Úri huncutság? Egy korszak? Népbetegség? Vagy az az érzés, amikor elfelejtettük a kapukódot, hajnali két óra van, és haza szeretnénk jutni? Mi az a kapunyitási pánik, kiket érint, és mi segíthet, hogy ebből kilábaljunk?
A szerelem és nemiség minden változatával együtt nem alkalomszerű eseménye a mindennapi létnek. Kettőzöttsége két életérzést rejt magába, a szégyent és a félelmet, de az együvé tartozás és együtt haladás szakadatlan együtt járását hozza – vallja Balázs Lajos néprajzkutató.
Az Erdélystat legújabb közleménye a Székelyföld lassuló ütemű fogyásáról és a népesség növekedéséről számol be. De milyen társadalmi folyamatok húzódnak meg a számok mögött? És egyáltalán melyik Székelyföldről beszélünk? Kérdések, amelyekre a Székelyhon napilap hétfői szám
Nem könnyíti meg a gyerekvállalást a társadalom, amely részéről egyre nagyobb az elvárás: az édesanyának több gyereket kell vállalni, emellett nyolcórás munkában és otthon, a fakanál mellett, illetve a háztartásban is helytállni. A gyerekvállalást azonban nem a társadalmi nyomás segíti. De akkor mi?
Bár a Hotel Mamma elsődlegesen az olasz fiatal férfiakra kitalált gúnynév volt, egyre inkább létező jelenség nálunk is, hogy a pályakezdő fiatalok még 25 éves koruk után sem hagyják el a szülői házat. De találunk sok harmincas, ereje teljében lévő felnőttet is jócskán, aki nem akar vagy nem tud kirepülni a családi fészekből.
Egy adott társadalomban uralkodó viszonyok hű tükre az, hogy az egyének miképpen viszonyulnak a sorban állás szokásához. A skála a rendkívül fegyelmezett japán rendszertől a teljesen kaotikus tülekedésig terjed. Szociológussal elemezzük a hazai helyzetet.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
