Rákmegelőzés: amikor a legdrágább az idő

D. Balázs Ildikó 2020. szeptember 14., 18:02

Ha a diagnosztizálás időben megtörténik, minden daganat gyógyítható. Ahhoz azonban, hogy a beteg bármilyen daganatos megbetegedéssel időben orvoshoz forduljon, elengedhetetlen a szűrővizsgálatokon való részvétel, ugyanis amikor a daganat a betegnek tünetet okoz, akkor az már valószínű, hogy előrehaladott stádiumban van – mondja Csató Szilárd onkológus, akivel a szűrővizsgálatok fontosságáról, a rákmegelőzésről beszélgettünk.

Rákmegelőzés: amikor a legdrágább az idő
galéria
Ha figyelembe vesszük azt, hogy világviszonylatban minden tíz emberből négy daganatos betegségben fog szenvedni élete során, akkor bárkit bármikor elérhet ez a betegség. Képünk illusztráció Fotó: 123RF

„A szűrővizsgálatok elérhetők és ingyenesek a betegek számára, ám az egyedüli probléma az, hogy nem állandó jellegűek, meghatározott periódusokban országos szinten bizonyos daganattípusokat szűrnek. A másik nagy »akadály« maga a beteg, aki egészségesnek hiszi magát, és nem megy el a szűrővizsgálatra. Ha figyelembe vesszük azt, hogy világviszonylatban minden tíz emberből négy daganatos betegségben fog szenvedni élete során, akkor bárkit bármikor elérhet ez a betegség” – magyarázza Csató Szilárd.

A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház onkológus szakorvosa szerint az emberi szervezetben több mint kétszázféle rosszindulatú daganat létezhet, többségére nincs szűrővizsgálat, és vannak olyanok, amelyek ritkábban fordulnak elő. A leggyakoribbak a tüdő-, a mell-, a vastagbél- és a prosztatadaganatok, ezek a megbetegedések mintegy hetven százalékát teszi ki.

Leggyakoribb daganattípusok

A tüdődaganat esetében nincs szűrési lehetőség – szögezi le az onkológus –, viszont a nagyon magas rizikócsoportba tartozó személyek (több mint húsz éve cigarettáznak vagy volt már tüdődaganatos elhalálozás első fokú rokon esetében) kérhetnek bizonyos fajta vizsgálatot. A vastagbél eredetű daganat esetében már vannak előirányzott elvek, amelyeket követni kell. Az elsődleges szűrési lehetőség a székletvizsgálat, aggodalomra az adhat okot, amikor a laboratóriumban kimutatják a szabad szemmel nem látható vérnyomokat, és akkor következnek a szükséges kivizsgálások. Ezt a szűrővizsgálatot kétévente ajánlott elvégezni az 55 és 75 év közötti személyeknek. Ami az előfordulás gyakoriságát illeti, a melldaganat a leggyakrabban előforduló rákos megbetegedés nők esetében.

„Minden nő maga ismeri a legjobban a testét. Amikor bármilyen tünetet, gyanús jelet, fájdalmat észrevesz valaki a mellén, feltétlenül orvoshoz kell fordulnia. 40 és 75 éves kor között kétévente kellene mamográfiás, ekográfiás vizsgálatot végezni” – magyarázza a csíkszeredai szakember. Ugyanakkor fontosnak tartja kihangsúlyozni, ha egy családban előfordult daganatos elhalálozás, akkor tíz évvel korábban tanácsos a szűrést elkezdeni, mint ami a rákban elhunyt személy életkora volt a betegség diagnosztizálásakor. A negyedik nagyon gyakori rákos megbetegedés a prosztatadaganat, létezik rá szűrési lehetőség, ötven év fölötti férfiaknak évente egyszer ajánlott elvégezni ezt.

„Az ötödik daganattípus, amit sokszor elfelejtünk, hiszen világszinten nem olyan gyakori, az a méhnyakrák. Sajnos Romániában nagyon gyakori, Európában az első helyen állunk ebben a tekintetben.

Szűrését harminc év fölött tanácsos elkezdeni, ha volt, ha nem a családban előfordulás” – mondja. Tapasztalatai azt mutatják – teszi hozzá –, hogy más vidékhez képest Csíkban nagyon gyakori a pajzsmirigyrák és a bőrdaganatok is.

Molekuláris és immunterápia

Az elmúlt időszakban sokat változtak, fejlődtek a különböző daganatos megbetegedések kezelésének lehetőségei, sok esetben, ha korai stádiumban fedezik fel a betegséget, akkor nem is igényel a beteg onkológiai szakkezelést – derül ki a szakorvos szavaiból. Ha sebészi úton nem sikerül elérni a gyógyulást, akkor is van lehetőség a kemoterápia, sugárkezelés elkerülésére, kiváló eredmények érhetők el a molekuláris és az immunterápiának köszönhetően.

A fiatal szakorvos ugyanakkor elismeri, sok beteg elutasítja a kemoterápiát a mellékhatások miatt: mindenki másként reagál a diagnózis, a kezelés menete hallatán. De mindenkihez őszinték. „Ha valakinél előrehaladottabb daganatos betegséget észlelünk – jegyzi meg –, elmondjuk, elkezdjük a kezelést, s bár teljes gyógyulás nem érhető el, de amit lehet, megteszünk, segítünk. Mi, onkológusok azt mondjuk, hogy egy daganatos beteget akkor nyilvánítunk gyógyultnak, amikor öt évvel a teljes kezelés lezárása után a beteg teljesen daganat- és tünetmentes, csak utánkövetést igényel.”

Csató Szilárd onkológus Fotó: D. Balázs Ildikó

A fiatal onkológus úgy látja, van összefüggés a lelki problémák, a fel nem dolgozott traumák és a rákos megbetegedések kialakulása között, ugyanis az idegrendszer működése is befolyásolja a sejtek működését, és a daganatos betegségek sejtszinten robbannak ki a szervezetbe. De ami igazán hatással van, az az életvitel – szögezi le –, és éppen ezért nem is látja különösebb értelmét az ideig-óráig tartott vitamin- vagy méregtelenítő kúráknak.

„A szakkönyvek szerint a daganatos betegségek körülbelül hatvan százalékáért a külső tényezők a felelősek, vagyis az, hogy mit eszünk, mit iszunk, mit lélegzünk be, cigarettázunk-e, alkoholt fogyasztunk-e. Az egészséges életvitel a döntő.”

Természetesen arról is szó esik a beszélgetés során, hogy onkológusként az elmúlt nyolc év alatt számos pozitív és kevésbé pozitív kimenetelű esettel találkozott. Volt már olyan melanomás betege – meséli –, akinél áttét volt már több szervben, és bár a szakkönyvek meg az állapota szerint is negatív prognózist állapítottak meg a szokványos kemoterápiás kezeléssel, a molekuláris és immunkezelésnek köszönhetően a mai napig jó egészségnek örvend.

„Erre szoktam azt mondani, hogy akkor a legdrágább az idő, amikor kevés van belőle. Minden esetben fontos, hogy a beteg eldöntse, igenis meg akar gyógyulni, és ennek érdekében együttműködő lesz” – hangsúlyozza a szakorvos.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.