Múzeumi sztorik: székelyruha Franciaországból

Erdély, mint egy óriási terített asztal: a tudás átörökítésén dolgoznak a Hagyományok Házában

Nem az a kérdés, hogy magyar, román, cigány vagy szász az anyag, hanem az, hogy laktató és jó legyen az étrend, véli az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke. Kelemen Lászlót és munkatársait a hálózat terveiről, elképzeléseiről kérdeztük. 

Gyűjtésből szenvedély: Hegyi Mária Anikó népviseletei

Milyen alkalommal öltötte magára hajdanán egy asszony a porcelánszoknyát? S az vajon miről árulkodik, ha a rokolya a farán el van kopva? Színes rokolyákat mutat, hozzá kapcsolódó élettörténeteket mesél Hegyi Mária Anikó.

Gondolkodásmódunk kovásza: a kenyér

A kenyér a magyarság legszentebb étke a Kárpát-medencében. Kenyér szavunk anyanyelvünk, gondolkodásmódunk kovásza is, a kenyér népdalaink, táncaink eszmei, szellemi világunk kulcsszava is.

A viselet teremtő ereje: Halász Anna

Noha otthonosan mozgott az akrobatikus rock and roll, a balett, a versenytánc világában, ő mégis néhány évvel ezelőtt a néptáncot választotta. Vagy a néptánc választotta volna őt? Halász Anna ízig-vérig budapesti lány, aki tavaly ősztől a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes hivatásos táncosa.

Élő hagyomány Pusztinában: csírkötözés

A pusztinai Tímár család házában vidám a hangulat. Nagy a sürgölődés, asszonyok és leányok serénykednek a házban, és ahogy telik az idő, egyre-másra érkeznek újabb és újabb vendégek a nagy eseményre: Fazakas-Tímár Karina lakodalmának előkészületeire.

Gyöngyszem Pusztinából: a lány, aki átkelt a hegyeken

Mint a mesében a hős, a pusztinai lány is elindult szerencsét próbálni, magyar nyelvet tanulni. Gyökereitől nem szakadt el, sőt, szívesen mutatja meg azt a kultúrát, amit ő Moldvából hozott. Kitérőkkel, számos próbatétellel, de elérte a célját. Carina Timaru, azaz Fazakas-Tímár Karina mesélt eddigi útjáról.

Füzetbe „költöztetett” gyerekfoglalkozások: Pázmán Ida kifestősorozata

Ismerik a matyó hímzés legendáját? És a miskakancsót, a kékfestőt vagy a kalotaszegi nagyírásost? A magyar népművészet világába hívják barangolni a gyerekeket és felnőtteket a Népművészeti Füzetek megálmodói.

Kibédi népmesék. Új kiadvány Ráduly János gyűjtéséből

A Hagyományok Háza újabb hangzómellékletes népmeseválogatás-sorozatot indított a mesehallgatás, a meseolvasás és a mesemondás népszerűsítéséért. A Kibédi népmesék Ráduly Jánostól című kötetet a közreadók a karácsonyi könyvpiac különlegességének szánják.

Nem állapot, hanem életmód: a paraszti világ szerelmi eposza

A szerelem és nemiség minden változatával együtt nem alkalomszerű eseménye a mindennapi létnek. Kettőzöttsége két életérzést rejt magába, a szégyent és a félelmet, de az együvé tartozás és együtt haladás szakadatlan együtt járását hozza – vallja Balázs Lajos néprajzkutató.

Moldva csodálatos világának gyűjtője: Halász Péter

Moldvában járva bizonyos szabályokat be kellett tartani – mutatott rá Halász Péter.  A számos díjjal elismert, több kötetet, tanulmányt jegyző néprajzkutató a Székelyhon napilap Liget életmód-kiadványában mesél az életéről, a moldvai útjairól. 

Balázs Lajos: a népem másképpen megfogalmazott története érdekelt

Ma is tanít, dolgozik, konferenciákat szervez, ír: Balázs Lajos néprajzkutató, professzor december 22-én ünnepli 80. születésnapját. Gyermek- és ifjúkoráról, a néprajz területén kifejtett kutatói munkájáról és újításairól is mesél a Székelyhon napilap pénteki Liget kiadványában.

Kézműves alkotások a Forrásközpontban

Népi motívumok mai használatban címmel nyílik kiállítás a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székhelyén december 13-án 18 órától. A tárlatot, amely egy nyolchetes felnőttképzési program eredményeit mutatja be, Salló Szilárd néprajzkutató és Bartos Tünde bútorfestő, néprajzos nyitja meg.

Kájoni örök érvényű munkája: a Cantionale Catholicum

Háromszáz évvel ezelőtt jelent meg Kájoni János Cantionale Catholicum című munkája második kiadása. De milyen szerepe volt, van, lesz vagy lehet a polihisztor ferences szerzetes énekeskönyvének a moldvai csángók magyarságának megőrzésében? Eljut-e azokhoz, akiknek szánta?

Naponta megélni a népi kultúrát: az Ádám család

Külön-külön jól ismerjük őket, bizonyára sokan találkoztak már Gyula képeivel albumokban, kiállításokon, Katalin tánclépéseivel és két lányuk dalával, muzsikájával táborokban és fesztiválokon is. Ezúttal közösen vallottak magukról.

Hogyan hódította meg a Kárpát-medencét a húsvéti nyúl? Ünnepi szimbólumokról a néprajzkutatóval