A 13-14. században remetévé válni nem egy egyszeri feladatot jelentett, hanem a szerzetesi életnek a legmagasabb fokozatát – többek között ez is kiderül azok számára, akik végignézik Marosvásárhelyen a Pálosok című kiállítást.
Vallja, hogy életünk teljes egészében Isten kezében van. Nagy megtiszteltetésnek tartja a felkérést, örömmel készül Csíksomlyóra főtiszteletű dr. Udvardy György veszprémi érsek, aki az idei pünkösdi fogadalmi búcsú főcelebránsa.
Miért választja egy fiatal ezt a hivatást, és milyen formában érkezik erre a hívás? Hogyan élik meg a kispapok a mindennapokat? Mi zajlik a papnevelő intézet falain belül? Betekintést nyertünk.
Dicsértessék! – köszönnek ránk mosolyogva innen is, onnan is, amikor megérkezünk a gyulafehérvári érsekség csillagdai szőlősébe. Harmadik napja tart a szüret, a kispapok és kántoriskolások szorgosan szedik a szőlőfürtöket.
Tőkés Attila, gegesi református lelkipásztor úgy került a kis, Maros megyei faluba évekkel ezelőtt, hogy korábban nem járt ott, de még csak nem is hallott a településről. Azonnal megszerette a Marosvásárhelytől 30 kilométerre található falut, elhatározta azt is, hogy minden tőle telhetőt megtesz, hogy visszanyerje régi fényét.
Tíz éve vezeti Portik-Hegyi Kelemen a gyulafehérvári főegyházmegye Pasztorális Bizottságát. A rendkívül szerteágazó tevékenységet hamarosan Kerekes László segédpüspök veszi át.
A csíkcsiói születésű Kelemen Zoltán Arnoldot június végén, Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepén szentelte pappá Kovács Gergely érsek a gyulafehérvári székesegyházban. A Székelyhon napilap Hit-vallás mellékletében az újmisés pap beszél a hivatásáról.
László Attila plébános Székelyudvarhelyen majd nagykorúságig „nevelte” a szombatfalvi közösséget. A Kolozsvárra való áthelyezése apropóján készült vele interjú a Székelyhon napilap Hit-vallás mellékletében.
Rendalapítója halálának 750. évfordulója alkalmából esztergomi Boldog Özséb emlékének szenteli az idei évet a Magyar Pálos Rend. Ennek apropóján a pálos szerzetesrend történetéről kérdezték Darvas-Kozma József címzetes esperest a Székelyhon napilap februári Hit-vallás kiadványában.
Kik a pálos szerzetesek, milyen ünnepeik vannak, milyen a pálosok szellemisége, hogyan töltik napjaikat, és hogyan tértek vissza Hargitafürdőre? Néhány kérdés, amelyre Bátor Péter Botond pálos szerzetes, a hargitafürdői rendház vezetője válaszol a Székelyhon napilap hétfői Hit-vallás mellékletében.
Személyesen ismerte Márton Áron püspököt és Tomcsa Sándort – előbbivel a gyulafehérvári teológián, utóbbival édesapja bádogosműhelyében teremtett kapcsolatot. A 75 éves udvarhelyi egyházgondnok- és történetíró, hitoktató és helytörténész Derzsy Andrásról olvashatnak a Liget mellékletben.
Mindenszentek napján világítunk, de halottak napja csak másnap van. Bár nem ugyanaz az ünnep, van köze egymáshoz: időben is, lényegében is. A világítás szokása azonban ennél is érdekesebb. Az ünnepek jelentésének letisztázására Szénégető István katolikus lelkipásztort kértük fel.
Az örmény plébánia melléképületében, nagy szekrényben lapult évekig egy olyan doboz, amelynek értékét talán még most, hogy előkerült sem lehet felbecsülni. Tartalmaz rengeteg régi fényképet, dokumentumot, köztük Görög Joachim számos kéziratát. Gál Hunor plébános feltámasztaná az egykori egyház
Ötvös József vártemplomi lelkipásztor augusztus 6-án, vasárnap kibúcsúzik a gyülekezetből, s 41 év szolgálat után nyugdíjba megy. Négy gyülekezeti helyen szolgált, vezetői tisztségeket töltött be az Erdélyi Református egyházkerületben, hangját jól ismerjük a rádiós istentiszteletekből is. Szolgálati helyeiről, az&
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
