Népbetegségünk, a derékfájdalom: hiedelmek a porckorongsérvről

Akinek gerincsérve van, annak meg kell tanulnia együtt élni a fájdalommal, kímélnie kell a derekát – hallották már? És minden bizonnyal olyant is hallottak, hogy valaki sérvfájdalomra panaszkodik. Gidró Sarolta gyógytornászt arra kértem, oszlasson el néhány, a porckorongsérv, a derékfájdalmak kapcsán kialakult tévhitet.

A mozgásszegény életmód mellett a szorongás, a depresszió, de még szervezetünk hidratáltsága is befolyásolhatja a derékfájdalmakat, az egészségtelen életmódnak pedig egyik leggyakoribb következménye a gerincsérv – szögezi le indulásból a gyógytornász.

Van, aki azt mondja, hogy egy hirtelen mozdulattal szerezte a sérvet. A porckorongsérv kialakulása a gerinc természetes elhasználódásának a következménye, nem egy szerzett betegség. A kor előrehaladtával szinte mindenkinél kialakulnak porckorongsérvek, amelyek okozhatnak tünetet, és ugyanolyan arányban tünetmenetesen is jelen lehetnek. Aki azt mondja, hogy a sérve tönkretette a derekát, annak el kell mondjam: a porckorongsérv, ha már tünetet okoz, azt jelenti, hogy éveken keresztül rosszul, csak egy bizonyos mozgástartományban terhelte a gerincét, megbomlott a gerinc tartóizomzatának egyensúlya, és helytelen mozgásmintákat használt. Ez már olyan, mint az utolsó csepp egy vízzel tele pohárban” – magyarázza a Székelyföldi Jégkorong Akadémia gyógytornásza.

Ugyanakkor kifejti,

az is tévhit, hogy sérv miatt kímélni kell a derekat, ugyanis ez esetben a szervezetünk próbál energiatakarékosabban élni, azaz amit nem használ, azt leépíti, hogy a használatban levő, „fontosabb” szerveket tudja bőségesen ellátni energiával.

„Ha mozdulatlanul tartom a derekam, nem használom minden általa végzett irányú mozgásban – például nem tudok előre hajolni –, elveszíti a képességét a mozgásra, ennek pedig az a következménye, hogy a szövetek még inkább bemerevednek. Ez a merevség plusz nyomást tesz a csigolyákra, és a porckorongsérvem hamarabbi romlását eredményezi” – magyarázza.

Ma már bizonyított tény – folytatja a szakember –, hogy ugyanolyan mértékben van jelen MRI-felvételeken a porckorongsérv a tünetmentes egyéneknél, mint a derékfájósoknál. Fájdalom esetén első lépésként azt kell kideríteni, hogy a sérv okozza-e a fájdalmat. Gidró Sarolta szerint a derékfájdalmak 90%-ban nem specifikus derékbántalmakról beszélünk, csak 1–5%-ban vonható konkrétan felelősségre a sérv, ami neurológiai tünetekkel jár. Egy gerinctréner, mozgásterapeuta vagy gyógytornász a gerinc állapotfelmérésével meg tudja állapítani, hogy valóban a porckorongsérv-e a bűnös. Természetesen minden súlyosabb esetben, erős, szúró, nem szűnő fájdalomnál, végtagok zsibbadása esetén fel kell keresni egy szakorvost – emeli ki.

Ami a mozgás fontosságát illeti, – a gyógytornász szerint – lényeges lenne annak változatosságáról is beszélni, hiszen az a jó, ha minden izmunkat teljes mozgástartományában használjuk. „Tíz éve kezdtek foglalkozni a szakmán belül az izompólyával, ami tulajdonképpen az a szerkezet, ami megadja a formáját az izomnak.

Rájöttek arra, hogy a derékfájdalmak kilencven százalékának az az oka, hogy az izompólya bemerevedik. Sok minden idézhet elő szöveti rugalmatlanságot, merevedést, ilyen a stressz, a vízhiány, alváshiány.

Hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy a stressz akkor jelentkezik, amikor idegesek vagyunk, noha a stresszhormont akkor termeli a szervezet, amikor tettre kész kell lennünk, amikor meg kell oldani valamit, cselekedni kell. A ma embere hatvanezer döntést hoz egy nap, és ez folyamatos stresszhelyzetet jelent. Ezért is széleskörű a derékfájdalmak rehabilitációja, nem elég a testtel foglalkozni, hanem stresszkezelésre is szükség van, a mentális egészségünkre is vigyázni kell” – magyarázza.

Sokatmondó magyar közmondásokat hív segítségül Sarolta, hogy szemléltesse, kedélyállapotunk, magatartásunk miként befolyásolja egészségünket.

– teszi hozzá.

Meglehet, meglepően hangzik, de a gyógytornász szavaiból az is kiderül, hogy vízivási szokásaink is befolyásolják a derékfájdalmat, ugyanis a kollagén mellett – amelyből harmincéves kor körültől az emberi szervezet fokozatosan egyre kevesebbet termel – vízivással is hidratáljuk a szöveteket, ez is hozzásegíti az izompólyákat, a kötőszöveteinket, hogy rugalmasak maradjanak. Az emóciók, az attitűd, a szemléletmód is befolyásoló tényező, a derűs, magabiztos ember nem jár-kel magába roskadtan, előre ejtett fejjel, vállal, befeszült izomzattal.

Mit tehetünk gerincünk egészségéért? – adódik a kérdés. Mozogjunk minél többet, minél változatosabban, jókedvvel és könnyű szívvel, keressünk fel egy mozgásterapeutát vagy gyógytornászt a panaszainkkal, komolyabb probléma esetén szakorvoshoz kell fordulni – ajánlja a gyógytornász. Attól viszont óva int mindenkit, hogy különböző hámokat, derékszorítókat, derékmelegítőket használjanak.

– emeli ki, rámutatva: tulajdonképpen hétköznapi életünket kellene átalakítani ahhoz, hogy megszabaduljunk a problémáktól.