HIRDETÉS

A gyógynövények nem csodaszerek! Macalik Ernő a hiszékenységről

Tamás Gyopár 2018. március 13., 15:00
HIRDETÉS

„Dilivilág” van, mondja Macalik Ernő, elszaporodtak a sarlatánok, megy az agymosás, a megtévesztés. A gyógynövények nem csodaszerek, helyre kell tenni a dolgokat a fejekben. Vannak betegségek, amelyekre igenis gyógyszer kell, hangsúlyozza.

Hetven százalékban hatóanyag, harminc százalékban placebo – a gyógynövények működési mechanizmusa Fotó: Barabás Ákos

Macalik Ernő biológus, természettudományi író évtizedek óta gyűjti, termeszti a gyógynövényeket, és teakeverékeket is készít. Elsősorban arra törekedett a napokbéli gyergyószentmiklósi, a Belső iránytű sorozatban, Értünk termő gyógynövények címmel megtartott előadása során, hogy „tegyük helyre a dolgokat”, gondolkodjunk, mielőtt elhisszük a csodás készítményeket hirdetők állításait.

Ne legyünk hiszékenyek
„Összezavart világban élünk. Tűnik el az erkölcs, és gyönyörűen működik az agymosás, a megtévesztés”

– fogalmazott annak kapcsán, hogy egészség és betegség, valamint gyógynövény témában is van, amit helyretenni. „E dilivilágban elszaporodtak a természetgyógyászok és sok a sarlatán” – mondta, és több kategóriába sorolta azokat, akiknek gyógynövényekkel kapcsolatos állításaikat nem kell maradéktalanul elfogadni, gondolkodni kell előbb.

Vannak „becsületes lelkesek”, akiknek nincs meg a szakmai tudásuk, bíznak Istenben, elképzelnek valamit, és azt kész tényként tálalják. Kritikai szemlélettel olvasva Maria Treben könyvét és az előadáson idézve ebből, kihangsúlyozta, hogy a svéd cseppel sem agyhártyagyulladást, sem pedig a látóhártya leválását nem lehet gyógyítani. Több példát is felhozott, majd nyomatékosította, hogy

igenis vannak betegségek, melyek kezeléséhez antibiotikum vagy más gyógyszer kell.

Hozzátette, az óriási példányszámban eladott könyv sikeréhez nagyban hozzájárult az, hogy Isten patikája is szerepelt a címben.

A legjobb, ha mi magunk gyűjtük a gyógynövényeket – mondta Macalik Ernő (archív felvétel) Fotó: Pál Árpád

Egy másik kategória, amely tagjainak állításaitól szintén óvva intett, azok, akik szakmailag képzetlenek, gyorstalpaló tanfolyamokon szerezve oklevelet azt hirdetik, hogy 7-8 kg lerakódás van a vastagbélben, mi több, a vastagbélből szívódik fel a táplálék. Vagyis anatómiai ismeretek nélkül, engedélyek birtokában próbálnak gyógyítani másokat.

A következő kategória tagjai szintén hozzánemértők, akik olyan gyógyulásokról számolnak be, amelyek nem fedik a valóságot. „Diplomás egészségi guruk” ezek, akik szerint ha zöld növényeket eszünk, oxigént viszünk be a szervezetbe – fogalmazott.

Felhívta a figyelmet továbbá a parazitaűző divatra, valamint a káposztaleves kapszulára, melyről azt hirdetik, 5 kg-os súlycsökkenést ér el, aki hét napig szedi. „Hét nap alatt 5 kg-ot fogyni még Szibériában sem lehet” – tette hozzá. Az étel bevitelének csökkentésével viszont lehet testsúlyt csökkenteni – mondta.

Gyógyszer vagy gyógynövény?

Van, aki a gyógyszerre esküszik, mert csak egy hatóanyag van benne és célzottan oda lő, ahol szükség van rá. „A gyógyszerekre szükség van” – hangsúlyozta, mert például egy operáció előtt kamillateával nem lehet elaltatni a beteget, és vannak olyan betegségek, mint például az epilepszia, amely kezeléséhez elengedhetetlen a gyógyszer. Azt is elmondta, hogy sok orvossal kollaborál, akik ugyan egyetemen nem tanultak fitoterápiát, de nyitottak erre. Hozzátette, például meghűlés esetén három-négy nap alatt teázással meg lehet gyógyulni. Kitért arra is, hogy gyógyszerzabáló divatkövetők is vannak, akik akár több mint tízféle gyógyszert íratnak ki havonta. Ők azok, akiket sikerült rávenni, hogy ne gondolkodjanak, legyenek gyógyszerfogyasztók.

Galenusi készítmények

A gyógyteák, tinktúrák, gyógyecetek, gyógyborok tartoznak e készítmények közé. A tea vizes kivonat a növényi drogból, mely esetében a víz az oldószer. „Míg a gyógyszerben egy hatóanyag van jól meghatározott mennyiségben, a gyógynövényben sok, nem lehet megmondani, hány. A sok hatóanyag simogatja a beteg állapotot, és támogatja az egészséges felé. Hetven százalékban a hatóanyag teszi a dolgát, harminc pedig placebohatás” – emelte ki. Hozzátette azt is, fontos a harminc százalék, hiszen egy injekció esetén erről nem lehet beszélni.

„Ha mi készítjük el a gyógyteát, délután fogyasztjuk szertartás szerint, elképzeljük például, hogy miként gyógyul a betegségünk, sokat segít.”

Kiért arra is, hogy legjobb, ha reggel, éhgyomorra fogyasztjuk a gyógyteát, kivéve a hashajtót, amely este ajánlott. Addig ihatjuk ezeket a készítményeket, amíg szükségét érezzük, káros hatásuk nincs, mellékhatásuk elhanyagolható. Lehet forrón, hidegen, cukorral vagy anélkül inni. A cukorfogyasztás kapcsán elmondta, amennyiben egészségesek vagyunk, nem szedentarista életet élünk, tehát mozgunk, akkor fogyaszthatunk cukrot. „A szervezetnek nagyon nagy az alkalmazkodóképessége, ha cukrot viszünk be, inzulint termel, ha hat tojásból rántottát eszünk, megfelelő mennyiségű epeváladékot állít elő”. Az étvágygerjesztő teákba nem ajánlott cukrot vagy mézet tenni – osztotta meg a kivételt.

Gyűjtsünk gyógynövényeket

Legjobb, ha mi szedjük le a gyógynövényeket – szögezte le. Gyökereket kora tavasszal vagy késő ősszel, kérget, rügyet tavasszal, virágzatot, amikor majdnem teljes virágzásban van a növény. Szellős, árnyékos helyen szárítsuk, papír vagy textilzsákban tároljuk, majd dörzsöljük és homogén szemcsézetűre aprítsuk. Ilyen teakeverékből lehet egy kiskanálnyit is mérni. Érdemes gyűjteni cickafarkat, amely gyomorfekélyre is jó, orbáncfüvet, mely égési sebekre alkalmazható, illetve májvédő és antidepresszáns is. Továbbá havasi lórumot hasmenés ellen, ám ennek gyökere hashajtó hatású, mezei füzényt, ami hasfogó, gyermekláncfüvet, amelynek a gyökere és a levele étvágyjavító, májvédő, de a virágában elenyésző a hatóanyag. Vérehulló fecskefű tinktúrája epeműködést serkent, ám nem szabad állandóan fogyasztani – tette hozzá.

Nem szabad bedőlni a sarlatánságnak, hívja fel a figyelmet a biológus Fotó: Pál Árpád

„Nekünk terem a csalán” – utalt az előadás címére Macalik Ernő. Májusban gyűjthető e gyógynövény, és kitűnő vitaminforrás. A mezei zsúrlóról is szólt, amely enyhe vízhajtó, baktériumölő, és társítva a vörös áfonyával, felfázást gyógyít. Felsőlégúti bajokra kankalin, ami köptető, kakukkfű és szurokfű keveréke is nagyon jó, akárcsak a bazsalikom, kankalin, kakukkfű társítás. Ha valaki megfázik, bodzateát érdemes innia – hangzott el. A galagonyáról is hallhattunk, amelynek teája szívkoszorúér-szűkülés megelőzésére ajánlott. A fagyöngy a legjobb vérnyomáscsökkentő, ám lévén, hogy félélősködő, akácról szedni tilos, mert az akác mérgező. A fagyöngyöt külön ne használjuk – szólt a tanács. Galagonyával és szurokfűvel érdemes keverni.

Gyűjthetjük még a fekete kokojza levelét, ami vércukorszint-csökkentő, csipkebogyót, amiből bár elillan szárítás és forrázat esetén a C-vitamin, a többi sok fontos vitamin benne marad. Készíthetünk étkezési teát borsmentából, fodormentából. A kerti zsályát is kiemelte, amely általános gyulladáscsökkentő, valamennyi szervrendszerre hat. Négy-öt, legtöbb hat gyógynövényt tartalmazzon a teakeverékünk – tette hozzá.

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS