Testünk titkai. Jó viszonyban lenni mikrobáinkkal

„A néhány évvel ezelőtt lezárult Humán Mikrobiom Projekt eredményeként megtudtuk, hogy az emberi szervezetben egy tízes nagyságrenddel több mikroba van, mint saját emberi sejtünk. Ez lehet, ijesztően hangzik, de tudnunk kell, hogy ezek a mikrobák, mikroorganizmusok, amelyek bennünk élnek, lényegesen kisebbek, így ha a tömegüket szeretnénk kifejezni, akkor azt mondhatom, hogy egy hatvan kilogrammos emberben 2,5–3 kilogramm mikroorganizmus él” – vezeti fel beszélgetésünk témáját Mara Gyöngyvér.

Mindennek ismeretében – teszi hozzá – természetesen felmerül a kérdés, hogy milyen szerepük van ezeknek a mikrobáknak, azon túl, hogy tudjuk, a testünk majd minden részét belakják. Alapvetően születéskor kapjuk ezeket a mikroorganizmusokat – szögezi le a rektorhelyettes. Mint mondja, bár korábban úgy tartották, hogy a csecsemő steril az anyaméhben, a kutatások során kiderült, már a magzatvízben megtörténik az első találkozás a mikroorganizmusokkal. A következő lépés, amikor a szervezetbe mikrobák jutnak, az a születés folyamata, a hüvelyi úton való születés során a hüvelyi mikroorganizmusokkal kerül kapcsolatba a csecsemő, amik számára igen fontosak. Gyakorlatilag hároméves korra alakul ki egy gyerek mikrobaközössége, azaz a mikrobiom, kell ehhez többek között az anyatejes táplálás, az anya bőrével való találkozás.

Mara Gyöngyvér szerint egyre inkább arra fektetődik immár a hangsúly a kutatásokban, hogy felfedjék, mi is a mikrobaközösség szerepe azon túlmenően, hogy nem adnak a kórokozóknak helyet. „Vegyük például a bőrünket, amelyen számos olyan felület van, ahol a mikroorganizmusok élnek. Vannak nedvesebbek részek, a hónalj, lábujjak között, vagy van, ahol zsírosabb, például az arcbőrünk bizonyos területei, mindenhol más és más mikrobaközösség van. Az emberi izzadság elméletileg szagtalan, de mégis azt érezzük, hogy szaga van. Ezt a szagot a mikrobák életfolyamatai okozzák. Mert a mikroorganizmusok mit csinálnak? Táplálkoznak, lebontanak bizonyos anyagokat, és ennek lesz egy terméke. Ennek a terméknek köszönhetjük az illatot, szagot. Gyakorlatilag befolyásolhatják azt, hogy kinek milyen illata van, és ugye az illatnak igen jelentős szerepe van a párválasztásban. Na így lehet összefüggésbe hozni a mikrobákat a párválasztással. Nyilván nem mondhatjuk, hogy a mikroba választ, de ez egy együttélés eredménye” – magyarázza a biológus.

Aztán ha a bőrünkről egy kicsit befele fókuszálunk, eljutunk a bélflórához, amelyet ma mikrobiótának nevezzük, és amelyre igen nagy figyelem irányul, sok bélbetegséggel hozzák összefüggésbe.

A mikrobiomban jótékony hatású mikrobák vannak, és a tápanyag elbontása során rövid szénláncú zsírsavakat termelnek. Hogy ez miért fontos? Azért, mert ezek a rövid szénláncú zsírsavak gyulladáscsökkentő hatást váltanak ki a szervezetünkben. Ha ezek a baktériumok dominálnak, melyek e zsírsavakat képezik, akkor az jó” – mutat rá.

Ha az egyensúly kibillen, megjelennek a betegségek. Arra is rájöttek a kutatások során, hogy az egyensúlyból kibillent bélmikrobiótának az idegrendszert érintő betegségek kialakulásában, sőt kedélyállapotunk alakulásában is szerepe van. 

A tejsavbaktériumok, azaz a probiotikumok, melyek a savanyított tejtermékekben vannak, általában jótékony hatású baktériumok, és az általuk készített rövid szánláncú zsírsavak és a triptofán, amely a szerotonin előmolekulája, pszichobiotikumként is hatnak. A szerotonin például a pszichénkre, az érzelmekre van jótékony hatással, ezek mennyiségét érdemes szinten tartani, alultermeltség esetén alakulhat ki akár a depresszió is. Azt szoktam viccesen mondani, hogy a jövő gyógyszertára baktériumkészítményekből fog állni, és az oda betérők mikrobaközösséget vásárolhatnak, amellyel próbálnak hatással lenni a meglévő mikrobaközösségükre, és kijavítani az esetleges hibákat” – jegyzi meg nevetve Mara Gyöngyvér.

Azt, hogy milyen hatással van a mikrobaközösség az életünkre, tulajdonképpen csiramentes egerek segítségével mutatják ki. Az is kísérlet témája volt, hogy az elhízásban van-e a mikrobáknak szerepe.  „A csiramentes egereknél beállítják a táplálékot, adva van a mikrobaközösség, ismerik a genetikájukat, és ennek fényében próbálják vizsgálni, hogy a mikrobák milyen hatással vannak rájuk, ha a többi minden egységes. Azt vették észre, hogy az elhízott emberekből vett mikrobaközösség az egereket is elhízásra hajlamosította. A vékony testalkatúaktól vett mikrobaközösség pedig az egerek esetében is alacsony testsúlyt eredményezett. Két-három olyan baktériumcsoportot sikerült azonosítani, mely az alacsony testsúlyúaknál megtalálható.”

Hogy milyen mikrobaközösség „honosodik meg” meg rajtunk, nagyban táplálkozási szokásainktól függ.

A rostok fogyasztása a probiotikumot táplálja, s legyen az testsúly, kedélyállapot vagy a tápcsatorna egyéb megbetegedése, minden esetben ez lényeges.

„Ha azt szeretnénk, hogy szervezetünkben a jó baktériumokból legyen minél nagyobb mennyiség, ehhez elengedhetetlen a rostban gazdag táplálkozás. Ma már Romániában is van olyan cég, amelyik megvizsgálja a hozzá forduló személy mikrobiótáját, ami egy betegség kezelése esetében hatalmas segítséget nyújthat. A bélmikrobióta az immunrendszer működésében is nagy szerepet játszik, és ezért is igen fontos, hogy a gyermekeket ne steril körülmények között neveljük fel. Az immunrendszer tanul, és a kezdeti stádiumban nagyon sok minden be kell mutassunk, hogy tanulja meg a teljesen ártalmatlan dolgokat is felismerni. Egy egészséges mikrobióta folyamatosan tanítja az immunrendszerünket” – emeli ki a kutató.