Vicces jelenetek, ismerős élethelyzetek, a képmutatásról és némiképp a szexualitást körülövező tabutémákról is a leplet lerántó jelentek – mindez a Marosvásárhelyen forgatott román nagyjátékfilmben, amelynek címe: A G-pont nyomában.

Gyógyvíz és fürdő, kinti és benti medencék, bivalyrezervátum, szabadtéri makettpark, ahol székelyföldi épületek is vannak, csendes kisváros – mindez jellemző az Aradtól csak bő órára levő Mórahalomra, amelyet nemrég látogattunk meg, és amely elbűvölt.

Gyógyfürdő és nem élményfürdő. Inkább hétköznap érdemes felkeresni, nem pedig hétvégén, ugyanakkor nem érdemes más helyekkel összehasonlítani. Ezek jutottak eszembe, amikor összegezni próbáltam a borszéki Fontana gyógyfürdőn szerzett tapasztalataimat.

Néha felnőttként struccpolitikát folytatunk, és hagyjuk, hogy gyermekeink, diákjaink maguk próbálják megoldani a konfliktusokat. Néha megpróbálunk beleszólni, segíteni, jól vagy rosszul. De kevésszer fordulunk szakértőhöz segítségért.

Nemcsak a népmesei hősök, hanem a Marosvásárhelyen született Demeter Panni előtt is két út állt, miután elvégezte a kolozsvári zeneakadémiát és népdalénekesként, néptáncoktatóként ismert lett Kalotaszegen, Mezőségen és nemcsak.

Egy kisvárosnyi embernek volt fontos – a tízéves gyermekektől a 80 éven felüli idősekig –, hogy bebizonyítsa magának és másoknak, hogy képes rá. Idén első alkalommal köztük voltam: nekiveselkedtem az 5,2 kilométeres táv átúszásának. 

Kerékpárral, motorcsónakkal, úszva, sétálva és persze autóval is közlekedtünk az elmúlt napokban Magyarországon a Tisza-tó körül. Beszélgettünk, ettünk, ittunk, bicikliztünk, „mohaállatra” borzongtunk, és eldöntöttük: visszatérünk.

Vallja, hogy életünk teljes egészében Isten kezében van. Nagy megtiszteltetésnek tartja a felkérést, örömmel készül Csíksomlyóra főtiszteletű dr. Udvardy György veszprémi érsek, aki az idei pünkösdi fogadalmi búcsú főcelebránsa.

Láncfűrészek hangja verte fel a csendet egy esős hétköznapi reggelen Szovátán, a Medve-tó körüli sétányon. Mint kiderült, nem fát vágnak, a kidőlt fatörzsekbe állatokat faragnak. Kicsiket, nagyokat, jól látható helyen levőket és rejtőzködőket.

Soha ilyen jól forrásvíz még nem esett – fogalmaztam meg újra és újra miközben a forró napon, a szőlődombok és napraforgó ültetvények között két keréken tekerve meg-megálltunk egy ivókútnál. A Fertő-tó körül bicikliztünk. 

Gyermekkora óta szorosan kötődik családja és saját élete is a csíksomlyói búcsúhoz: vallja, hogy a Szűzanya nélkül nem maradt volna meg a csángó magyar közösség. Így nem csoda, hogy igencsak izgalommal készül erre a különleges ünnepre az idei csíksomlyói búcsú szónoka, Salamon József.

Novemberben a napfelkeltét, sőt még a napot is alig láttuk, és a Székelykőt is csak alulnézetből vizsgáltuk, de a torockószentgyörgyi óriások várát megnéztük, s kicsit megsirattuk.

Hogyan hat ránk, erdélyiekre az Amazonas-medencében történő klímaváltozás, miért fontos a faültetés, és mit tehetünk mi egyénként és közösségként az „égő házunkért”, a pusztuló Földünkért? 

Már kamaszként is arról álmodozott, hogy növényekkel fog foglalkozni, és kerteket épít. Szeret kísérletezni, és vallja, hogy a helyi földben nevelkedett növényeket az augusztusi forróságban is át lehet ültetni, mert kis odafigyeléssel megmaradnak. Barabás József, vagyis Jóci kertészmérnökkel beszélgettünk.

Festészeti tanfolyamára jelentkezett egy vak férfi, akinek nem tudta elmagyarázni a színeket, az árnyalatokat. Olvasni kezdett a vakokról, majd elhatározta, hogy megalkot számukra egy olyan útmutatót, ábécét, amely alapján a színekről tanulhatnak, megérthetik az árnyalatokat.

Verekedéses botrány ide vagy oda, a Maroshévízen, vagy ahogy a vásárhelyiek továbbra is mondják, a Toplicán levő sípályák a Maros megyeiek nagy kedvencei.