A nőtlenségi adó bevezetéséről számol be az Udvarhelyi Híradó 1902. november 1-i számában. Korabeli lapokból tallóz a Székelyhon napilap Látótér mellékletének Sajtóhistorikum oldala.
Az internetnek hála nagyon gyorsan terjednek a hírek, de ugyanilyen gyorsan kelnek szárnyra az álhírek is. Fülöp Otília kommunikációs szakembert arról kérdeztük, hogy mi segíti az átlagembert eligazodni a háború körüli internetes kommunikációban.
Hetente egyszer egy fél órát magyar nyelvű katonai híradót sugároz a Marosvásárhelyi Rádió. A műsor mondhatni történelmi jellegű: először történik meg, hogy a román hadsereg magyarul kommunikál. Csatlos Károly pedig a katonaság egyik „magyar hangja”.
Nem csak a gránátok miatt rengett a föld 1916-ban – olvashatták az Ellenzék olvasói 1916 -ban. Tudósítás a földrengésről, pikáns hirdetések, csalókra való figyelmeztetés – szemezgetünk a Székelyhon napilap legfrissebb számának Sajtóhistorikum rovatából.
Néhány nap óta serény ügynökök járják a székelyföldi községeket és mindenfelé árulják a Petrache Lupu életéről írott könyveket – írta 1935-ban az Ellenzék. A maglaviti csodapásztorként emlegetett férfi állítása szerint isteni látomásai voltak.
Egy gondos családapa akkor viseli szívén igazán gyermekei fejlődésének, felesége és saját maga egészsége fenntartásának állandó problémáját, ha odafigyel arra, hogy mindig legyen a család asztalán Nektár gyógytápsör – ajánlotta a Budapesti Orvosi Újság 1926-ban.
Nem finom a cigisek húsa – írja a Székely Nép 1940. január 7-i számában. Hogy még miről írtak a korabeli magyar lapok, arról a Székelyhon napilap legfrissebb száma nyújt ízelítőt.
Hogyan fedezte fel Jenner a védőoltást, mikén ildomos megjelenni az oltásra és egyáltalán mi történhetett 1920-ban egy olyan kisfiúval, akit egy veszett kutya harapott meg?
„E mai nap a magyar történet évlapjain aranyos betükkel fog feliratni, e mai nap emléke élni fog minden igaz magyar szivében, míg csak e nemzet meg nem hal!” – olvasható az Erdélyi Híradó 1848 március 23.-i számában.
A csókolózást, baráti kézfogást jobb elhagyni – ajánlották 1918-ban, a spanyolnátha idején a lapok. A maszkviseléssel és a járvánnyal kapcsolatos cikkekből válogattak a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatába.
Színészek, zenészek, művészek, írók között is aratott a halál az elmúlt évben, és sajnos nemcsak a koronavírus „formájában”. A világ kulturális élete szegényebb lett sok-sok névvel, egyéniséggel. Névsorolvasás összeszorított foggal, könnyekkel küszködve.
Sokfajta sajtóbeli út áll Székedi Ferenc mögött: újságíró, rádiós munkatárs, televíziós szerkesztő, ifjú médiaszakos egyetemisták oktatója. Ma is Zsögödből szemléli a világot, munkásságát nemrégiben a MÚRE életműdíjjal ismerte el.
Mit tehet egy fiatal menyecske, akinek férjét a háború a harctérre szólította? A Csíki Lapok 1917 augusztusában ezt is megírta, önök pedig elolvashatják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Sajtóhistorikum oldalán.
Mikor köteles a feleség együtt lakni anyósával? Ez a kérdés vetődött fel többek között a Hétfői Székely Nép szeptemberi 7-i számában 1942-ben. A Székelyhon napilap hétfői számának Sajtóhistorikum oldalán a választ is megtalálják a kérdésre.
Négyen a közös halálban, Élve – eltemetve, A feltámadott halott, Aki kifizeti saját halotti torát – csak néhány cím a Székelyhon napilap Látótér mellékletének Sajtóhistorikum rovatából. Különös halálesetek, rendhagyó halotti torok régi idők napilapjaiból.
Gulyás István itthon és otthon, a mai és a történelmi Magyarország határai között egyaránt népszerű műsorvezető. Fegyelmezettség és szenvedély, szigorúság és karizmatikus, támogató jelenlét – hasonló kettősségek jellemzik a főként hírműfajból ismert képernyőst.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
