A jelenleg Székelykeresztúron élő olasz önkéntes, miután zakuszkát főzött és savanyúságot tett el a helybéli asszonyokkal, most az olasz ízeket próbálja becsempészni a székely mindennapokba.
Első alkalommal talán a kíváncsiság vitte őt Afrikába, de idén a honvágy vitte vissza, és egyre jobban szereti Kenyát – fogalmazza meg Hajdu Hilda, aki Kolozsvárról Kenyába repült, hogy segítsen, miközben ő maga is „gazdagabb” lesz Rusinga szigetén.
Megéri küzdeni és kitartani, mert egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy minden álmunk valóra vált – vallja Balázs-Fülöp Emese. A fiatal nő tíz évvel ezelőtt elindult a nagyvilágba Erdélyből szerencsét próbálni, ma fotós, aki miközben megörökíti a pillanatot, segít is.
Klímaváltozás, járványok, belső migráció – nehéz elválasztani őket egymástól, mert ezek évszázadokra visszanyúló összefonódások – mutatott rá Turóczi Ildikó, aki már több éve önkéntes orvosként tevékenykedik Afrikában.
Van egy olyan pillanat, ami mindennél értékesebb, aminek felbecsülhetetlen az értéke. Azért, mert egyedi, mert megismételhetetlen, mert nem volt és nem lesz többet. Ez az itt és most pillanata. A technika segítségével ezt a pillanatot meg is örökítették a Telefonos Szeretetszolgálat önkéntesei Marosvásárhelyen, a tizenegyedik alkalommal megszervezett adven
Nem csak ingyenes munkavégzés, hanem életforma az önkéntesség, élményekkel teli tapasztalatszerzés – legyen az itthon vagy idegenben. A Székelyhon Látótér mellékletében az önkéntesség témáját járják körül szociológus, önkéntesprogram-vezető és önkéntesek megszólaltatásával.
Bár az a képzetünk, hogy inkább az időseknek van szükségük mások segítségére, sok esetben éppen ők lehetnek azok, akik szabadidejüket feláldozva önkéntesnek állnak. A meseolvasáshoz, a kézműveskedéshez, a jó szóhoz, a segítséghez nem kell feltétlenül szemtelenül fiatalnak lenni.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
