A romániai újszülöttek mindössze 12%-át kezdik el szoptatni a születést követő első órában, és a csecsemők alig 16%-át táplálják kizárólag anyatejjel életük első hat hónapjában – derül ki az UNICEF, az Egészségügyi Világszervezet és a szoptatási világszervezet (Global Breastfeeding Collective) jelentéséből. A világ 194 országából származó adatokat feldolgozó jelentés szerint a 0-6 hónapos csecsemők mindössze 40%-a kap kizárólag anyatejet, és ez az arány csak 23 országban haladja meg a 60%-ot .
„Ezekből a statisztikákból is világosan látszik, hogy Románia nagyon rossz helyen áll szoptatás tekintetében, Magyarországhoz képest is jóval rosszabbak az adatok, de skandináv országokban 80 százalék fölötti a szoptatott babák aránya” – értékeli a statisztikát Bota Anna, aki szoptatást segítő édesanyaként és a Védem marosvásárhelyi egyesület tagjaként a szoptatás világhetét szervezi Marosvásárhelyen.
Bota Anna szerint több oka is van annak, hogy ilyen rosszak a statisztikák. Egyrészt nem élünk olyan társadalomban, amelyben minden nő szoptat, sőt, az édesanyáink szülés után három hónappal visszamentek dolgozni, így elég hamar mesterséges táplálékra szorultak a gyermekek. Ha olyan társadalomban élnénk, amelyben az első gyermekét szülő édesanya kiskora óta mindig is látott maga körül szoptató nőket: a család asszonyait, szomszédokat, barátnőket, kollégákat, akkor spontán módon találná meg a megfelelő mozdulatokat, a megfelelő ritmust – mivel így látta. Ugyanakkor kevés és sokszor nem megfelelő információ áll a kismamák rendelkezésére, valamint a kórházakra és az egészségügyi személyzetre is nehezen fogható rá, hogy teljes mértékben szoptatásbarát. Nem tartják be az aranyórát a legtöbb kórházban (vagyis hogy a szülés utáni első órában mellre kerüljön a gyermek), az egészségügyi személyzet ugyanakkor könnyen irányít a tápszerhez, ha nem nő a táblázatok szerint a gyerek súlya, de szoptatási tanácsadókat sem alkalmaznak a kórházak.
– magyarázza Bota Anna.
Márpedig a szoptatás nem megy mindig egyszerűen, az esetek többségében adódik valamilyen probléma. A mell kisebedése nagyon gyakori a szoptatás elején, ami miatt fáj a szoptatás, Bota Anna azt mondja, bár ez természetes, egy idő után el kell múlnia, ugyanis a mell hozzászokik a „gyűrődéshez”. Ha azonban két-három hét múlva is sebes, akkor Bota Anna szerint érdemes elmenni családorvoshoz, bőrgyógyászhoz, mert lehet, valamilyen gombás fertőzés áll a háttérben. „Hasonlóan orvosi ellátást igényelhet a láz is, ugyanis, bár sokszor „tejlázra”, vagyis mellgyulladásra gondolnak az édesanyák, számos esetben megtörténik, hogy szülés után a méhben marad valami, s az okoz problémát. Ezzel érdemes orvoshoz menni” – magyarázza a szoptatást segítő édesanya.
Megtörténik, hogy rossz a baba technikája, azért nem eredményes a szoptatás, ilyenkor érdemes megnézetni orvossal, hogy nincs-e letapadva a baba nyelve, nincs-e nyelvféke, de az is lehet, hogy nem jól falja be a bimbót, vagy másfajta szoptatási pozícióval kell próbálkozni.
Ugyanakkor a legáltalánosabb probléma, hogy „nem elég a tej, biztos nem elég tápláló az anyatej, mert sokat sír a baba”. Bota Anna szeretné megnyugtatni a hasonló problémák miatt aggódó édesanyákat. „Teljesen normális folyamat, ha az első hetekben a baba sokat van mellen. Az elején nincs sok tej, de nincs is sokra szüksége még az újszülöttnek, a tej mennyisége fokozatosan kell növekedjen, amit úgy lehet elérni, ha minél többet szopik a baba. Ha pedig tényleg pótlásra van szüksége, akkor azt szoptatásbarát technikával kell pótolni, fecskendővel, kiskanállal vagy szoptanit eszközzel. Ha cumisüveggel találkozik a baba, könnyen elromolhat a technikája” – magyarázza Bota Anna.
Mindezeket figyelembe véve egyértelműen látszik, hogy a szoptatás sikeressége bizony nem csak a kismamától függ. A „Tegyünk együtt a szoptatásért” jelmondat arra emlékeztet minket, hogy mindnyájunknak megvan a magunk szerepe abban, hogy olyan környezet jöhessen létre, amelyben a nők sikeresen szoptatnak.
Bota Anna szerint a szoptatásbarát kórházak, a támogató egészségügyi személyzet nagyon nagy szerepet játszhat a folyamat sikerességében, de ezen a téren van még mit fejlődni. Marosvásárhelyen például a magánklinikák sem nevezhetők egyértelműen bababarátnak, de a családorvosok, gyerekorvosok is túl hamar fordulnak a tápszerhez. Mindemellett nagy szerepe van a támogató közegnek, a családnak.
– sorolja a szoptatássegítő édesanya. Hozzáteszi, még a médiának is szerepe van a folyamatban, hogy ne csak tápszerreklámmal találkozzon a kismama. Szerencsére most már van olyan reklám a televízióban, amely arra hívja fel a figyelmet, milyen fontos az anyatej a babának. Szoptatási tanácsadó hiányában pedig érdemes olyan édesanyával beszélgetni, aki már sikeresen szoptatott egy vagy több gyereket legalább két évig.
Bota Anna szerint azért is nagyon fontos a támogató környezet, mert a kismama könnyen elbizonytalanodhat, s ha sokszor hallja, hogy nem tud szoptatni, egy idő után el is hiszi, pótolni kezd. „Ez egy ördög kör lehet, előbb csak 20 millit pótol, majd harmincat, két hét múlva már elapadt a teje és mesterséges tápláláshoz fordul teljesen” – magyarázza.
S hogy miért érdemes támogatni a szoptatást, s harcolni annak sikerességért? Minden évben újabb és újabb kutatások erősítik meg azt, hogy milyen fontos a kizárólagos szoptatás a baba 6 hónapos koráig, valamint a további folyamatos szoptatás, egyéb táplálékkiegészítés mellett a gyermek kétéves koráig vagy azon túl is. Az anyatejes táplálás optimális tápanyag bevitelt jelent a gyermek számára, csökkenti bizonyos betegségek kockázatát, mint pl.: a hasmenés, légző rendszeri betegségek (pl.: tüdőgyulladás), fülbetegségek és húgyúti fertőzések. A szoptatás alapvető része a gyermek megfelelő gondozásának, biztosítja az egészséges növekedést és lelki fejlődést. Ugyanakkor – bár ez kevésbé ismert – az anya számára is jótékony hatású, a szoptatás csökkenti az anya számára az emlő- és petefészekrák, a vashiányos anaemia és csípő combnyak törés kockázatát.
S nem utolsó szempont: az anyatej ingyen van, nem kell melegíteni, mindig kéznél van és még környezetbarát is, ugyanis nem marad utána sok-sok műanyag hulladék. Bota Anna azt mondja, vannak édesanyák, akik kiszámították, hogy két év alatt 1500 eurót lehet megspórolni, ha tápszer helyett szoptatja gyerekét az anya.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.