Kerékpárral, motorcsónakkal, úszva, sétálva és persze autóval is közlekedtünk az elmúlt napokban Magyarországon a Tisza-tó körül. Beszélgettünk, ettünk, ittunk, bicikliztünk, „mohaállatra” borzongtunk, és eldöntöttük: visszatérünk.
Azt terveztük, hogy gyógyfürdők vizében mártózunk meg, várakat látogatunk, kerékpározunk, halászlevet eszünk, jó borokat iszunk és kempingezünk. Nyaralás Észak-Kelet-Magyarországon lakókocsival, bringákkal, egy óvodással és egy kiskamasszal.
Soha ilyen jól forrásvíz még nem esett – fogalmaztam meg újra és újra miközben a forró napon, a szőlődombok és napraforgó ültetvények között két keréken tekerve meg-megálltunk egy ivókútnál. A Fertő-tó körül bicikliztünk.
Családias, emberi léptékű, barátságos, megfizethető: sorolhatnám még a pozitív jelzőket a Pécs közelében található Magyarhertelend termálfürdőjéről, ahová a nyári járványszünetben bekövetkezett határnyitás következtében még felszabadítóbb élmény eljutni.
A Nemzeti Áldozatkészség impozáns lovasszobra, Sidló Ferenc 1915-ös munkája szinte az erdőből léptet elő. A kihelyezett Trianon Múzeum előtt az 1945-ig a budapesti Szabadság téren álló Irredenta Szoborcsoport másolata. Körülötte varázslatos természet. A királyszállási Nagy-Magyarország parkban jártunk.
Első alkalommal rendezi közösen három ország, és először vehet részt huszonnégy válogatott a hét végén kezdődő 14. férfi kézilabda-Európa-bajnokságon. A kontinenstornáról a Székelyhon napilap keddi Erdélyi Sport mellékletében olvashatnak.
Ismét világversenyt rendezhet vízilabdában Magyarország a 2017-es világbajnokság után, ezúttal a budapesti Duna Aréna ad otthont a kontinens legjobbjainak – értesülhetnek a Székelyhon Erdélyi Sport mellékletének olvasói.
Fürdő, kalandpark, múzeumfalu, állatpark, városi múzeum – dióhéjban így lehetne elmondani, hogy miért érdemes Nyíregyházára látogatni. Ehhez még hozzájönnek a gasztronómiai élmények, a színház vagy a belvárosban szervezett fesztiválok, emlék- és ünnepnapok, rendezvények.
A világvárosok, az idegen vidékek, helyek után azért is jó Budapestre utazni, mert azt már ismeri az ember, nem téved el, mindig tudja hol van, vagy ha éppen nem, hát a tájékozódás sem esik nehezére.
Szarvas kisváros a Körösök vidékén. Mai arculatát, szellemét meghatározta Tessedik Sámuel evangélikus lelkész, agrár- és oktatásreformer személye.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
