Mit szólnának egy kis martilapufőzelékhez vagy töltikéhez? Hát egy pohár pitypangvirágszörphöz? Tudták, hogy a csalántea szájöblítésre, gargalizálásra is kiváló?
Csíki Emese egyik kedvence a sokoldalú martilapu, amely Székelyföldön igen elterjedt tavaszi gyógynövény, számos betegségünk szelíd ellensége. Latin neve a tussilago farfara, ami köhögés-elűzést jelent – ez igencsak sokatmondó. „Gyermekkoromban Csíkban édesanyám rendszeresen gyűjtötte a martilapu leveleit, azokat alaposan megmosta, forró vízben meglobbasztotta, megtörölgette, megszámolta, egymásra rétegelve henger formában összetűrve fagyasztóba tette, úgy, hogy egy-egy étkezéshez elegendő levél legyen külön zacskókban egész évre. Mi ugyanis nagy előszeretettel fogyasztottuk a jó szaftos, tejfeles töltikéket. De édesanyám nem csak a martilaput, hanem a szőlő friss zsenge levelét is ugyanígy lefagyasztotta, és rizses darált hús került bele” – eleveníti fel.
Mint kiemeli, a martilapu friss tavaszi levelének többek között magas a C-vitamin tartalma, leggyakrabban légzőszervi megbetegedések gyógyítására használják.
Erős, száraz köhögéskor köptető hatása van, fellazítja a lerakódott váladékot, csillapítja a köhögési ingert, bevonva védi a gyulladt nyálkahártyát. Asztmás köhögéskor teája iható, illetve szárított levelének füstjét régebb pipába töltve szívták. Külsőleg gyulladásokra, fekélyekre, dagadt lábak borogatására használják.
„A martilapu levelek leforrázott, majd 10-15 percig áztatott és leszűrt leve akár mézzel, tea gyanánt fogyasztható hetente egyszer megelőzésképpen, kúra esetén naponta többször is kell inni belőle, viszont csupán 3 héten át, mert hosszú távon károsíthatja a májat. Más köhögéscsillapító vagy gyulladáscsökkentő gyógynövénnyel is keverhető, egymás hatását csak erősíteni fogják, és jobban gyógyítanak. Ha borogatásként kívánjuk használni, akkor a friss leveleket felaprítva a dagadt testrészre (leggyakrabban boka felülete) helyezzük, és egy fáslival rögzítsük, majd időközönként cseréljük.
Leveleit a leghatásosabb, ha frissen fogyasztjuk, hiszen ekkor a benne levő C vitamint is hasznosítani tudja a szervezetünk.
Az a legegyszerűbb, ha friss zöldségsalátánkhoz keverjük, de vajas- vagy zsíros kenyérre aprítva is fogyaszthatjuk. Sőt, ételek főzésére is alkalmas, van, aki levest készít belőle, úgy, mint a salátalevélből, vagy főzeléket úgy, mint a spenótból. Érdemes viszont ehhez nagyon zsenge leveleket szedni, hogy ne legyen keserű” – tanácsolja.
Ha pedig teában fogyasztanánk, a levelet és virágot is kíméletes, de gyors szárítással tartósíthatjuk, így télen is tudunk belőle teát főzni, gőzét belélegezve inhalálni, gargalizáló vizet készíteni, valamint lábáztató vízként használni.
A martilapuvirágból szörpöt is készíthetünk, de ha cukorral rétegezve vagy akár folyékony hársfamézbe téve, több hónapon át tároljuk, majd leszűrjük, kiváló köhögéscsillapító mézet nyerhetünk.
Vannak országok, ahol használatát betiltották, bár a növény mérgező alkaloid tartalma elenyésző, kg-ként 1 mg. Óvatosságképpen gyermekek, áldott állapotban lévő nők és szoptató anyák ne használják! Májbetegek, virágokra allergiás személyek, magas vérnyomással küszködők számára is tilos a fogyasztása” – hívja fel a figyelmet.
A martilapu nedves réteken, árokparton, mocsaras helyeken, források közelében található, ott, ahol laza a talaj, kavicsos, törmelékes. Márciusban a virágai bújnak ki először a föld felszínére, majd később a levelei. A virágokat még bimbó formájában vagy elnyílás előtt, kocsány nélkül érdemes leszedni, levelei pedig nyél nélkül mindaddig szedhetőek, amíg azok nem túl szőrösek, körülbelül júniusig.
Ugyan kicsit keserű, de nem mérgező – oszlatja el máris a gyermekláncfűvel kapcsolatos tévhitet Emese. „Gyógyítja az epe és máj működési zavarait, gyökere serkenti az epeürítést, fokozza a gyomorsavat, így serkenti az emésztést, megszünteti a gyomorpuffadást és javítja az étvágyat, valamint gyógyítja a gyomor nyálkahártyájának gyulladását. Cukorbetegeknek javasolják vértisztítás gyanánt, inulintartalma miatt diétás kezelésekkor használják. Vizelethajtó, kisebb vesekövek eltávolítására és a kőképződés megakadályozáséra alkalmazható.
– magyarázza a biokertész.
Tavasszal és ősszel kiásható a gyökere, de különösen akkor érdemes gyűjteni, amikor a levelek elszáradnak, és a növény minden energiáját a gyökerében tárolja, ellenben tavasszal a virága is leszedhető. A levele és gyökere cukor nélkül teaként fogyasztható. Ha egy hatásos májteát szeretnénk készíteni, akkor a katángkóróval és csalánnal lehet keverni a pitypang leveleit. Mint Emese kiemeli, megelőzésre elég, ha egy héten egyszer reggel, éhgyomorra elfogyasztunk egy gyermekláncfű-teát, vagy keverünk leveléből emésztésserkentő, mentával készült teánkhoz. Ha viszont kúraszerűen fogyasztjuk, akkor naponta kétszer, reggel és este is kell innunk a teát, három héten keresztül. A levelét forrázni kell, 80-90 Celsius-fokos vízben, körülbelül öt percen át kel hagyni ázni, majd leszűrni.
„Vitamintartalma miatt a legegészségesebb leveleit frissen, nyersen fogyasztani. Tavaszi salátakeverékekben keserűsége enyhén eltűnik.
Mindenképp virágzás előtt kell a salátához szükséges leveleket begyűjteni. Ilyenkor ugyanis kellemesebb az íze” – tanácsolja.
A csalán egy alapozó növény – szögezi le beszélgetőpartnerem. „A legtöbb anyagcserével, vérkeringéssel és a test vízháztartásával kapcsolatos betegséget egy alapos csalánteás tisztítókúra teljesen meggyógyítja.
– magyarázza. Egyaránt felhasználható levele, gyökere és magja.
„Gyógyhatása: vitaminpótló, bélgyulladást gyógyít, feloldja a salakanyagokat, fokozza az anyagcserét, vízhajtó, segíti a vese működését és az egész nyirokrendszert tisztítja, vérzéscsillapító, vértisztító és szíverősítő, reuma- és köszvény gyógyító, bőrbetegségeket gyógyít (bőrkiütések, ekcéma), hajhullást és a fejbőr korpásodását gátolja, cukorbetegeknek is javasolt, fokozza a tejelválasztást, köptető hatású és nyákoldó, valamint antibakteriális hatással is rendelkezik. Gyökere csökkenti a vér koleszterinszintjét és segít prosztatatúltengés esetén is”.
Ha pedig valaki vitaminpótlásra használná fel a csalánleveleket, annak az alábbiakat tanácsolja Emese: ha szeretnénk B-, C- és U-vitamin tartalma miatt fogyasztani, akkor 40 fok alatti vízben érdemes áztatni a leveleket. Ha viszont A- és K-vitaminjai miatt venné magához az ember, akkor a levél nyers levét kifacsarva ihatja, vagy salátaként kevés olajjal érdemes fogyasztani, mert ezen utóbbi vitaminok csak zsírban oldódnak. A tavaszi és tél eleji böjtök idején vagy betegség esetén napi egy evőkanál csalánprést 3-4 héten át lehet fogyasztani.
Ha a gyökerére esik a választás, tíz percen át kell főzni, majd leszűrve teaként fogyasztani, vagy külsőleg borogatásként használni.
Nyers levélből a legjobb a csalántea, mégpedig úgy, egy maroknyi levelet hideg vízzel lemosunk, majd meleg vízben tíz percen át áztatjuk, leszűrve fogyasztjuk. Ugyanakkor a leveleket érdemes megszárítani, hogy télire is legyen teánk. Csalánteát betegségek megelőzésére hetente egyszer érdemes fogyasztani. Aki viszont már beteg, és gyors gyógyulást szeretne elérni, naponta akár három csésze teát is elfogyaszthat. „A csalán teát huzamosabb ideig is lehet fogyasztani, de én a ciklikusság híve vagyok: három hét után érdemes egy hétig szüneteltetni a csalánteaivást”.
Egyébként a csalánfőzeléket ugyanúgy kell elkészíteni, mint a spenótot, de törekedni kell arra, hogy minél kevesebbet pároljuk, mert értékes vitaminforrása eltűnik. Sőt, a csalán zsenge levele apróra vágva sajt-, vaj- és túrókrémek ízesítője lehet. Antibiotikus és gyulladáscsökkentő tulajdonsága miatt szájöblítésre, gargalizálásra is kiváló, valamint meleg ülőfürdőben segít aranyér, bakteriális hüvelygyulladás esetén.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.