Mozgáshiány: már kisgyermekkorban jelentkezhetnek a káros szövődmények

Három-négyszeresére nőtt az elhízott gyermekek száma Magyarországon, tudtuk meg Cs. Frank László gyermekortopéd szakembertől. „Nyilván saját praxisomban nehezen volna mérhető a probléma mértéke, mivel oda olyanok jönnek, akiknek már panaszaik vannak. Viszont diabetológus kollégák úgy látják, hogy az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az elhízott, mozgásszegény életmódot folytató gyermekek száma” – sorolta a szakember. Ha Székelyföld le is marad a lesújtó magyarországi statisztikához képest, a tendencia már nálunk is erősödő.

Rendkívül kitolódott ugyanakkor az a kor, amikor már panaszokat okozhat a helytelen életmód.

– magyarázza az orvos. Az elhízással együtt pedig fokozatosan jelentkeznek az ezzel járó különböző panaszok, így a mozgásszervi problémák is.

Kisgyermekkorban – az iskolakezdést megelőző időszakban – a leggyakoribb problémák a térd- és bokatáji panaszok, illetve a helytelen, egészségtelen testtartás. „Általában a hatéves kort tekintjük a határnak, ekkortól kezdődnek a tartásbeli problémák, amelyek azonban még nem tekinthetők betegségnek, az ebből hosszú távon, kilenc-tíz éves kor után kialakuló panaszok viszont már igen” – tudtuk meg.

Egyébként fontos tudni, hogy gyermekkorban kifejezetten az elhízás, túlsúly okozta szervi deformitásokról még nem beszélhetünk, leginkább fájdalmakban mutatkozik meg a probléma: a különböző ízületek fájdalmaiban. „Ezek azok a »puha« gyerekek, akik alig bírnak fölmászni a vizsgálóasztalra, a szülőknek noszogatniuk kell őket, hogy bármilyen mozgást is végezzenek, hiszen fáj mindenük” – osztotta meg az ortopéd szakember. Hozzátette, a legrosszabb „konstelláció”, amikor az elhízás a laza ízületekkel egyszerre fordul elő, akkor ugyanis már a gyermekeknél is nagyon korán jelentkeznek az ízületi panaszok.

Nem kell azonban kétségbeesniük a szülőknek, hiszen kisgyermekkorban az ilyen jellegű panaszok még nagyon jól és nagyon gyorsan kezelhetők. „Az igazán komoly gerincbetegségek kilenc-tíz éves korban kezdődnek. Tehát egy hatéves gyerekre felelőtlenség volna azt mondani, hogy gerincferdülése van. Egyébként a tartásbeli problémák és a gerincbetegségek, gerincferdülés között sincs egyenes összefüggés, de tény, hogy gyakoribbak a gerinccel kapcsolatos valódi betegségek azok körében, akiknek a tartásukkal is baj van” – hangsúlyozta a szakember.

A megoldás, illetve a megelőzés módja nagyon egyszerű: a helyes és kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás, és a sok mozgás.

„Az a tapasztalatom, hogy egyre nehezebb a gyerekeket rávenni a mozgásra. Sokszor látni a játszótéren is, hogy az óvodáskorú gyerekek ahelyett, hogy hintáznának, mászkálnának, szaladgálnának, egy-egy okoskészülékkel üldögélnek a padon” – mesélte Frank László.

Túlzásokba sem szabad esni, a szakember úgy véli, a túl korán elkezdett versenyszerű sportolás is ártalmas. „Személyesen úgy vallom, hogy hét-nyolc éves kora előtt nem ajánlott egyesületi sporttevékenységre, tehát heti több alkalommal edzésre, versenyszerű felkészítőre adni a gyermeket. Az iskoláskor előtt nagyon fontos a napi szintű testmozgás, de ez mindenképpen szabadidős sporttevékenység legyen” – szögezte le.

A legfontosabb pedig a személyes példa. A kisgyereket úgy lehet legegyszerűbben rávenni a mozgásra, ha azt a szülő is végzi. Családi tevékenységgé kell válnia a rendszeres mozgásnak, így a gyermek számára természetes lesz, és a későbbiekben is nagyobb valószínűséggel folytat majd mozgástudatos, egészséges életmódot.