A bezártság érzelmi hálói. Túlélni a krízishelyzetet

„A jelenlegi változás előzetes figyelmeztetés nélkül, váratlanul érkezett. Talán senki nem gondolta, hogy ilyen drasztikus lesz, és hogy ilyen szinten érint mindenkit. Hogy az, ami stabilnak, kontrollálhatónak, jól beépültnek bizonyult, hirtelen borul. Krízisben vagyunk. Azonban a krízis kettősséget rejt magában – ha a krízis fogalmát jelölő kínai írásjelet értelmezzük, ennek két komponense van: veszély és esély. Esély a változásra, fejlődésre, átértékelésre, ami tulajdonképpen nem magától a krízistől függ, hanem főként a saját viszonyulásunktól: mennyire élünk vele, és ezekből mit engedünk be a saját lelki világunkba. A krízis hozhatja a poszttraumás növekedést, ami három fő területet érint: a kapcsolatok minőségének javulását, az önmagunkon tapasztalt változásokat, valamint az élethez való alapvető szemléletünket. Azonban most a krízis kezdeti fázisát éljük, a fájdalom, az összeomlás részt, így most lehet nehéz látni a hozadékát e válságnak” – magyarázza Kovács Zsuzsa.

Pánik, stressz, szorongás, depresszió, magány, párkapcsolati nehézségek – ezeket az érzéseket felerősíti a bezártság. De mit tehetünk, hogy ne hatalmasodjanak el rajtunk?

A csíkszeredai pszichológus szerint erre a periódusra a kiszámíthatatlanság, kontrollvesztés, szorongás, tehetetlenség, kilátástalanság, bizonytalanság jellemző, a belső biztonságérzet meginog. Próbára teszi a lelki rugalmasságot vagy rezilienciát. Ha ezeket a negatív érzéseket engedjünk elmélyülni magunkban, akkor jöhet a pánikérzés, tehát ebben a periódusban nagyon megnő a pánikrohamok száma. A szakember azt tanácsolja, figyeljünk napi szinten arra, hogy pozitív érzések is legyenek az életünkben, minden napnak legyen meg a maga rutinja, maga öröme vagy akár a kis hétköznapi ünnepe. Erőt ad a lelki stabilitás, az önmagunkba vetett hit.

„Stresszhelyzetben jön elő az igazi énünk: a stressz mértéke attól függ, hogyan tudunk alkalmazkodni az adott helyzethez, milyen a problémamegoldó képességünk, mennyire stabil a belső biztonságérzetünk. Lehet, hogy rosszul alszunk, többségében negatív érzelmi skálában éljük a napjainkat, a gondolkodásunk lelassul, és ez ijesztő. Mégis a jelenlegi helyzet kulcsa az elfogadás, a türelem, a megalkuvás. Vannak olyan élethelyzetben levő emberek és olyan személyiségtípusok, akik fokozottabb odafigyelést igényelnek ebben az időszakban. A krízisben megjelenő érzelmi reakció intenzitása is nagymértékben összefügg a temperamentummal, személyiségvonásokkal, korábbi élményekkel vagy fel nem dolgozott traumákkal” – fűzi hozzá.

A pszichológus úgy látja, nehéz helyzetben vannak, akik amúgy is hajlamosak a szorongásra, depresszív beállítottságúak, pesszimistábbak, vagy akinek korábban is voltak hangulat-ingadozásai vagy pszichés problémái. Esetükben az adott helyzettől függetlenül még inkább fontos a napi szintű mozgás, mivel eltereli a figyelmet a negatív gondolatok ördögi körétől, amely a szorongást és a depressziót táplálja, illetve az agyban olyan vegyületeket szabadít fel, amelyek javítják a hangulatot, megnöveli a boldogsághormonokat.

Szerencsésebb az – teszi hozzá – akinek már van pszichoterápiás tapasztalata, és képes ezeket ebben a helyzetben is használni, illetve érti a saját belső történéseit, tudatosabban képes kontrollálni a negatív érzéseit és gondolatait, képes aktivizálni magát.

„Ha problémát jelent a félelem, a szorongás leküzdése, az idős szülők miatt érzett aggodalom, otthoni munkavégzés megszervezése kis gyerekek mellett, a szeretteinktől való szeparáció elviselése, vagy megküzdeni a magány, az elszigeteltség, az unalom érzésével, ha nehézség a feszültségek csökkentése, az aggasztó gondolatok elcsitítása, kérjünk segítséget, akár családtagoktól, barátoktól, akár szakembertől. Első helyen mindenképp a fizikai, lelki egészségünk ápolása áll, illetve az erőforrásaink mozgósítása. Törekedjünk arra, hogy a jelenünkben maradjunk érzelmileg, merjük kimondani hangosan a félelmeinket” – tanácsolja a pszichológus.

Egyénenként változó, hogy ki hogyan viseli az egyedüllétet, ez attól függően, hogy ki introvertált, ki extrovertált. Szomorú – jegyzi meg beszélgetőpartnerem –, hogy sokan vannak most távol a szeretteiktől, vagy nem merik meglátogatni idős szüleiket, netán beláthatatlan ideig külföldön ragadtak, vagy eddig is egyedül éltek. Most felerősödik a honvágy, a magányérzet.

Az érzések tudatosulásával, kimondásával máris elindul az átdolgozási folyamat, és ez érzelmileg változást eredményez . Érdemes elgondolkodni, milyen új dolgokat tudunk felfedezni magunkkal kapcsolatosan, merjünk belefeledkezni a pillanatokba” – szól a pszichológus mindazokhoz, akiken eluralkodhat a magány érzése.

A pszichológus szerint a karantén sok olyan párkapcsolati feszültséget előhozhat, ami eddig nem volt tudatos, felerősítheti a már meglevőket, növelheti a konfliktusok gyakoriságát, mélységét. Ajánlatos elválasztani, ezekből mi szól a partnernek, mi szól a helyzetnek.

Kihívás lehet ez a periódus azoknak a pároknak – fűzi hozzá – ahol hiányzik az érett, érzelmi kommunikáció, vagy korábban sem volt meg a tudatos egymásra figyelés és az érzelmi szükségletek kölcsönös felismerése, ahol érzelmi szakadék van a pár között.

„Azok, akik társas magányban élnek évek óta egymás mellett, és míg korábban ennek tompítására egyénenként különbözőképp feltöltődhettek, barátokkal találkozhattak, most ez csak a partnerre korlátozódik. A krízis lehetőséget adhat ezen hiányok felismerésére és rendezésére, az egymáshoz való visszataláláshoz vagy épp a nagyobb mértékű eltávolodáshoz. Jól működő kapcsolat esetén lehetőség van az önfeledt együttlétekre, az összetartozás megerősítésére, a kettesben történő édes semmittevésre”.

Legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek kifejezetten rossz vagy bántalmazó a kapcsolata, és össze vannak zárva a bántalmazóval, ahol jelen van az alkoholizmus vagy egyéb függőség a családban. Ott igazán nagy problémát jelent az elszigetelődés – mondja a pszichológus, aki szerint a helyzet hozta feszültségek miatt felerősödhet a családon belüli agresszió, az alkoholproblémák. Ilyen esetben kérjünk segítséget, úgy önmagunk, mint gyerekeink biztonsága érdekében – tanácsolja.

A külső körülményeken nem tudunk változtatni, de a belső dolgaink tőlünk függnek – nyomatékolja Kovács Zsuzsa. Azaz figyeljünk arra, hogy milyen információkat engedünk be az életünkbe, mire helyezzük a fókuszunkat ebben a periódusban, mivel töltjük az időnket.

Lehetőségünk van a saját valóságunkat érzékelni, szembenézni a jelenünkkel, az életünkkel, elmenekvési lehetőségek nélkül. Úgy érzékelem, időt kaptunk magunkra, a családunkra. Gondolkodási időt saját lehetőségeink mérlegelésére. Meg kellett állni mindannyiunknak, választási lehetőség nélkül, és ez már önmagában egy nagy változás. Spontaneitást tanulunk, a én-határaink megerősítését, kompromisszum-készséget és türelmet. Hiszem, hogy egy figyelmeztetőt kaptunk, és feltehetjük magunknak a kérdést: hogyan tovább, mi az, amit másképp kellene működtessünk, másképp kellene megéljünk, értékeljünk, érzékeljünk a saját életünkben, melyek a pozitívumai, az ajándékai ennek a kényszerhelyzetnek?”

A pszichológus szerint a karantén sok ember életébe hozott máris pozitív fordulatot. Ebben az esetben – mondja – merjünk jól lenni bűntudat nélkül, felszabadultan, értékeljük a helyzet adta előnyöket. „A pozitív érzéseink erősítik az immunrendszerünket, így az otthonmaradás mellett ez a legjobb, amit tehetünk magunkért: örüljünk, nevessünk, mozogjunk, lazuljunk, szeressünk” – tanácsolja.

Kovács Zsuzsa ugyanakkor azt is megosztotta, ő személy szerint hogyan viszonyul a jelenlegi helyzethez, napi szinten szem előtt tartva ennek előnyeit. Mint megjegyzi, ma már minőségibb idő jut gyermekeire, szeretteire, kimaradt a rohanás az életükből.

„Szokjuk az otthontanulást, szokom, hogy csak online terápiázhatok. Figyelek arra, hogy legyen magamra időm, és bár az elővett halogatási listámmal lassan haladok, mégis megvannak a mikrosikereim. Én például a karantén végére célt tűztem ki magam elé, ennek elérése érdekében pedig minden nap egy apró dolgot teszek meg magamért, ami megadja a lendületet. Az apró dolgokban hiszek, ezek biztosítják a jó érzéseimet, így tartom szinten magam pszichésen. Erős a hitem, hogy könnyedén, sérülésmentesen, túl leszünk ezen a perióduson” – mondja.