Vannak helyek még a nagyvárosban is, ahol rég feledésbe merült adventi ájtatosságot gyakorolva készülnek az Úr eljövetelének ünnepére. A Szent Család templom közösségét azonban már csak a név is „kötelezi”, hogy továbbvigyék a szokást.
Sárgák, bordók, krémszínűek, lilák. Van, amelyik magas száron fordítja a nap felé telt virágát, másik csokorban mutatja meg szépségét. Az ősz legkedveltebb dísznövényei a vágott és cserepes krizantémok.
A Kurkó testvérpár bebizonyította, hogy a felcsíki régió legészakibb településén, Csíkszentdomokoson is nemhogy megterem, de szép termést is hoz a szabadföldben termett padlizsán és paprika.
Perzsel a nyári nap, odabent asszonyok ülnek az asztal körül, beszélgetnek, nyitott szívvel és lélekkel. Édesanyák, akik sérült gyermekeiket nevelik, meleg szívű asszonyok, akiknek, ha csak egy napra is, de egy ismeretlen levette a terhet a vállukról.
Vannak ilyen csendéletek itt, macskával, macska nélkül – mutatott kacagva Szilágyi Beáta az egyik széken békésen alvó macskára, amikor betoppantunk a gyergyócsomafalvi családi házuk udvarán levő kerámiaműhelyébe.
A harmincas évei elején járó fiatalember egy nem mindennapi álommal tért haza három évvel ezelőtt Franciaországból, s most számos buktató dacára nap mint nap azért dolgozik, hogy az álom valósággá váljon.
Nélkülözéssel, nehézségekkel teli fiatalkora volt, de mégsem cserélné el a mai fiatalokéval. Hiszen a bánatból, szomorúságból, de az örömből is dalok születtek, s ő szívesen tanulta meg ezeket, majd énekelte éveken keresztül, és énekli ma is.
Bár egyre többen kedvelik, még mindig igazán kuriózumnak számít nálunk a spárga. A Maros megyei Demeter Ferenc azonban immár tíz éve, hogy bizonyítja, Romániában is lehet spárgát termeszteni, az itteni asszonyok konyhájába is be lehet csempészni.
Az argentínai magyar diaszpóráról és az ottani tevékenységéről a dél-amerikai országban élő Zsonda Márk etnográfus, kulturális antropológus, régész és magyar közösségi diplomata mesélt.
Miért választja egy fiatal a papi hivatást, és milyen formában érkezik erre a hívás? Hogyan élik meg a kispapok a mindennapokat? Mi zajlik a papnevelő intézet falain belül?
Miért választja egy fiatal ezt a hivatást, és milyen formában érkezik erre a hívás? Hogyan élik meg a kispapok a mindennapokat? Mi zajlik a papnevelő intézet falain belül? Betekintést nyertünk.
Milyen álmokkal érkeznek ide a moldvai kamaszok, és egyáltalán ki az, aki nem csak a szabályokat tartatja be velük, hanem a lelkükkel is foglalkozik? Adventről, az ünnepi készülődésről beszélgettünk Ferencz Gabriellával, a kollégium vezetőjével.
Lívia ma sem emlékszik arra, hogy mi történt azon a bizonyos december 7-ei napon, amikor elindult otthonából. Tény, hogy aznap megváltozott az élete.
Dicsértessék! – köszönnek ránk mosolyogva innen is, onnan is, amikor megérkezünk a gyulafehérvári érsekség csillagdai szőlősébe. Harmadik napja tart a szüret, a kispapok és kántoriskolások szorgosan szedik a szőlőfürtöket.
Kíváncsiak mi történik egy in vitro mikroszaporító laboratóriumban? Hát arra, hogy hogyan készül a speciális táptalaj, hogyan néz ki egy lamináris fülke, mi zajlik a fitotronkamrában? Balázs Márta biotechnológus mérnök minden kérdésünkre válaszol.
Bár az ötven alkalmazottat meghaladó intézmények, vállalkozások esetében kötelező lenne fogyatékkal élők alkalmazása is, legtöbben inkább kifizetik az ennek hiányában járó bírságot, mintsem a törvénynek eleget tegyenek. Nem úgy a csíksomlyói Jakab Antal Ház vendéglőjében.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
