Nem az a kérdés, hogy magyar, román, cigány vagy szász az anyag, hanem az, hogy laktató és jó legyen az étrend, véli az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke. Kelemen Lászlót és munkatársait a hálózat terveiről, elképzeléseiről kérdeztük.
Minden ruhadarabban benne van a lelkükből egy darab – mondja Kopacz Melinda és Demes Éva. A csíkszeredai testvérpár évtizedekkel ezelőtt tulajdonképpen belenőtt a viseletvarrásba, hiszen édesanyjuktól már kislányként eltanulták annak csínját-bínját.
Akármilyen kedves vendég, három napig untig elég. Szomszéd asszony elmehet, itt pletykálni nem lehet – frappáns gondolatok, huncut megjegyzések régi idők letűnt lakáskiegészítőin, a falvédőkön. Régen a székely háztartásokban elengedhetetlenek voltak, ma már kuriózumszáma mennek. Falvédő gyűjteményt néztünk.
A húsvéti határkerülés Székelyudvarhelyen, illetve a települést egykor körülvevő kis településeken is hagyomány volt – írásunkban ennek rövid történetét elevenítjük fel, illetve eddig még soha meg nem jelent fényképfelvételeket közlünk.
A színes tojást „tojó” húsvéti nyúl mindenki előtt ismerős, ott van a képeslapokon, őt formálják meg húsvéti édességként: a húsvéti marketingkampányok egyik legfontosabb szimbóluma. Pedig a régi magyar húsvéti szokásaink között hiába keressük. Hogyan került hozzánk, hogyan tört világuralomra? S m
Lecserélte a csővázas hátizsákját, kopott ruhákat öltött magára, hogy a környezetbe „olvadjon”, a filmtekercseket a testére rögzítve csempészte át a határon, és amikor kitiltották az országból, nevet változtatott, csak hogy továbbra is látogatni tudja szeretett moldvai magyar csángóit.
Só, ecet, juhfaggyú, libazsír és emberi vizelet egyaránt szerepel abban a népi patikában, bátran mondható, kollektív tudástárban, ami Gyergyóremetén fellelhető. Nem titkolják, megosztják a gyógymódokat, de újabbak megismerésétől sem határolódnak el.
Ha ma már legtöbben nem is ismerik a rituális jelentését, tartják a szokást, hiszen ez jó alkalom a nagy eseményre való ráhangolódásra, találkozásra, beszélgetésre. Egy baráti társaságot kísértünk végig, megnézni, hogy a lakodalmat megelőzően hogyan is zajlik Felcsíkon az ágütés.
Biztos kézzel húzott vonalak, jelentéssel bíró minták – ma is elevenen él a tojásírás hagyománya a Gyimesekben, ahová húsvétot megelőzően ellátogattunk. Megtudtuk azt is, hogy miért pirosra festik a tojást, és hogy festés közben miért kell hazudozni.
Míg hamvazószerdán szigorú böjti nap van és elkezdődik a negyvennapos böjti időszak, addig a rá következő napon, csütörtökön, megengedett a lakomázás, mulatozás. Hogy is van ez? Utánajártunk.
Az elgurult orsót csókkal váltották ki a fonóban, és ha egy leány mégsem ment el a „karimóba”, a legények késő este kikapták az ágyából, s szánkóra ültetve húzták végig a falun. Csak néhány érdekesség a csíkszentsimoni farsangi szokásokból, amelyekből ma sem hiányzik a fehér ló.<
Tizenegyedik éve, hogy a Csíkszeredához tartozó Csíktaplocán a házakban, otthonokban fogadják a betlehemezőket, örömhírhozókat, a házbeliekre áldást mondókat. Érdekessége az itteni betlehemesnek, hogy sikerült az eredeti, valamikori karácsonyi misztériumjátékot visszatanítani a fiataloknak.
Ha Katalin kopog, Karácsony locsog, és fordítva – ez az egyik legismertebb időjóslás, amelyet napjainkban is gyakran emlegetnek. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy „ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”. A hétvégi Katalin-nap előtt összegyűjtöttük a legelterjedtebb időjárásra vonatkozó népi hiedelmeket.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
