Ha egyre többször kell visszakérdezni: az időskori nagyothallás

A hallás romlásának első jelei lehetnek, ha valaki például a csengőt vagy a telefont nem hallja meg olyan jól, mint addig, előbb ugyanis általában a magasabb frekvenciájú hangokat nem érzékelik már olyan jól a betegek, mint korábban. Gyakori az is, hogy zajos környezetben nem hall jól valaki, az tűnik fel, hogy ha ilyen helyzetben beszél valakivel, akkor azt nem érti meg – kezdte a szakember.

A fül-orr-gégész elmondta, világszinten általában a lakosság tíz százalékának van valamilyen hallásproblémája. A 65 év fölöttieknél ez az arány már felmegy több mint hatvan százalékra, körülbelül kétharmadra, a 75 év fölötti korosztálynál pedig az arány eléri a háromnegyedet – ismertette. Hozzátette, olyan emberek is vannak, akik kilencven évesen is nagyon jól hallanak, de ez inkább ritkaság.

„Az időskori halláscsökkenés leggyakrabban neuroszenzoriális, tehát idegi halláscsökkenés. A belső fül csigának nevezett részében olyan idegsejtek vannak, amelyek az oda továbbított hangrezgéseket regisztrálják és elektromos jellé alakítják. Ezek limitált létszámban vannak jelen,

– magyarázta a halláscsökkenés kialakulásának okát az orvos. Kifejtette, az egyik tényező, amitől ezek a sejtek elpusztulhatnak, már gyermekkorban vagy tinédzserkorban is fennáll, ez a zajártalom.

„A hangos zenehallgatás, főként a fülhallgatós zenehallgatás, de a koncertek is bizonyos mértékig károsítják vagy pusztítják ezeket a hangsejteket. Ez az első periódusban még nem egyértelmű: elmegy valaki például egy koncertre, ott erős zenét hallgat úgy két órán keresztül, otthon pedig zúg a füle, de ez néhány nap után helyrejön.

Ez az akut hangtrauma kicsit mindig károsítja a belső fület. Hosszú távon káros a nagy zaj”

– emelte ki. Hozzátette, fontos, hogy ha valakinek a munkahelyén van nagy zaj, akkor fülvédőt viseljen.

A zaj mellett károsak lehetnek ezekre a sejtekre bizonyos gyógyszerek is. Például a kanamicin vagy egyes, a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésében használt orvosságok, ezeket nyilván ismerik az orvosok és óvatosan írják fel. A fül-orr-gégész közölte, halláskárosító hatása van ugyanakkor minden, a belső fül keringésével összefüggő problémának is, mivel egy pici erecske táplálja ezt a zónát, minden, ami csökkenti a belső fül véráramlását, károsodást okoz a hallósejtekben, tehát a vérnyomás-ingadozások, az érelmeszesedések, a különböző nyakcsigolya problémák mind befolyásolják ezt is.

A hallósejtek pusztulása nem visszafordítható.

Ahogy ezek a sejtek fogyatkoznak, úgy a magas frekvenciájú hangok kiesése után a halláskárosodás lassan eltolódik az ember beszéd tartományába is.

Van eset, amikor orvosolni lehet a halláscsökkenést, például fülinfarktus esetén. A szakember kifejtette, a fülnél is előfordul érgörcs vagy bevérzés, ekkor történik az úgynevezett fülinfarktus, ami hirtelen halláscsökkenéssel jár, általában az egyik fülön majdnem teljesen elveszíti a hallását a beteg. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy három napon belül jelentkezzen fül-orr-gégésznél, mert az első három napban bizonyos gyógyszerekkel ez a gond javítható, helyrehozható. Előfordul, hogy azt gondolják a betegek, hűlés vagy fülzsír miatt dugult be a fülük, ha azonban nem mennek orvoshoz és eltelik egy-két hét, már sokkal kisebb az esély arra, hogy a problémát orvosolni lehessen – tudtuk meg.

A hallósejtek pusztulása egyelőre nem visszafordítható, esetenként azonban megállítható. Amint a főorvos kifejtette, ez attól függ, hogy mi a kiváltó oka a sejtpusztulásnak, milyen kezelési lehetőségei vannak annak a betegségnek, például egy érelmeszesedésnek. A halláskárosodás előrehaladása ugyanakkor nagymértékben függ az egyén genetikai örökségétől is. Fodor István hangsúlyozta, a hallásproblémák megelőzése érdekében is érdemes rendszeresen elvégeztetni a rutin szűrővizsgálatokat, ellenőriztetni a vércukor-, vérzsírok szintjét, kiszűrni a szív- és érrendszeri problémákat.

Hatvan év fölött ugyanakkor érdemes elvégeztetni egy hallásmérést is, egyrészt a helyzetfelmérés miatt, másrészt, hogy a megfelelő pillanatban lehessen hallókészülékkel segíteni, ha erre szükség van. Ha ugyanis elér a haláscsökkenés egy bizonyos szintet, akkor szóba jön már a halókészülék szükségessége.

Negyven decibeles általános halláscsökkenés esetén – az emberi beszéd frekvenciájára vonatkozóan – már ajánlott hallókészülék, amely sokat javít az érintettek életminőségén – mondta el az orvos. Megtudtuk, a készülékkel is időben kell közbelépni, mert előfordulhat például, hogy hiába erősítik fel a hangot a készülékkel, a hanginger további útja, feldolgozása a bonyolult idegpályákon a teljes agyat érintő érelmeszesedés miatt már problémás.

Fodor István úgy látja, az utóbbi években sokat változott a hallókészülékek elfogadása, hozzászoktak az emberek, hogy ahogy a szemüveg, ez is egyénre szabott, nem lehet például a segélybe kapott készülékeket használni.

„Most már jobbak a készülékek, jobb az ellátás, vannak jó példák is, így egyre jobban elfogadják az emberek a hallókészüléket is” – mutatott rá az orvos. Kiemelte, a hallókészülékek terén nagy a technikai fejlődés, most már kicsi, nem feltűnő készülékek kaphatók. Ugyanakkor az egészségbiztosító pénztár is támogatja a beszerzésüket bizonyos mértékben.

„Törvény szerint a cégnek, amely a hallókészülékek forgalmazásával foglalkozik, kötelessége egy olyan készüléket is biztosítani, ami belefér a biztosító által erre a célra adott összegbe, ez mindenkinél ugyanannyi, jelenleg 950 lej körül van.

De például a legmodernebb, speciális hallókészülék a hét-nyolcezer lejt is elérheti” – ismertette az orvos.

Teljes süketség esetén a főként kisgyermekeknél alkalmazott cochleáris implantáció jöhet szóba, ezt az elektronikus belső fület az elmúlt években szintén sokat fejlesztették technikailag, most már olyan is van, amit az orron keresztül ültetnek be. Amint a fül-orr-gégész elmondta, a távolabbi jövőben van remény a hallósejtek regenerálására is, Amerikában már embereken próbálgatnak egy új, erre irányuló kezelést: egy módosított DNS-szakasszal ellátott vírust injektálnak a fülbe, az elképzelések szerint pedig ez idővel regenerálja a sejteket, és hallani kezd a beteg. Elképzelhető, hogy harminc év múlva nem is lesz már olyan hallókészülék, mint amiről beszéltünk, hanem csak egy ilyen kis beavatkozásra lesz szükség – fejtette ki a fül-orr-gégész.