A Liget nemcsak egy rovat, egy hétvégi melléklet, egy online kiadvány, hanem azok a szerzők, szerkesztők közössége is, akik éveken át írták és gondozták. Az alábbi összeállítással búcsúzunk a nyomtatott kiadástól és az olvasóktól egyaránt.

Vannak helyek még a nagyvárosban is, ahol rég feledésbe merült adventi ájtatosságot gyakorolva készülnek az Úr eljövetelének ünnepére. A Szent Család templom közösségét azonban már csak a név is „kötelezi”, hogy továbbvigyék a szokást.

A karácsonyi nagytakarítás egy generációkon át öröklött, sokak számára hatalmas nyomás, amely azt „sugallja”, hogy az ünnepre mindennek csillognia-villognia kell. De lehet ezt jól csinálni? Lehet ezt ráadásul úgy csinálni, hogy élvezzük is?

Harminchárom évvel ezelőtt előbb egy kis temesvári közösség, majd egy egész ország úgy döntött, hogy véget vet egy elnyomó rendszernek,  De mi történt az azt követő években? Hogyan látszik az elmúlt időszak a ’89-es remények tükrében?

Míg egyesek filmfesztiválként azonosítják, és értékes pénzjutalmakat látnak benne, Bolyáki Attila alapító inkább nemzeterősítő kultúrprogramnak hívja a Kulturális Filmek Fesztiválját, amelynek rendszeres résztvevői az erdélyi filmesek is. 

Bár legtöbben áldásnak tekintik az érkező gyereket, azért senki sem tagadja, hogy az idilli ketteshez képest nagy változás, ha már háromtagú a család. A gyerek érkezése megváltozott körülményeket jelent, és sok esetben számos vita forrását is.

Az egyik leggyakrabban elhangzó „vád” az egészséges táplálkozással, életmódváltással kapcsolatban, hogy jóval drágább, mint a hagyományos étrend. Nagy Beáta dietetikust arról kérdezzük, mennyire tévhit, hogy csak drágán ehetünk „egészségesen”.

Ha valaki ellátogat a gyimesi ezeréves határhoz, biztosan találkozik Deáky András nevével, aki nem csak évtizedekig volt iskolaigazgató a gyimesbükki általános iskolában, de 35 év szünet után ő indította újra a magyar oktatást is a községben. 

Bár agykutató édesapja sokáig remélte, hogy a nyomdokaiba lép, őt kisgyerekkorától kezdve a videókamera ragadta magával. Kiskorában már Alien-filmeket forgatott a tömbházlakásuk hosszú folyosóján, s azóta valahogy nem maradt el tőle ez az eszköz.

Két különleges alkotásával is bemutatkozott a Milánói Ékszerhéten Hajnal Zsuzsanna. A marosvásárhelyi ékszertervező alkotásai a világ vezető ékszerészeinek munkái mellett kaptak helyet.

Bár egyre több helyről halljuk, hogy a láz jó dolog, nem is kell mindig csillapítani,, mégsem könnyű semmit sem csinálni, ha a gyerekünk szenved, elesett. De akkor mi a jó út? Dr. Komsa-Szikszai Sára gyerekgyógyász rezidens igazított el.

Bár még csak 15 éves, határozott céljai vannak már a marosvásárhelyi Kálmán Eszter Antóniának, aki megnyerte a Maros megyei Peron Music tehetségkutatót,: az a célja, hogy elfoglalt zenész legyen, és semmi másra ne jusson ideje.

Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy a zsebpénz jó módszer arra, hogy a gyermek megtanulja a pénz értékét, szerezzen némi pénzügyi tapasztalatot, mégis sok kérdést vet föl. Rendszeresen, netán alkalmanként adjuk? Házi munkáért vagy jutalomként járjon?

Bár a közönség úgy képzeli, hogy az előadások alatt van létfontosságú szerepe egy súgónak, kiderül, hogy színpadon csak nagyon ritkán, inkább a próbafolyamatokon, a szöveg tanulásban nagy segítség a súgó. Különleges szakmájáról Tóth Katalint faggattuk.

Színészdiplomája van, de bábszínészként kezdett dolgozni, mert mindig érdekelte a tárgyak életre keltése. Innen már csak egy lépés választotta el az animációs filmektől Szucher Ágnest, aki sorra nyeri a díjakat a Szerelem a korona idején című alkotásával.

Hét erdélyi előadó és dal került be az Erdély Dala tehetségkutató döntőjébe. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) első dalversenyének célja megtalálni azokat a dalokat, amelyek az erdélyi „otthon lenni” életérzést ragadják meg az ifjúság hangján.