Karácsonykor minden család asztalán ott van a bejgli, de a hagyományos ízek mellett idén megjelenik néhány újdonság is.
Pontosan meghatározott folyamatok és gondosan összeválogatott hozzávalók – köztük a pityóka és a kötelező „kellék”, a kovász –, illetve a készítő nagy fokú hozzáértése teszi összetéveszthetetlenné a kemencében sült hagyományos csíki házi kenyeret.
Hét író kedvelt fogásait kóstolhatja meg az, aki szeptember 16-21. között betér a farkaslaki Kotyogó étterembe. A gasztronómiai különlegességek mellett pedig számos programot is kínálnak.
Különböző tévéműsorok által ismerhettük meg, sokunk könyvespolcán ott vannak az általa jegyzet szakácskönyvek, az elmúlt években nyomon követhettük, hogyan alakítja ki az Őrségben a konyhakertjét, újabban pedig saját kozmetikai termékeit is piacra dobta.
Egy nap alatt két alkalommal is találkozhatnak az érdeklődők Kézdivásárhelyen Nyáry Krisztián anyaországi irodalomtörténésszel, íróval, aki főként Így szerettek ők című, magyar írók, költők szerelmi életét boncolgató műve révén vált Erdélyben is ismertté.
Hogyan került a szaloncukor Magyországra, hogy aztán a karácsonyfák dísze legyen? Mi volt a „ricselő”? És hogyan kapcsolható egy karácsonyi múzeumpedagógiai foglalkozáshoz egy bonbonról szóló anekdota? A szaloncukor nyomában jártunk.
Ha mézespogácsa, akkor bátran állíthatjuk, ahány ház, annyi szokás. Mi most a Gyimesek völgyében jártunk, ahol Bálint Helgával hangolódtunk fahéjas mézespogácsa-illatban a kereszténység második legnagyobb ünnepére.
Viszonylag későn fogyasztotta el élete első olyan kávéját, amely a későbbiekben is meghatározta a kávéhoz való viszonyulását. Dénes Jónással, a román-magyar szakos tanári diplomával is rendelkező kávészakértővel beszélgettem.
Az ő világa a gyógynövények, az illatos virágok, a vad gyümölcsök, a fermentált zöldségek egyszerű és mégis összetett világa. Vallja, hogy ezekben rejlik vidékünk lelke. A lengyelfalvi Dakó Viola egy étterem „zöldséfjeként” mesél.
A kávé egy kis boszorkánysággal kevert bájital, amitől a fogyasztója erőre és energiára kap. Csak tudni kell jól megkeverni a hozzá szükséges adalékokat. Erről Szende Tímea baristával beszélgetett az Erdélyi Gasztró munkatársa a Koffer kávézóban.
Dél-Erdély turistalátványosságai között ott találjuk az algyógyi fürdőt, a Feredő-Gyógyot.
A hagyományos magyar konyha ikonikus magyarországi vendéglátóhelye a csárda.
Ebben a történetben van külföldi munkavállalás, Székelyföldre hazavágyó ifjú, saját termesztésű csilipaprika és saját főzésű csiliszósz. Na meg könnyek, de csak akkor, ha az emberfia meggondolatlanul a szeméhez nyúl, miután csilipaprikát aprít.
A marosvásárhelyi Tankó Barbara is versenyez az RTL Klub Mestercukrász című gasztro realityjében. Szerdán egy formatortával mutatkozott be a zsűritagoknak, a csütörtöki műsorban pedig már az elődöntőbe jutva kötényt is szerzett, így tovább versenyez.
A Békés megyei Békésszentandráson működő Szent András Sörfőzde Magyarország egyik legismertebb kézműves manufaktúrája – ide invitálja olvasóit a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró melléklete.
Szalonna, kolbász, túros puliszka, bő zsírban főzött pityókatokány és persze az elmaradhatatlan kürtőskalács – csak néhány elem, amelyekkel a turisták és a helyiek is azonosítják a hagyományos székely konyhát.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
