Hol kezdődik, hogyan vegyük észre? Alkoholfüggőség a karanténban

Hajnal Csilla 2020. április 27., 17:42 utolsó módosítás: 2020. április 28., 09:52

Kijárási korlátozás idején szinte egybefolynak a napok, néha olyan, mintha egy több hetes vakációba csöppentünk volna. Az sem meglepő, hogy ilyenkor többször nyúlunk a borosüveg vagy bármilyen más alkohol után. A kérdést azonban nem szabad elbagatellizálni, hiszen a karantén igencsak próbára tesz mindannyiunkat. Szenvedélybetegekkel foglalkozó szakembert kérdeztünk, hogyan tudatosítsuk, ha alkoholfogyasztásunk kicsit kimozdult a normális keretek közül? Egyáltalán mi számít normális alkoholfogyasztásnak, és hol kezdődik az alkoholizmus?

Hajlamosabbak lehetünk gyakrabban a pohár fenekére nézni a kijárási korlátozás idején •  Fotó: Haáz Vince
galéria
Hajlamosabbak lehetünk gyakrabban a pohár fenekére nézni a kijárási korlátozás idején Fotó: Haáz Vince

Az alkoholizmus hosszú távon kialakuló betegség. Néha évekig vagy akár évtizedekig tart, hogy valaki visszaél az alkohollal. Jelentkeznek enyhe jelek, tünetek, amelyek a kialakulásra utalnak, de általában még nagyobb gond nélkül tudja folytatni a napi tevékenységeit, bár romlanak a családi, munkahelyi, társas kapcsolatai, de még úgymond „élhető az élet”, különösen a szerhasználó számára – kezdi Bartha Éva, a Bonus Pastor Alapítvány személyzeti képzési és fejlesztési-, illetve prevenciós programkoordinátora, klinikai szakpszichológus. „A hozzátartozók, élettárs, házastárs, gyerekek már érzékelik, hogy valami nincs rendben, de a legtöbb esetben csak ők tekintik a helyzetet problémásnak” – mondja a szakember.

Függőségről akkor beszélünk a WHO (Egészségügyi Világszervezet) tesztje szerint, ha az alábbi hét tünet közül egy éven át jelen van legalább öt tünet:

  • 1. Kialakul a tolerancia: egyre többet kell inni a kívánt hatás elérésére, illetve kevesebbet a megrészegedéshez.
  • 2. Elvonási tünetek jelentkeznek az ital hiányában (rosszullét, reszketés, izzadás, rossz közérzet, idegesség).
  • 3. Kontrollvesztés áll be: az első vagy első pár pohár után képtelen a mértéktartásra (többet iszik, mint amennyit szeretne).
  • 4. Sikertelenül próbálkozik az ivás abbahagyásával (italt cserél, időpontokat változtat, elhatározásokat hoz).
  • 5. Egyre több időt tölt ivással vagy az ivásra gondolva.
  • 6. Az ivás gátol más fontos tevékenységeket – család, munka, hobbi stb.
  • 7. Tudatos önpusztítás áll be: továbbra is iszik, bár tudja, hogy testi, lelki és társadalmi problémáit az ital okozza.
A válasz ott rejlik a kérdésekben

Bartha Éva úgy véli, a karantén helyzet, a kijárási szabályozások igencsak próbára tesznek mindannyiunkat.

Az egyik legfontosabb kérdés: miért van szükség rá? •  Fotó: Haáz Vince
Az egyik legfontosabb kérdés: miért van szükség rá? Fotó: Haáz Vince

„A függőségek esetében, legyen az bármilyen jellegű függőség – szerfüggőség vagy folyamatfüggőség – az az egyik leglényegesebb kérdés, hogy miért van szükség rá? Felejteni akarok egy problémát vagy helyzetet, a feszültségemet oldom azzal, a stresszhelyzeteket akarom enyhíteni, a konfliktusokat nem tudom másképpen kezelni? És folytathatnám a sort. A kérdés azt rejti magában számomra, hogy mivel mással oldhatnám a feszültségeket a karantén idején, ha nem egy pohár itallal, ebbe a leszűkült, beszűkült fizikai és pszichikai helyzetben?

Mi okozza a feszültséget? Milyen félelmek? Mennyire reálisak? Éppen konfliktusban vagyok valakivel a családtagok közül? Nincs meg a személyes terem? Nincs lehetőségem magamban lenni? Túl sok a feladat? Vagy az unalom miatt? Vagy a mozgáshiány?

Nem szeretnék általánosságokat mondani, mert azt gondolom, a válasz mindenkinek más, és ott rejlik a kérdések mélyén” – részletezi a szenvedélybetegekkel foglalkozó szakpszichológus.

Hogyan jutunk el oda, hogy mindezt tudatosítsuk?

Ez a kialakult helyzet nagyon jó arra, hogy merjünk szembenézni a kérdéseinkkel, saját „démonjainkkal” – fejti ki Bartha Éva. „Ha valaki már fel meri tenni magának a kérdést, hogy esetleg mégsem a normális keretek közé tartozik a saját alkoholfogyasztása, akkor már az első lépést megtette. Szembenézni, beismerni, abbahagyni az önámítást, meghallani, hogy a hozzátartozók mit jeleznek vissza. Kipróbálni, hogy mi történik, ha kihagyom például egy hétig az alkohol fogyasztást. Aztán még egy hétig. Jelentkezik valamilyen elvonási tünet? Például nyugtalanság, szorongás, ingerlékenység, sóvárgás, feledékenység, hányinger, izzadás, hányás, remegés vagy görcsök, magas vérnyomás, hallucináció stb. Ha ezek közül több jelentkezik, mindenképpen érdemes orvoshoz, szakemberhez fordulni, hiszen adottak most is az online lehetőségek, telefonos megkeresési lehetőségek.

A kialakult helyzet alkalmas lehet arra, hogy szembenézzünk saját démonjainkkal •  Fotó: Haáz Vince
A kialakult helyzet alkalmas lehet arra, hogy szembenézzünk saját démonjainkkal Fotó: Haáz Vince

Bár karanténhelyzet van, a Bonus Pastor Alapítvány folytatja a szenvedélybetegek közötti munkáját, csak kissé más formában – mondta el az alapítvány szakpszichológusa. A Magyarózdi Terápiás Otthonban 15 lakó van jelenleg hosszútávú programon. Online tanácsadási formák vannak jelenleg is, illetve támogató csoport a hozzátartozóknak – mondta el Bartha Éva klinikai szakpszichológus. Továbbra is lehet telefonon időpontot kérni az alapítványtól akár egyéni tanácsadásra, akár csoportba való bekapcsolódásra a 0752-246 861-es telefonszámon. Több információt a www.bonuspastor.ro honlapon találunk.

Ha pedig saját tudatosságunkon akarunk dolgozni, támaszt nyújthat, ha pontosan tudjuk, hogy meghaladjuk-e az azt a mennyiséget, ami fölött már megállapítható az alkoholizmus:

a WHO ajánlása szerint ez férfiaknál 21, nőknél 14 egységnyi ital hetente, heti két nap szünettel. Egy egység egy pohár sört, egy deci bort vagy 3 cl tömény italt jelent az Egészségügyi Világszervezet szerint.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.