A nyolcvanhat éves Csiszér Imre nyugalmazott tanító, népművész életművét bemutató kiállítás nyílt a Csíki Mozi kiállítóterében, Székely-magyar festett és faragott népi ornamentika címmel.
Milyen volt egy gyerek élete az 1950-es években? Hogyan lehet a matematika nyelvi élmény is? Milyen volt a romániai magyar irodalom és mi volt neki a rákfenéje?Szávai Géza József Attila-díjas szerzővel beszélgettünk.
Valóban eltűnőben vannak az életünkből az ünnepeink? Hogyan tudunk tudatosan is helyet, időt és teret adni a magyarságunkat is meghatározó eseményeinknek? És miért fontos, hogy a különböző generációk együtt ünnepeljenek?
Honnan erednek a farsangi népszokásaink, és hogyan készülődtek évtizedekkel ezelőtt nagy- és dédszüleink a tavaszváró, téltemető ünnepségre? Ferencz Angélával a Hargita Megyei Farsangbúcsúztató kapcsán a farsangi időszak jelentőségéről beszélgettünk.
A sminkelés nem csupán a mindennapi megjelenés része, hanem egy fontos eszköz lehet különleges alkalmakhoz, legyen szó esküvőről, fotózásról vagy egyéb rendezvényről.
Ha február, akkor farsang, ha farsang, akkor fánk, jelmezek és mulatság. A farsangi szokásaink jócskán megváltoztak, de van, ami örök: a maskarák. S hogy éppen mi a „trend”, arról tanítónőket, gyerekeket és tiniket kérdeztünk.
Milyen udvarlási szokások voltak a nagyszüleink korában, hogyan hódították meg nagyapáink kedveseiket? És milyen volt leányként fogadni a fiatal zenészeket? Mikor beszélhetnénk erről, ha nem épp a szerelmesek ünnepén?
A Henter-kúria őrei már régi motorosok: nem az idei az első alkalom, hogy részt vesznek az Örökségünk őrei versenyen. Előzőleg kisfilmet készítettek a diákok, amelyben bemutatták a Henter-kúriát, idén viszont a közelmúlt felidézését célozták meg.
A Magyarországon egyedülálló eredményeket elért, 2024 végén a Budapesti Értéktőzsdére sikeresen bevezetett, innovatív megoldásairól ismert digitális bank fokozza üzleti aktivitását Romániában.
Könyvespolc, kapocs a múlt és a jelen között, közös tudat, és mindaz, ami emberré tett? Vagy Petőfi, jókai bableves, Rubik-kocka? A nagymamánktól tanult imádság, a szülőfalunk minden rezdülése? Mi jut eszünkbe, ha azt halljuk: magyar kultúra?
Egy nem megszokott bejegyzés látott napvilágot a napokban a Civil Csíkszereda Facebook-csoportban: egy parkolóbérletet kiváltó hölgy a két pénztárost dicsérte példaértékű kedvességük és türelmük miatt. Nem bérletért ugyan, de mi is felkerestük őket.
Gyergyószentmiklóson és környékén szinte képtelenség úgy felnőni, hogy ne kerüljünk bele – szinte akaratlanul is – a jégkorongozók világába. A mérkőzések pedig lehetőséget nyújtanak arra is, hogy találkozzunk egymással, és jól érezzük magunkat.
Milyen különbségeket, esetleg átfedést tapasztalhatunk, ha két különböző vallású és eltérő hagyományokkal rendelkező településről származó személy évek óta együtt köszönti az új évet? A Balázs-Bécsi házaspárhoz kopogtattunk be.
Kívül esik a felkapott turisztikai útvonalakon, noha rengeteget tudna adni a turistáknak a közel 700 éves múlttal rendelkező kis háromszéki falu, Dálnok. Történetéről vaskos monográfiára való anyag gyűlt össze, és még nincs minden megírva...
Burista Emese és Benedek Szabolcs a Csoma Szobája Alapítvány önkéntes programjának köszönhetően jutott el a Himaláján található Zanglába. Az önkéntes munka célja a 240 évvel ezelőtt született Kőrösi Csoma Sándor egykori lakóhelyének restaurálása volt.
Mire nyújt lehetőséget a gólyabál a kilencedik osztályos diákoknak? Hogyan terelgetik őket a „nagyok”, azaz a végzősök? És milyen felkészülési folyamatok előzik meg a beavatást? Ebben az időszakban Székelyudvarhelyen is újból a gólyabáloké a főszerep.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
