A feltámadás ünnepe a kereszténységnek és nemzetünknek egyaránt jeles nap, így nem meglepő, hogy számtalan költőnket inspirált a téma az idők folyamán.
Kiapadhatatlan megfilmesítésre váró alapanyag Jézus szenvedéstörténete, az elmúlt több mint fél évszázadban pedig számos alkotó nyúlt az evangéliumokhoz. Ajánlónkban a legfontosabb és legkülönlegesebb húsvéti filmeket vesszük sorra.
Simon Edit és testvére, Tankó Beáta nagymamájától, édesanyjától tanulta meg a tojásírás fortélyait. A Csíkszeredában élő két fiatal nő számára már elképzelhetetlen a húsvét írott, piros tojás nélkül.
Van, aki izgatottan várja évről évre a húsvéthétfőt és a vele együtt járó locsolást, mások azonban egyre inkább ódzkodnak ettől a kötelező hagyománytól. De akkor cuki vagy ciki a húsvéti locsolás?
A szentsír állítása és őrzése az egész magyar nyelvterületen szokás volt, Székelyföldön ma is több településen élő hagyomány. A gyergyóalfalvi szentsírőrzés különlegessége, hogy a helyi önkéntes tűzoltók egymást váltva őrzik Krisztus sírját.
Halina és családja Kijevből menekült Lengyelországon keresztül Erdélybe, ahol Marosszentgyörgyön talált ideiglenes otthonra. Hogyan várják a húsvét áldását az ukrán menekült család tagjai? Meglátogattuk őket.
A húsvéti határkerülés Székelyudvarhelyen, illetve a települést egykor körülvevő kis településeken is hagyomány volt – írásunkban ennek rövid történetét elevenítjük fel, illetve eddig még soha meg nem jelent fényképfelvételeket közlünk.
Gyimesi békás, tulipános, háromszéki hatrózsás, csomafalvi „rabok útja”. Egy- és többszínűek, pirosak, lilák, piros-feketék, zöldek – a húsvéti asztal díszei. Fehér Gizella Mária gyergyócsomafalvi tojásíró, népi iparművész azt mondja, hamarabb ismerte meg gyermekként a kesicét, mint a ceruzát.
Gyimesbükkben a húsvéti hímes tojást nagypénteken írják, hiszen a hiedelem szerint a nagypénteken főzött és írott tojás nem romlik meg. Nem vonjuk kétségbe ezt, de hisszük, hogy akkor sem érheti nagy baj a tojást, ha virágvasárnap kezdjük el az írását nagycsaládban, gyerekekkel.
Miben lesz más az idei húsvét a korábbi esztendők ünnepéhez képest, miről kell lemondanunk, egyáltalán sikerül-e lélekben is felkészülni az ünnepre? Családanyákat kérdeztünk Székelyföld-szerte, ki hogyan varázsolja igazi ünnepé az idei, rendhagyónak is számító húsvéti ünnepeket.
Mit tennénk, ha el tudnánk csendesedni, magunkra figyelni? Mire vágyunk leginkább? Mit mondanánk az imánkban?
Kézműveseket kértünk fel, hogy ajánljanak otthon is könnyen elkészíthető húsvéti dekorációkat, olyan alapanyagokból, amelyek megtalálhatók bármely háztartásban. Jó bütykölést!
A színes tojást „tojó” húsvéti nyúl mindenki előtt ismerős, ott van a képeslapokon, őt formálják meg húsvéti édességként: a húsvéti marketingkampányok egyik legfontosabb szimbóluma. Pedig a régi magyar húsvéti szokásaink között hiába keressük. Hogyan került hozzánk, hogyan tört világuralomra? S m
Kalákában készítették épp a galuskát, vagy más nevén tőtikét az asszonyok, amikor beléptünk Nyisztor Tinka portájára Pusztinán. Úgy kell „megsiríteni”, hogy ne bomoljon ki, a szőlőlevéltől sebes lesz az íze, és hús nélkül az igazi. A moldvai magyarok hagyományos ételüket ma is minden fontosabb alkalomra megfőzik.
Sokszor megcsodáltam már a pontos vonalvezetést, a precízen megrajzolt, megírt mintákat. Néhányszor próbáltam én is készíteni, de a végeredménnyel nem mindig büszkélkedhettem. Ezúttal Bíró Gyöngyvér csíksomlyói kézműves látogatott el szerkesztőségünkbe.
Legtöbb ünnep utáni általános probléma, hogy sok a maradék: túlszámoltuk magunkat a sonkával, nem evett „elég” a kalácsot a család, ott, ahol pedig locsolkodni járó fiúk vannak, akár 60-80 tojás is összegyűlhet. De mit csináljunk mindezekkel, ha unjuk már a rakott krumplit és a töltött tojást?
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
