Vérnyomás: a magas nem lehet normális

„A magas vérnyomás egyértelműen civilizációs betegség, amely szorosan összefügg életvitelünkkel, táplálkozási szokásainkkal, mozgásszegény életmódunkkal. Globálisan tekintve körülbelül egymilliárd embert érint, Romániában negyven százalékos az előfordulási arány, s sajnos ez a szám a népesség elöregedésével tovább nő. Fejlettebb országokban gyakoribb az előfordulása, és ez szintén az életvitellel magyarázható” – szögezi le Holló Katalin kardiológus.

Mint elmagyarázta, a vérnyomás értékét higanymilliméterben (Hgmm) adják meg, és két számból áll, az első szám a kar fő artériájában azt a nyomást mutatja, amely a szív összehúzódásakor alakul ki (szisztolés vérnyomás), a második a szívverések közti szünetben mérhető nyomást mutatja (diasztolés vérnyomás). A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház kardiológusa úgy látja, a köztudatban a magas vérnyomás meghatározása még mindig hibásan él, azaz az emberek többsége úgy gondolja, hogy a vérnyomás normális értéke az életkornak megfelelően alakul, és annak előrehaladtával a magasabb érték vélhető normálisnak.

„Az Európia Kardiológiai Társaság meghatározása szerint a következő besorolás alapján csoportosíthatunk: optimális vérnyomásnak a 120/90 Hgmm-es, normálisnak a 130/85 Hgmm-es, magas-normálisnak a 140/90 Hgmm-es vérnyomás tekinthető. Ezen értékek felett magas vérnyomás-betegség áll fenn.

– magyarázza a szakember.

A másik, igen gyakori tévedés – fűzi hozzá – az, ha valakit egyszeri mérés alapján rögtön magas vérnyomásos betegnek címkézünk. A magas vérnyomás holisztikus rálátást igényel, a diagnózis felállításához többszöri ambuláns, azaz rendelőben mért érték szükséges, de az otthoni vérnyomásértékek rögzítése lenne ideális. „Erre egy orvosi műszerrel, a 24 órás vérnyomásmérő eszközzel (ABPM) kerülhet sor, ez ugyanis rálátását ad a vérnyomás ingadozására, pontos óránkénti értékeire, illetve éjszakai alakulására. Ez utóbbi különösen fontos a rizikófelmérésben”.

Az esetek 95 százalékában a magas vérnyomás primer, úgy is hívjuk, hogy esszenciális – magyarázza a kardiológus. Ez azt jelenti – fűzi hozzá –, hogy egyértelmű kiváltó oka nincs, fellépése összetett folyamat eredménye, amelynek bizonyos része lehet genetikai, de nagyrészben életmódbeli sajátosságaink következménye. A maradék öt százalékban a vérnyomásnak jól meghatározott oka van, ezért ezt szekunder, azaz másodlagos vérnyomásnak nevezzük. Ez utóbbi nagyon kevés alkalommal kerül diagnózisra, többnyire hormonbetegség (pajzsmirigy, Cushing-szindróma, Conn-szindróma), vesebetegségek (cukorbetegek idült vesebetegsége, vesét ellátó erek szűkülete) okozzák. „A panaszokat tekintve sajnos a betegek nagy többsége évekig tünetmentes.

Többnyire az ember fejfájás, nyaktáji merevségérzés, szédülés, szívdobogás-érzés miatt keresi fel az orvost. Célszerv-károsodásról beszélünk, ha már kialakult az érszűkület a szívkoszorúereken, veseereken, a lábak ütőerein, vagy szemfenékelváltozás észlelhető” – magyarázza a szakorvos.

Mivel a magas vérnyomás-betegség gyakran oligoszimptomatikus, azaz kevés tünettel jár, vagy éppenséggel tünetmentes, bátran állíthatjuk, hogy veszélyes – figyelmeztet a szakember. Amennyiben a beteget már diagnosztizálták, összetett lépések sorozata következik, amelyek segítségével meghatározzák, hogy az illető személy milyen rizikócsoportba tartozik, azaz: alacsony-, közepes-, vagy magas rizikócsoportú magas vérnyomásról beszélünk.

Amennyiben valakinek semmi egyéb betegsége nem áll fenn, az alacsony rizikójú magas vérnyomásos beteg. Problémás, és emiatt nagyon szigorú utánkövetést igényel az a betegcsoport, akiknek családjában korábban előfordult cukorbetegség, infarktus, perifériás érszűkület, agyi érkatasztrófa. A vérnyomás kezelése is a rizikóbecslés alapján történik, tudjuk meg. „Amíg valakinek nincs érdemi társbetegsége, és egy elsőfokú magas vérnyomást diagnosztizáltunk, nem tesszük rögtön gyógyszeres terápiára, hiszen ezzel évekig, évtizedekig gyógyszeres kezelésre ítéljük, hanem minden eszközt érdemes bevetni az életmódváltásra. Vizsgálatok bizonyították be, hogy a fogyás, a dohányzás elhagyása, sótlan étrend fogyasztása, stresszmentes életmód, a mozgás és a sport pozitívan befolyásolja a vérnyomás szabályozását. Gyakran ajánlom a fiatal, már túlsúlyos, stresszes, nagy dohányos férfibetegeknek akár a munkahelyváltást is, mert lehet, hogy ezzel az életük változna meg. Sajnos úgy tapasztalom, hogy közvetlen környezetünkben nincs vagy nagyon szegényes a prevenciót elősegítő programok szervezése, köztudatba beépítése, pedig szükség lenne rá, akár már iskolás korban is” – mutat rá a szakorvos.

Holló Katalin szerint újabban a vérnyomás kezelésében elegáns és hatékony módszer a több hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek használata, így segítve azt, hogy a hosszútávú kezelés hatékonyabb és kiegyensúlyozottabb legyen, mivel a beteg naponta egyszer, legfeljebb kétszer vesz be gyógyszert.

Van még – mondja – egy nem elhanyagolható betegcsoport, ők „ingadozó vérnyomások” miatt keresik fel az orvost. „Tudni kell, hogy a vérnyomást nem lehet egy állandósult fix értékre beállítani, a vérnyomás egy komplex rendszer működésének eredménye. Ugyanakkor az is helytelen, ha az ember naponta tízszer, hússzor is ellenőrzi a vérnyomását, hiszen ez már eleve stresszhelyzet. A cél az, hogy a beteget összességében tekintve, elérjünk egy hosszútávon kiegyensúlyozott, neki megfelelő értéket” – fogalmazza meg a kardiológus. Ami az idős betegek vérnyomásértékeit illeti, bár ezek kortól független besorolást kaptak, a nagyon idős, nyolcvan év fölötti személyek kezelését mindenképp úgy kell beállítani, hogy a szisztolés célérték 130-139 legyen, amennyiben a kezelést jól tolerálják. Ennél kisebb értékek esetében előfordulhat szédülés, tompaság, eszméletvesztés.

„Összességében elmondhatom, hogy a magas vérnyomás egy veszélyes, komoly szövődményekkel járó betegség. Leggyakoribb szövődményei a stroke, szívinfarktus, veseelégtelenség, érszűkület. Nem elég gyógyszert szedni rá, kezelése komoly életviteli változtatást igényel. Tünetek esetén ajánlott szakorvost felkeresni, és évenként felmérni a vérzsír-, cukor- és húgysavszintet, valamint a vesefunkciót” – hívja fel a figyelmet a kardiológus.