Korzózás a múlt század fordulóján

Hogy ne kerüljenek a szemétdombra az „életek”

Korabeli fotók, a frontról hazaküldött levelezőlapok, háborús relikviák – tárgyak, amelyek korszakokat, történeteket, életeket idéznek. A csíkbánkfalvi kultúrotthonba látogattunk el, ahol a hétvégén tekinthető meg a Biró László magángyűjteményéből összeállított kiállítás.

Vásáros utak kereszteződésében (6.): Csíksomlyó szakralitása

Reggel fél hétkor ébresztő, hét órakor reggeli dicséretek, fél nyolctól szentmise a kegytemplomban, nyolc órától reggeli étkezés, fél kilenctől munkavégzés mindenkinek a maga feladata szerint. Így kezdődik egy ferences szerzetes napi programja ma. Mi változott az elmúlt századokban?

Nők március idusán

Az 1848–49-es szabadságharcnak, ha nem is főszereplői voltak a nők, de meghatározó szerepük volt. Tamási Zsolt történész szerint a forradalom kultuszának és emlékezetének kialakulása is a nőkön múlt, a nők „felelősek” azért is, mert március 15-én van a nemzeti ünnepünk.

Vásáros utak kereszteződésében (5.): 17. századi történetek

Miként látta a híres török utazó, Evlija Cselebi az 1661-es csíki állapotokat, és milyen mértékű pusztításokat jegyeztek fel a második tatárjárásról? Mit árulnak el a lustrajegyzékek vagy éppen a vizitációs jegyzőkönyv? Hogyan nézett ki a 17. században egy lófő, egy nemes vagy éppen egy gyalog?

Vártemplomi meglepetés: Szent László legendája tárul fel a falakon

Szent László legendáját ábrázoló freskórészletek kerültek elő a marosvásárhelyi Vártemplom felújítása során. A néhány napja felfedezett falfestményrészlet különlegessége, hogy a középkori Erdély első olyan Szent László freskója, amely városi környezetben került elő.

Vásáros utak kereszteződésében (4.): mit mesélnek a kerámia- és üvegleletek?

Miért érdekesek az erdélyi magyaroknak az erdélyi szászok?

Szép lassan szimbólummá válik az erdélyi szász közösség, amelynek jelenleg 13 ezer alatti tagja van. Bár német tannyelvű középiskolai oktatás létezik Erdélyben, az ott tanulóknak alig 1-2 százaléka szász. Történész segítségével tekintünk be a szász-magyar kapcsolatok viharos évszázadaiba.

Digitalizált családi emlékek: erdélyi Fortepan született

A magyarországi Fortepan digitális képarchívum mintájára indította be az Azopan Fotóarchívumot Erdélyben Szőcs Edgár közgazdász. A háromnyelvű képadatbázis tartalma önkéntes adományokból bővül, nem kereskedelmi célra pedig szabadon felhasználható.

Akik a létezésért küzdöttek: a Székely Hadosztály története

Kérészéletű seregtest volt az 1918 decemberében szerveződött Székely Hadosztály, mégis példát adott az egész magyar nemzetnek – fogalmaz Illésfalvi Péter hadtörténész A Székely Hadosztály története című kötet előszavában. Egy hadosztály és egy könyv születésének nyomába eredtünk.

Vásáros utak kereszteződésében (3.): az Árpád-kori települések

Mikor alakult ki a mai Csíki-medence település- és úthálózata, és milyen szerepet töltött be a 14. században a csíksomlyói plébániatemplom? Folytatjuk a várostörténeti kiállítást bemutató sorozatunkat.

Akiknek Erdély az anyaország

Alapításának 2800. évfordulóját ünnepli idén Jereván, Örményország fővárosa. Az itt élők magyar örményeknek nevezik magukat, gyökereik mégis ahhoz a hegyvidéki országhoz kötik őket, ahonnan mintegy nyolcszáz-ezer évvel ezelőtt vándoroltak el. Anyaországuknak azonban Erdélyt tartják.

Vásáros utak kereszteződésében (2.): Csík, a hegyek közötti síkság

A Csíki-medence természetföldrajzát mutatja be az Útkereszteződésben című várostörténeti kiállítás legelső terme a Csíki Székely Múzeumban. A terem rendezési koncepciójába Demeter László biológus avatott be. Folytatjuk a kiállítást bemutató minisorozatunkat.

Nem volt cifra élet. Asszonynak lenni a 20. század elején

A mosás két napig tartott, bármi történt, a kenyérnek valót meg kellett dagasztani, a hozományt elő kellett teremteni, és a házasságok általában nem szerelemből köttettek. Bizony nem volt „cifra életük” a huszadik század elején a domokosi lányoknak, asszonyoknak. Erről mesél Sándor Edit csíkszentdomokosi könyvtáros.

1956, a választóvonal: erdélyi előzmények és következmények

Milyen lehetőségeik voltak, és miként viselkedtek az erdélyi magyarok 1956 előtt és után? Autonóm volt-e a Magyar Autonóm Tartomány? Meg lehet-e kerülni az ügynökkérdést? Volt-e Romániában forradalom 1956-ban? Stefano Bottoni történésszel járjuk körbe a témát.

Magyarok mint állambiztonsági kockázat: kisebbségi lét a Ceaușescu-korszakban