Gyerekeink helyes testtartásáért: a gyógytornász tanácsai

ADHD: nem a rossz gyerek címkéje

Több tényező összefüggése kell ahhoz, hogy valakiről megállapítható legyen ez a diagnózis. S ha megvan a diagnózis, azt nem szégyellni kell, hanem megtanulni kezelni, egy tanulási zavarral küszködő kisiskolásból ugyanis még könnyen lehet felnőttkorára sikeres vállalkozó.

Szeptemberi szorongások. Szülők iskola- és óvodakezdés előtt

Kamaszagy: a hiányzó húsz százalék

Miért másabb egy kamasz alvásciklusa, hogyan reagál az élvezeti cikkekre vagy a stresszes helyzetekre, és miért van egyre több mentális betegség az utóbbi időben a kamaszok körében? Egyáltalán miben más a serdülő agya a felnőttekétől? A legújabb agykutatások tükrében világítunk rá minderre.

Nem igaz az, hogy tanulni csak szenvedések árán lehet

Miért szükséges valamilyen tanulási stratégiát alkalmaznunk, milyen módszerekkel érhetünk el eredményeket, maradandó tudást? Hasznos-e a magolás, és mit tehetünk szülőként, hogy a gyerekünk számára ne legyen unalmas a tanulás? Lantos Mihály magyarországi tanulás-módszertani szakértőt kérdeztük.

Erdei óvoda: tanít az erdő, a mező

Lehet fára mászni, pocsolyában ugrálni, függőágyban a szabad ég alatt aludni és télen-nyáron a természetben lenni – így képzelik el azt az erdei óvodát, amely a Marosvásárhely melletti Tófalván ősszel nyitja meg kapuit.

Emlékezni a víz nyelvére: vizes foglalkozások kisbabáknak

Készen állni érzelmileg is. Mitől iskolaérett a gyerek?

Mindjárt hatéves a gyerek. Cserélődnek a fogai, megnyúlik a teste, eltűnik a babapocakja, s egyre több mindent ért, tud. De vajon tényleg iskolaérett? Mit kell egyáltalán tudnia egy előkészítőbe alkalmas gyereknek? S mivel kell megküzdenie? Szakértőt kérdeztünk.

Hercegnőből lehet-e doktor? Régi mesék és a nemi identitás

Talán nincs olyan kislány az univerzumban, aki ne álmodna arról, hogy egyszer királynő, hercegnő lesz belőle. A klasszikus mesék azonban a sorsukra váró, önfeladó, a fehér lovon érkező megmentő hercegre váró lányok példáját mutatják fel előttünk. Manapság azonban már teljesen megváltoztak a női szerepminták.

Varázskert, amelybe menekülni lehet

Miért fontos, hogy énekeljünk a gyerekeknek, mesét olvassunk és odafigyeljünk az érzelmi intelligencia fejlesztésére? Bálint Piroska székelyudvarhelyi származású, jelenleg Budapesten élő iskolapszichológus ad választ kérdéseinkre.

Rendhagyó babanapló: saját élete mesehősévé válhat a gyerek

Tudja a gyerek, hány kiló volt három hónaposan, de nem tudja, honnan is kapta a nevét, tudja, mikor jött ki a negyedik foga, de nem tudja anya és apa hogyan is ismerkedtek meg. Ezen szeretne változtatni Kádár Annamária legújabb kötetével. A sokak által csak mesepszichológusként emlegetett szakember ugyanis egy rendhagyó babanaplóval jelentkezett.

Fontos is legyen, de érdekes is? Mit lapoznának szívesebben a diákok?  

Noha nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kortárs irodalmi alkotásokra, így megszerettetve az olvasást a diákokkal, a tanügyi rendszerben a klasszikus műveken van a hangsúly. Egyes pedagógusok rengeteg házi olvasmányt megkövetelhetnek, mások kevésbé foglalkoznak ezzel.

„Eszköztelen” pedagógusok: mit tanul a verésből a diák?

Panaszkodnak a szemtelenebb diákokra a tanárok, akik néha visszasírják azokat az időket, amikor még legalább egy tenyeres belefért a  munkájába. A szakemberek szerint azonban a gyerek a verésből csak azt tanulja meg, hogy neki is testi fölénnyel, verekedéssel kell „megoldania” a konfliktusokat.

Ne az internet használja a gyereket!

Matek helyett személyiségfejlesztés?

Azt a matematikát , amit nálunk hetedikben tanulnak az iskolások, egyes nyugat-európai országokban csak egyetemi szinten oktatják. De nem csak a számokkal van a baj, szakértők szerint egy csomó fölösleges tantárgyat ki kellene söpörni a tananyagból.

Aztán elmentünk a kórházba

Nem is szép itt a kórházban! Nem is érzem jól magam! Hagyjanak békén! Nem akarok kezelést! Azonnal menjünk haza! Vegyék ki ezt a pillangót! Ne takarják be ezt a pillangót! Fááááj! Fááááááj!