Minden idők egyik legklasszikusabb háborús regényéből harmadszorra készült filmadaptáció – mikor lenne aktuálisabb, ha nem ma, amikor tőlünk nem olyan messze gyakorlatilag megint (ugyanígy) zajlik minden?
Hogyan tudunk a leghatékonyabban segíteni a lehetőségeinkhez képest a menekülteken, mit csomagoljunk egy túlélőcsomagba, és mi legyen egy egészségügyi alapcsomagban? Ebben segít Berke Krisztina Ágnes segítségnyújtási kisokosa.
Arra voltunk kíváncsiak, milyen emlékek törnek föl a szomszédban zajló orosz–ukrán háború kapcsán azokban, akik testközelből élték meg a régi háború rémségeit. A történeteken túl pedig az öregek tanácsait, túlélési technikáit próbáltuk meg „ellesni”.
Kérészéletű seregtest volt az 1918 decemberében szerveződött Székely Hadosztály, mégis példát adott az egész magyar nemzetnek – fogalmaz Illésfalvi Péter hadtörténész A Székely Hadosztály története című kötet előszavában. Egy hadosztály és egy könyv születésének nyomába eredtünk.
Az 1916-os román betörés alkalmával nem csak Belső-Magyarországra, hanem még Felvidékre is jutott a több tízezer székelyföldi menekültből. A korabeli sajtómegjelenésekből az ő sorsukról is képet kaphatunk.
Az 1916-os román betörés székelyföldiek tízezreit juttatott menekültsorba, akik a biztonságosabb belső-magyarországi részeken telepedhettek meg. A hadi veszély elmúltával meg lehetett szervezni visszatelepítésüket: 1918-ig eltartott a folyamat.
Az 1916-os román betörés alkalmával székelyek tízezrei menekültek a biztonságosabb belső-magyarországi részekre. Az udvarhelyieknek Jász-Nagykun-Szolnok megyét jelölték ki ideiglenes tartózkodási helyéül, ahol a menekültek istápolásában a kisebb helységek is szerepet vállaltak.
Az impériumváltás folyamatának a megértéséhez a korábban kifejtett Nemzeti Tanácsok létrejöttét követően egy másik jelentős történés, amely befolyásolta az események kimenetelét, az a román hadsereg bevonulása volt.
Az 1916-os román betörés elől menekülő udvarhelyiek nagy része került Szolnokra, hisz ide költözött egész apparátusával Udvarhely vármegye. A helyi lakosság nagymértékben kivette részét a menekültek ellátásából.
A román betörés elől menekülők tízezreinek nyújtott ideiglenesen otthont 1916-ban Szolnok: gyakorlatilag ide költözött egész hivatali apparátusával Udvarhely vármegye. A magyar összefogás története mellett kevésbé dicsőséges részleteket is jegyeztek ekkor a krónikák.
1916-ban a román betörés hírére a hatóságok elrendelték a székely vármegyék kiürítését. Apokaliptikus látvány lehetett a Segesvár felé szekéren elinduló menekültek tömege. Korabeli forrásokra alapozva elevenítjük fel a történteket.
1916 őszén az udvarhelyi menekülteknek a magyar hatóságok Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét jelölték ki ideiglenes tartózkodási helyül. A fogadtatás nem volt mindenki részéről egyértelműen pozitív, a legjobban a helyi újságírók küzdöttek a menekültekért.
A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban látható kiállítás címe, Nézőpontok: térhatású fényképek a Nagy Háborúból egyrészt a jobb és bal szem eltérő nézőpontjára, másrészt a háború szembenálló feleinek vizuális propagandájára is utal.
Első világháború, az 1916-os román betörés. A csíki és udvarhelyi székelyek közül sokan elmenekültek szülőföldjükről, s Szolnokon és a Hajdúságban vészelték át az időszakot. Erre emlékezünk vissza.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
