A 17. század high tech szakija: Kájoni

Gazdagodó Petőfi-legendárium: létezik egy másik, ispánkúti tömegsír?

Hamarosan újabb válaszokat kaphatunk a 170 évvel ezelőtti fehéregyházi csatával kapcsolatos kérdésekre, miután elvégzik a tervezett régészeti feltárásokat. Addig is elevenítsünk fel egy olyan részletet, ami lehet a helyi legendárium része, de akár figyelemre méltó, öröklött szájhagyomány is.

Ha a székely harcba száll. Régészeti anyagokból rekonstruált hagyományőrzés

Sodronyvértezet, láncing, vaskesztyű, vaskalap, pikkelypáncél – nem, nem a mai trendeknek megfelelő öltözet, de hasznos. Persze nem napjainkban, így nézhetett ki a 14-15. században egy székely harcos. Az Arany Griff Rend vezetője Sashalmi-Fekete Tamás történész mesél.

De mi lehetett a manna? A Biblia egy botanikus szemszögéből

Melyek a Bibliában leggyakrabban említett növények, hogyan került be a rózsa a szövegbe, miből készült Noé bárkája, mi volt a manna, milyen hatása volt a mirhás bornak? És milyen összefüggésekre jön rá egy botanikus, miközben a Bibliát olvassa? Ezekről beszélgettünk Fráter Erzsébet biológussal.

Vásáros utak kereszteződésében (8.): találkozási helyszín is volt a szeredai vásár

Fekete gólya, sárga tavirózsa. Nálunk is vannak kipusztulóban lévő állatok, növények

Veszélyeztetett állatok, növények, kipusztulóban levő fajok – szinte hetente olvasunk, hallunk ezekről a problémákról. De mi a helyzet Székelyföldön ilyen téren? Demeter László biológus szerint nálunk még jó a természet állapota, de ne bízzuk el magunkat: sokkal környezettudatosabban kellene éljünk.

Vásáros utak kereszteződésében (7.): Csíksomlyó mint közigazgatási, kulturális és oktatási központ

A csíksomlyói iskoladrámákról és a katolikus gimnáziumról is tájékozódhat az, aki a Csíki Székely Múzeum hét termében látható, Útkereszteződésben című várostörténeti kiállítás harmadik termében nézelődik.

Szakácskönyvek anno: évszázados receptek a Teleki Tékából

Szakácskönyvek már az ókortól léteznek. Napjainkig fennmaradt Apicius szakácskönyve, amelyből Marosvásárhelyen a Teleki Téka is őrzi annak 17-18. századi kiadásait. László Lóránd történészt, a könyvtár munkatársát faggattuk e korabeli szakácskönyvekről, receptekről.  

Korzózás a múlt század fordulóján

Hogy ne kerüljenek a szemétdombra az „életek”

Korabeli fotók, a frontról hazaküldött levelezőlapok, háborús relikviák – tárgyak, amelyek korszakokat, történeteket, életeket idéznek. A csíkbánkfalvi kultúrotthonba látogattunk el, ahol a hétvégén tekinthető meg a Biró László magángyűjteményéből összeállított kiállítás.

Vásáros utak kereszteződésében (6.): Csíksomlyó szakralitása

Reggel fél hétkor ébresztő, hét órakor reggeli dicséretek, fél nyolctól szentmise a kegytemplomban, nyolc órától reggeli étkezés, fél kilenctől munkavégzés mindenkinek a maga feladata szerint. Így kezdődik egy ferences szerzetes napi programja ma. Mi változott az elmúlt századokban?

Nők március idusán

Az 1848–49-es szabadságharcnak, ha nem is főszereplői voltak a nők, de meghatározó szerepük volt. Tamási Zsolt történész szerint a forradalom kultuszának és emlékezetének kialakulása is a nőkön múlt, a nők „felelősek” azért is, mert március 15-én van a nemzeti ünnepünk.

Vásáros utak kereszteződésében (5.): 17. századi történetek

Miként látta a híres török utazó, Evlija Cselebi az 1661-es csíki állapotokat, és milyen mértékű pusztításokat jegyeztek fel a második tatárjárásról? Mit árulnak el a lustrajegyzékek vagy éppen a vizitációs jegyzőkönyv? Hogyan nézett ki a 17. században egy lófő, egy nemes vagy éppen egy gyalog?

Vártemplomi meglepetés: Szent László legendája tárul fel a falakon

Szent László legendáját ábrázoló freskórészletek kerültek elő a marosvásárhelyi Vártemplom felújítása során. A néhány napja felfedezett falfestményrészlet különlegessége, hogy a középkori Erdély első olyan Szent László freskója, amely városi környezetben került elő.

Vásáros utak kereszteződésében (4.): mit mesélnek a kerámia- és üvegleletek?

Miért érdekesek az erdélyi magyaroknak az erdélyi szászok?

Szép lassan szimbólummá válik az erdélyi szász közösség, amelynek jelenleg 13 ezer alatti tagja van. Bár német tannyelvű középiskolai oktatás létezik Erdélyben, az ott tanulóknak alig 1-2 százaléka szász. Történész segítségével tekintünk be a szász-magyar kapcsolatok viharos évszázadaiba.