Egy öreg unitárius papné visszaemlékezései

Egy gidófalvi hadifogoly Oroszországban

A második világháború után a sztálini gépezet a statisztikák szerint 600 ezer honfitársunkat fosztotta meg szabadságától, akik közül 200 ezer soha nem tért haza. Az 1922. december 23-án született, ma is élő gidófalvi id. Fazakas Ferenc szintén átélte az orosz hadifogság pokoli mindennapjait. 

Nők március idusán

Az 1848–49-es szabadságharcnak, ha nem is főszereplői voltak a nők, de meghatározó szerepük volt. Tamási Zsolt történész szerint a forradalom kultuszának és emlékezetének kialakulása is a nőkön múlt, a nők „felelősek” azért is, mert március 15-én van a nemzeti ünnepünk.

Miért érdekesek az erdélyi magyaroknak az erdélyi szászok?

Szép lassan szimbólummá válik az erdélyi szász közösség, amelynek jelenleg 13 ezer alatti tagja van. Bár német tannyelvű középiskolai oktatás létezik Erdélyben, az ott tanulóknak alig 1-2 százaléka szász. Történész segítségével tekintünk be a szász-magyar kapcsolatok viharos évszázadaiba.

Digitalizált családi emlékek: erdélyi Fortepan született

A magyarországi Fortepan digitális képarchívum mintájára indította be az Azopan Fotóarchívumot Erdélyben Szőcs Edgár közgazdász. A háromnyelvű képadatbázis tartalma önkéntes adományokból bővül, nem kereskedelmi célra pedig szabadon felhasználható.

Akik a létezésért küzdöttek: a Székely Hadosztály története

Kérészéletű seregtest volt az 1918 decemberében szerveződött Székely Hadosztály, mégis példát adott az egész magyar nemzetnek – fogalmaz Illésfalvi Péter hadtörténész A Székely Hadosztály története című kötet előszavában. Egy hadosztály és egy könyv születésének nyomába eredtünk.

Szegény zsidóknak épült, gettó lett belőle

Háromszintes, bevakolatlan épület, amely nagykorúságáig szolgálta azt a zsidó hitközséget, amelynek tagjai építették. Később gettó volt és lerakat, évekig üresen állt. A marosvásárhelyi ortodox zsinagóga sajátos történetét Spielmann Sebestyén Mihály mesélte el.

Nem volt cifra élet. Asszonynak lenni a 20. század elején

A mosás két napig tartott, bármi történt, a kenyérnek valót meg kellett dagasztani, a hozományt elő kellett teremteni, és a házasságok általában nem szerelemből köttettek. Bizony nem volt „cifra életük” a huszadik század elején a domokosi lányoknak, asszonyoknak. Erről mesél Sándor Edit csíkszentdomokosi könyvtáros.

1956, a választóvonal: erdélyi előzmények és következmények

Milyen lehetőségeik voltak, és miként viselkedtek az erdélyi magyarok 1956 előtt és után? Autonóm volt-e a Magyar Autonóm Tartomány? Meg lehet-e kerülni az ügynökkérdést? Volt-e Romániában forradalom 1956-ban? Stefano Bottoni történésszel járjuk körbe a témát.

Magyarok mint állambiztonsági kockázat: kisebbségi lét a Ceaușescu-korszakban

Templomépítés 1500-ban: új lelet Csíkszentlélekről

Későközépkori adatot tartalmazó feliratot tártak fel a csíkszentléleki katolikus templomban: az egyházi építkezések esetében a második konkrét dátum került elő a Csíki-medencéből, amely a későközépkori fázist datálja. Kósa Béla művészettörténész számol be e jelentős feltárásról.

Ruhaköltemény tojás és tej fejében, avagy a kommunizmusban is volt igény a divatra

A testükre tekert selyemszövetből, konyhában berendezett varrodában tojásért, friss tejért, szalonnáért is lehetett divatos ruhát varratni az 1989 előtti, kommunista rendszerben, amikor a készruhaboltokban csak a központilag megtervezett és gyártott tucatöltözék volt kapható, ez pedig sokaknak unalmas volt.

Ahol a zene öröklődik, mint a lúdtalp

Ma már alig akad vendéglő, ahol muzsikusok húzzák az étel mellé a talpalávalót is, pedig a 19. század végén, a 20. század elején a marosvásárhelyi mulatók tele voltak cigányzenészekkel. Sőt, még a hetvenes években is muzsikáltak, annak ellenére, hogy a kommunizmusban üldözték az élő zenét.

Tudták, hogy így lesz: mímelt román demokrácia az impériumváltás utáni Erdélyben

Az 1918–20 közötti erdélyi impériumváltás egyik legfontosabb mozzanata az 1922-es romániai országgyűlési választások, amelyen már a szárnyait bontogató erdélyi magyar politikum is részt kívánt venni.

Kassa, Pozsony, Nagyszombat: Felvidékig menekültek a székelyek

Az 1916-os román betörés alkalmával nem csak Belső-Magyarországra, hanem még Felvidékre is jutott a több tízezer székelyföldi menekültből. A korabeli sajtómegjelenésekből az ő sorsukról is képet kaphatunk.

Téziscáfoló leletek: Árpád-kori falu maradványai Csíksomlyón

Csíkban a 13. század előtt nem voltak magyar települések, templomok, csak vad erdőségek, bennük hemzsegő vérmedvékkel. Ezt az évszázados történelemtudományi tézist cáfolják azok a friss leletek is, amelyeket helybéli régészek Csíksomlyó és Csobotfalva határán tártak fel.