Többek között ezekről is beszélgettünk Ilyés Zsolt lelkigondozói oktatóval, plébánossal halottak napját megelőzően.

A mosás két napig tartott, bármi történt, a kenyérnek valót meg kellett dagasztani, a hozományt elő kellett teremteni, és a házasságok általában nem szerelemből köttettek. Bizony nem volt „cifra életük” a huszadik század elején a domokosi lányoknak, asszonyoknak. Erről mesél Sándor Edit csíkszentdomokosi könyvtáros.

A Miss Charity címet nyerte el a gyimesi származású, jelenleg Csíkszeredában élő Blága Tünde nemrég Tajvanon, a Global Charity Queen szépségversenyen. A három hetes ott-tartózkodása után azonban első útja egy étterembe vezetett. Hogy miért? Nos, ezt is elmesélte a Ligetnek.

Milyen lehetőségeik voltak, és miként viselkedtek az erdélyi magyarok 1956 előtt és után? Autonóm volt-e a Magyar Autonóm Tartomány? Meg lehet-e kerülni az ügynökkérdést? Volt-e Romániában forradalom 1956-ban? Stefano Bottoni történésszel járjuk körbe a témát.

A tervek szerint 2022-ben nyitják meg a nagyszabású kiállítást, amely az 1918-tól a 2000-es évek elejéig tartó időszakot öleli majd fel, és a tizenöt hektáros területen 18 erdélyi vidék építészetéből, szokásaiból, hagyományaiból nyújt keresztmetszetet.