Alattomos, de kiszűrhető. Méhnyakrák, a gyilkos kór

Sokkoló adatai vannak a főorvosnak, ami a méhnyakrákos megbetegedések számát illeti. Romániában egy év alatt százezer lakosból legalább húsz-huszonöt nő esetében diagnosztizálnak méhnyakrákot. Ez évente 3500 megbetegedést jelent, azaz napi tíz új méhnyakrákos esetet. Ez azért is szomorú – jegyzi meg – mert megelőzhető, szűrhető megbetegedésről beszélünk. És sokkoló, mert Romániában már jó ideje ingyenes szűrővizsgálati programot indított el az Egészségügyi Minisztérium a méhnyakrák korai felismerése céljából.

„Azokban az országokban, ahol jól működik a méhnyakrák megelőzése, közel sem ennyire gyakori a felbukkanása. Sok helyen kötelező a szűrővizsgálat, de a lakosság is megérti ennek a fontosságát, valószínű, hogy az egészségügyi nevelés is magasabb szinten van, és az eljárás is egyszerűbb. Nálunk kicsit bonyolultabb a folyamat, és még sokakban az a mentalitás él, hogy ők nem betegedhetnek meg. Romániában sajnos az Egészségügyi Minisztérium által elindított program hatékonysága a vártnál gyengébb. Ennek keretében eddig mintegy hétszázezer méhnyakrákszűrést végeztek el, ami a 21 és 65 év közötti célpopuláció alig tizenegy százalékát teszi ki. Amikor a célpopuláció kilencven százaléka esetében elvégeztük a méhnyakrákszűrést, akkor várható el, hogy akár százezerből öt-hét nőnél kevesebb betegedjen meg évente” – magyarázza a szakember.

Mint mondja, a méhnyakrákkal diagnosztizáltaknak talán körülbelül felét már nem lehet megmenteni, ezért az országban nem csak a betegség előfordulása jóval gyakoribb, hanem az elhalálozási arány is. És nem azért, mert nem tudjuk műteni a méhnyakrákot, hanem elsősorban azért, mert az érintettek későn fordulnak orvoshoz.

A főorvos szerint éppen ezért nagyon fontos a korai diagnózis, ugyanis kezdeti fázisban, amikor a daganat kicsi, és csak a méhnyakra lokalizálódott, kilencven százalékos túlélési esélyről beszélhetünk. „Ilyenkor még semmiféle tünetet nem észlel a beteg, nincs fájdalom, nincs vérzés. A rákmegelőző elváltozások, amelyek szűrhetőek, teljesen tünetmentesek, de a méhnyakráknak sincs tünete a kezdeti fázisban. A tünetek – vérzés, megváltozott hüvelyfolyás – később jelennek meg, ilyenkor általában már továbbterjedt a daganat a nyirokcsomókba, vagy akár a szomszédos vagy távoli szervekre. Legtöbbször ebben a stádiumban kerülnek hozzánk a betegek, és ez esetben az elhalálozási arány nagyon nagy.”

A méhnyak daganatos megbetegedését majdnem kizárólag a nemi úton terjedő humán papillomavírus (HPV) okozza.

Van, akinek a szervezetében megmarad a vírus, ám ha számára megfelelő körülmények alakulnak ki, elkezdődik egy lassú folyamat, amely nyomán megjelennek a rákot megelőző elváltozások a méhszájon. Ezek legalább öt évig fenn kell álljanak, és csak azután alakul ki a méhnyakrák. Éppen ezért életmentő szerepe lehet a szűrésnek” – nyomatékosít a csíkszeredai főorvos.

Nem mellékes, hogy a méhszájon található rákmegelőző elváltozásokat már a korán ki lehet mutatni. Ha ezeket az elváltozásokat időben észreveszik és kiszűrik, egy kisebb beavatkozásra van szükség, és a gyógyulás száz százalékos.

„A méhnyakrákműtét egy hosszú, nehéz beavatkozás, nagy terhet jelent a beteg szervezetére, utána pedig szükséges lehet a kemoterápia, sugárkezelés és akkor sem beszélhetünk a teljes gyógyulásról, hanem arról, hogy mekkora esélye van az érintettnek az ötéves túlélésre. Ha a rákmegelőző elváltozást időben észrevesszük, egy tízperces beavatkozással el tudjuk távolítani, megmarad a méh, a méhnyak, a petefészek, és száz százalékos a gyógyulás” – emeli ki.

A szülész-nőgyógyász főorvos szerint egyébként nem szükséges évente szűrővizsgálatra jelentkezni, elegendő ezt megtenni három évente. Ugyanis, mint mondja, ha valakinek negatív eredménye van, három éven belül biztos nem alakul ki méhnyakrákja, maximum egy olyan rákmegelőző elváltozás amit kezelni kell és lehet is.

Rengeteg a tévhit az oltások, köztük a méhnyakrák ellenes oltás kapcsán is – ismeri el Hompoth. Mint mondja, a HPV-vírusnak több mint százféle törzse van, ezek közül tizenkettő magas rizikójú, a méhnyakrákos betegségeknek 70-75 százalékát a legagresszívebb, tizenhatos és tizennyolcas altípus okozza, az oltást is ezek ellen fejlesztették ki. A védőoltás beadása a nemi élet megkezdése előtt, azaz tizenegy és tizennégy év között  a leghatékonyabb. Ha valaki már vírussal fertőzött, és a vírus beépült a szervezetébe, akkor az oltás nem annyira hatékony, de ez esetben talán az immunrendszere jobban le tudja győzni a vírust a későbbiekben, azaz ritkábban alakul ki rákmegelőző elváltozás.

„Amikor bevezették az oltást, csak kísérleti adatok voltak, az idő viszont bebizonyította ennek hatékonyságát, hiszen vannak országok, ahol a vakcinának köszönhetően nagyon lecsökkent a rákmegelőző elváltozások aránya, és a méhnyakrák is csökkenő tendenciát mutat” – magyarázza. Vannak mellékhatások is – ismeri el –, bár ezek nem gyakoriak.

„Két súlyosabb mellékhatásról beszélnek, az egyik a CRPS szindróma (complex regional pain syndrome) amikor a beteg oltás után hosszú távon perifériás fájdalmat tapasztal. A másik a POTS szindróma (poszturális ortosztatikus tachycardia szindrómában), amikor testhelyzet változtatásakor heves szívdobogás jelentkezhet, és ezt rosszullét, ájulás kísérhet. Mindkét mellékhatás kifejezetten ritka. Mivel a súlyos mellékhatások esélye sokkal kisebb, mint annak az esélye, hogy az oltás megment a méhnyakráktól, mindenképpen élni kellene ezzel a lehetőséggel” – hangsúlyozza ki Hompoth György, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szülész- nőgyógyász főorvosa.