Tomcsa Sándor életműve ma is eleven: ironikus, abszurd, és szelíd humorával a székelyudvarhelyi színház gondolkodására is hat. Nagy Pál színházigazgató szerint az író nem csupán névadó, hanem identitásformáló erő.
Mire emlékezünk augusztus 20-án, és mit jelent mindez Erdélyben? Marchut Réka történésszel arról beszélgettünk, hogyan változott az ünnep értelmezése a történelem során.
A szerelmi ajándék az udvarlás idején a kapcsolat megerősítését szolgálta, a faluközösség előtt pedig jelezte a kapcsolat komoly voltát. Augusztusban egy, a 19. század végéről származó porong a hónap kiemelt tárgya a Csíki Székely Múzeumban.
A Csíki Székely Múzeum kiemelt tárgya júliusban egy 1500-ban Nürnbergben készült ősnyomtatvány: Szent Brigitta mintegy hétszáz kinyilatkoztatása (látomása) a legjelentősebb és legismertebb irodalmi és vallásos középkori szövegegyüttes.
Bach h-moll miséje nem csupán zenemű, hanem spirituális testamentum. A Csíkszeredai Régizene Fesztiválon Steffen Markus Schlandt Bach főművéről tartott előadása segített megérteni e monumentális alkotás mélységeit, történetét és időtlen üzenetét.
Bach szellemisége idén átszövi a Csíkszeredai Régizene Fesztivál minden pillanatát. Az eseménysorozat nem csupán koncertek, hanem egy mélyebb, lelki utazás ígéretét hordozza, amely összeköt múltat, jelent, és az ember legbelsőbb világát.
A Múzeumok Éjszakáján Málnási Levente néprajzos vezetésével különleges bepillantást nyerhettek a látogatók a Csíki Székely Múzeum rejtett kincseibe: a textíliák és bútorok tárolását és történetét bemutató raktárlátogatás ritka élményt kínált.
Mitől hiteles egy költő? Hogyan lehet egyszerre személyes és közösségi hangon megszólalni? Miért fontos ma is a hagyomány és az erkölcsi tartás a lírában? Kányádi Sándor költészetéről, verseinek erejéről beszélgettünk Pécsi Györgyi kritikussal.
Mit őrizhet meg egy fénykép abból, ami már nincs? A csíkszeredai Mikó-várban nyílt kiállítás Weinstock Ernő felvételein keresztül mutatja meg, hogy a haza néha nem több, mint egy megőrzött pillanat az eltűnés határán.
Egy izraeli exportra gyártott, 1987-ből származó ásványvizes üveg címkéjét választották a májusi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban.
Nem volt hangos élete, de volt benne tartás, méltóság és végtelenül sok munka. Talán így összegezhetnénk azt az emberi és szellemi utat, amelyet Nagy Borbála bejárt, s amelyről most, hosszú évtizedek hallgatása után könyv formájában is tanúskodhat.
Egykor kötelező volt, ma már csak emlék. A mai fiataloknak a május elseje leginkább egy szabadnap, piknikezés vagy egy gyors wellnesshétvége. De volt idő, amikor ez a nap a a meghatározott forgatókönyv szerint zajlott, kötelező programokkal.
Egy idős székely határőr hangja szól a múltból: Benedek Pál naplója nem csatákról, hanem túlélésről, éhségről, bajtársiasságról mesél – egy eltűnt világ utolsó szavai ezek, versekbe rejtve.
Deák Ferenc 1865 húsvétján közölte írását a Pesti Naplóban. A „húsvéti cikkként” emlegetett írás nemcsak a magyar politikai élet új korszakát nyitotta meg, hanem lelki, erkölcsi fordulatot is kínált egy megtört, sebzett nemzet számára.
Kerámiatepsi, fém ruhacsipesz, perem nélküli cserepek, házalapok: ez minden, amit a csíki szlávok az utókorra hagytak. Ittlétükről tehát van bizonyíték, temetkezési helyeik viszont a környéken nincsenek, így azt mondják, halhatatlanok voltak.
A földbe szúrt vagy zárt kard szimbólumával sokan találkozhattunk különböző legendákban, történetekben, vagy akár a Disney-mesékben. De honnan ered ez a szimbólum? És mit jelent a földbe szúrt kard?
Honnan erednek a farsangi népszokásaink, és hogyan készülődtek évtizedekkel ezelőtt nagy- és dédszüleink a tavaszváró, téltemető ünnepségre? Ferencz Angélával a Hargita Megyei Farsangbúcsúztató kapcsán a farsangi időszak jelentőségéről beszélgettünk.
Milyen udvarlási szokások voltak a nagyszüleink korában, hogyan hódították meg nagyapáink kedveseiket? És milyen volt leányként fogadni a fiatal zenészeket? Mikor beszélhetnénk erről, ha nem épp a szerelmesek ünnepén?
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
