Párját ritkító kincstár: kutatási eredmények a Medve-tóról

Gyorsételek – romlik a memória, gyengül az étvágykontroll

Károsíthatja a hippokampusz nevű agyi terület étvágyszabályozó, túlevést korlátozó funkcióját az egészségtelen, túlságosan feldolgozott, túl sós, cukros, zsíros ételek fogyasztása, vagyis az úgynevezett nyugati étrend.

Bőséges reggelivel megelőzhető az elhízás

Kétszer annyi kalóriát égethet el, ezzel megelőzheti az elhízást és a magas vércukorszintet az, aki nagy vacsora helyett reggelire eszik többet – derítették ki német kutatók a Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism című folyóiratban közzétett tanulmányukban.

Kevésbé motiváló testnevelésórák

Az önmotiváció olyan alapvető forrásává kellene válnia a testnevelés-oktatásnak, amely szülői és baráti támogatással megalapozza a diákok önkéntes szabadidős testmozgását – hangsúlyozzák egy erdélyi érdekeltségű kutatásban.

Testünk titkai. Jó viszonyban lenni mikrobáinkkal

Nem csak életteret biztosítunk a szervezetünkben élő számos baktériumnak, hanem együtt is élünk velük. Sőt, a mikrobák befolyásolhatják a párválasztást, de hatással lehetnek kedélyállapotunkra és akár testsúlyunkra is.

Kutatás: áttörésben reménykednek a hasnyálmirigyrák gyógyításában

Tudatosabban boldogabban: ráció és érzelmek, kéz a kézben

Összefüggésben állnak-e a racionális gondolatok az emberi optimizmussal és boldogsággal? Tompítják-e az érzelmi megrázkódtatásokat? Mi történik, ha irracionálisan viszonyulunk az életeseményekhez? A Babeș–Bolyai Tudományegyetem két pszichológusa végzett kutatást a témában.

Rövidtávú költség, hosszútávú haszon? Evolúcióbiológiai kutatás a Babeș–Bolyain

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem részéről Vincze Orsolya, a Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet munkatársa jegyzi azt a PLOS Biology hasábjain közreadott tanulmányt, amely új perspektívát javasol az ivaros szaporodás kialakulása mögött feltételezhető evolúcióbiológiai tényezők kutatásában.

Kell-e rettegni a génmódosítástól?

Sokan szinte rettegnek a génmódosítástól, az ennek segítségével készült termékektől, pedig a  géntechnológia nem ördögtől való, megfelelő kezekben igazán  hasznos tudomány. Ráadásul tele vagyunk tévhitekkel a génmódosítással kapcsolatban.

Kik vagyunk, mi magyarok? Pro és kontra vélemények a finnugor származáselméletről

Akadémikusok, nyelvészek, önjelölt tudósok évszázadok óta kutatják a magyar nép és nyelv eredetét. A vita máig ébren tartja a közvélemény érdeklődését, bár úgy tűnik, a kutatóknak még sokáig nem sikerül egyezségre jutniuk.

A kicsi magyar világ vitézei: a leszármazottakat keresik

Nem a divat, inkább a kortársak diktálnak

A fiatalok öltözködését lazának, formabontónak tartjuk, sokszor megbélyegezzük ezt a generációt. Azt is tudni véljük, hogy számukra fontosabbak a külsőségek, mint a belső értékek és zsebpénzük nagy részét öltözködésre költik. De vajon mennyire helyesek ezek a feltételezések?

Mérnöki oklevelét váltotta oxfordi agykutatásra

Katona Linda közel tíz éve, hogy Oxfordban él, akkor a számítástechnikát és a mérnöki diplomáját váltotta agykutatásra: eleinte csak belekóstolt a különleges tudományágba, s mára nem is tudja elképzelni az életét másként. De mi kell ahhoz, hogy valaki Oxfordba kerüljön, hogy agykutatóként dolgozhasson?

Magyarok, „őshaza” – amit Csoma Sándor nem fedezhetett fel

Hallottak már a bön vallásról? Nem? Pedig elképzelhető, hogy – erősen sarkítva fogalmazva – a bön vagy annak az elődje a kereszténység előtti vallásunk lehetett. Legalábbis erre utaló bizonyítékokat fedezett fel Imre Zoltán nagyváradi kultúrantropológus, aki a Himalája magaslatain végzett kutatásokat. Meglepő eredménnyel.

Művészetek és hálózatok: Barabási Albert László pünkösdvasárnapi előadásáról

Mi az összefüggés egy művész tehetsége illetve sikeressége között? Vagy: mi köze Barabási Albert László hálózatelméletének a művészetekhez? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatott, aki elment a világhírű kutató pünkösdvasárnapi sepsiszentgyörgyi előadására.