A klimax átmeneti időszak, nem az életünk végét jelenti

A menopauza az a periódus egy nő életében, amikor az utolsó menstruáció bekövetkezik. Akkor lép be egy nő ebbe az időszakba, hogy ha az utolsó menstruációt követő tizenkét hónapban nincs több menstruáció. Ez azt is jelenti, hogy ilyenkor a petefészek kimerül – magyarázza Felházi Réka nőgyógyász. „A petefészeknek két fontos funkciója van: az egyik a hormontermelés, a másik a petesejtérlelés, tehát a termékenység megtartása. Ez a kettő összefügg. Amikor a petesejtmennyiség kimerül, akkor a petefészek mindkét funkciója leáll” – fogalmaz az orvos.

A menopauzát megelőzi a premenopauza, vagyis a tranzicionális átmenet, amely nagyjából az utolsó menstruáció előtti egy-két évben következik be. Ilyenkor már megjelenhetnek a menopauzára jellemző tünetek, amelyek általában a menopauza utáni egy évben jelentkeznek erősebben, utána szépen lecsengenek. Nem minden nőnél, de a többségüknél a tünetek öt-tíz évig is jelen lehetnek.

Ez az átmeneti időszak eléggé megkeserítheti némely nő életét – fizikailag is és pszichésen is megviselheti.

Az, hogy egy nő mikor kerül menopauzába, leginkább a genetika határozza meg, az, hogy mit hoz a családból. Nagyjából abban az életkorban fog bekövetkezni, mint korábban az édesanyjánál vagy nagymamájánál. „Valamilyen szinten a petefészek-tartalékunk kódolva van és ezt örököljük. Viszont nagymértékben befolyásolják a menopauza beálltát a környezeti tényezők is. Egy intenzíven dohányzó nőnél hamarabb beállhat, de ugyanúgy annál is, aki autoimmun betegségben szenved, vagy valamilyen daganatos megbetegedés miatt sugárkezelést kapott, mivel az tönkreteszi a petefészekszövetet” – magyarázza a szakorvos.

Ebben a periódusban előforduló panaszok között a vérzészavar okozhatja a legtöbb problémát. A menopauzális átmeneti időszakban gyakori az olyan hónap, amikor non-ovulatív ciklusok jelentkeznek.

Vannak még ritkán ovulációk, akár még terhesség is bekövetkezhet, de a menzesz nem rendszeres.

Legtöbbször azonban nincs ovuláció, és ennek következtében inkább ösztrogén-túlsúly van, mert az ovuláció utáni időszakban termelődik a progeszteron. Az ösztrogénnek pedig az a feladata, hogy megvastagítja a nyálkahártyát, a progeszteron érleli meg, és könnyebben leválik menstruációkor. Ha viszont éretlen, vékony a nyálkahártya, akkor elhúzódó, összevissza vérzések vannak, akár vérrögök is ürülhetnek. „A méhtestdaganat előfordulásának százaléka az olyan nőknél, akiknél a menopauza vérzészavarokkal kezdődik, elég magas, ezért ajánljuk, hogy akinek ilyen tünetei vannak, mindenképp jöjjenek el nőgyógyászati vizsgálatra, mert most már olyan módszereink, képalkotói eljárásaink vannak, amelyekkel ki lehet szűrni a korai stádiumban a problémás méhtestet, a méhnyálkahártya-rákot. Ezért fontos, hogy egy hüvelyultrahangot végezzünk ilyenkor. De nem csak rosszindulatú dolgok jelenhetnek meg, hanem például jelentkezhet egy méhnyálkahártya-polip, amely szinten az ösztrogéntúlsúlynak a következménye, ami nehezen válik le. Ilyenkor szövettani mintát kell venni, hogy megbizonyosodjunk, hogy az hiperplázia, vagy már egy rákot megelőző állapot. Ha letisztáztuk, hogy nincsen probléma, nincsen rosszindulatú elváltozás, akkor szépen, lassan maguktól elmúlnak. Olyan eset is van, amikor annyira erős a vérzés, hogy nem lehet megállítani mással, csak gyógyszeres kezeléssel. De az is előfordul, hogy a vérveszteség elkerülése érdekében, hogy a páciensnek ne legyen súlyos anémiája, kikaparjuk a méhüreget. De a legtöbb vérzés megoldódik magától, ahogy a menopauza beáll, ezek a vérzések kimaradnak és többet nem jelentenek problémát” – sorolja a doktornő.

A menopauza gyakori tünetei közé tartoznak a hőhullámok, amelyek főként a felsőtesten jelentkeznek, a mellkason, arcon. Ilyenkor ennek a testterületnek a hőmérséklete akár három-négy fokkal is megemelkedhet a többihez képest. Ezek a hőhullámok egytől öt percig tartanak, van, akinél naponta háromszor-négyszer, de előfordul, hogy tizenöt alkalommal is jelentkeznek naponta. Elég gyakori, hogy éjszaka jelentkeznek, ez maga után vonja, hogy alvászavar lép fel, az érintett krónikus fáradtságban szenved, pszichésen is labilisabb, nyűgösebb lesz. Ha valaki korábban is hajlamos volt a depresszióra, akkor fokozottan kell figyelni rá, mert ilyenkor hamar jelentkezhetnek depresszióra utaló jelek.

– mutat rá a szakorvos.

Felházi Réka hozzátette, bizonyított, hogy a sport nagyon sokat enyhíthet a tüneteken, valamint a rostgazdag, vitamindús diéta nagymértékben csökkenti ezeket. Azoknak, akiknél nem túl súlyosak a tünetek, különböző gyógynövénykivonatokat, fitóösztrogének fogyasztása ajánlott, például szója, vagy vöröslóhere. Azoknak viszont, akiknek az életminősége nagyon romlik a menopauza tünetei miatt, ajánlott a hormonpótló kezelés. Azoknak viszont a mellékhatásaival szintén számolni kell.

 A hőhullámok, a krónikus fáradtság, az alvászavar mellett a bőr is elveszti a rugalmasságát, tónusát, elvékonyodik. „Ez is ösztrogénreceptorokat tartalmaz, és amikor ezekből elkezd kevesebb lenni, akkor hirtelen elöregedik a testünk. Ezen kívül a menopauza tünetei közé tartozik a libidó csökkenése, a hüvelyszárazság, és ilyenkor fájdalmasak lehetnek a közösülések. Akinek aktív szexuális élete volt, ilyenkor azzal szembesül, hogy már nem kívánja annyira, fáj is, nem kellemes, nehezebben jut el az orgazmushoz ebben a periódusban. Bár nem minden nőnél jelentkezik ez a tünet, de elég soknál jelent problémát. Ugyanakkor a mai modern nő nehezen fogadja el, hogy telik az idő és öregszik, ez egy plusz pszichés terhet is jelent. És ha olyan a partner, aki nem érti meg, hogy mi zajlik ebben az időszakban, követelőzik, vagy nem áll oda támogatólag, akkor még inkább árthat. Jönnek továbbá a depresszív periódusok, főleg a neurotikusabb beállítottságú hölgyeknél. Nem egyszerű időszak ez” – ismeri el a nőgyógyász.

Az ösztrogén csökkenése fokozza a kardiovaszkuláris problémák előfordulását is. Az, aki genetikailag hajlamos rá, volt már a családban érelmeszesedés, szívinfarktus, stroke, fokozottabban kell figyeljen magára. A másik következmény a csontritkulás, mert az ösztrogén a csontképződést és felszívódást is szabályozza. Amikor az ösztrogénünk elfogyott, a csontfaló sejtek elkezdik rohamosan pusztítani a csontszöveteket. A menopauza első-második évében a csontszövetünknek a húsz-harminc százaléka odalesz, de a kezdeti gyors folyamat aztán lelassul.

Vannak olyan páciensek, akiknél úgynevezett korai menopauza áll be – magyarázza a doktornő.

Az átlagéletkor, amikor a nők belépnek a menopauza időszakában az 51,5 év.

De nagyon gyakori az ötven év fölötti nők esetében, hogy még menstruálnak. Ez körülbelül 55 éves korig normális, utána meg kell nézni, hogy miért vérzik, nincs-e egy petefészektumor, ami vérzéseket okoz. Viszont, ha negyven éves kor előtt áll be menopauza, azt korai menopauzának nevezzük és az nem normális. Ilyenkor hormonpótló kezelés ajánlott. Ezeknél a nőknél a panaszok sokkal fokozottabbak, és a csontritkulás ilyen esetben jóval hamarabb elkezdődik. Jó, ha orvoshoz fordulnak és készíttetnek egy hormonprofilt, amely a petefészekrezervről információkat szolgáltat. Mert a menstruáció kimaradásának sok oka lehet, nem csak a menopauza. Amennyiben korai petefészek-kimerülésről van szó, akkor ajánlott a hormonpótlás. Fontos ilyenkor az életmódváltás, az aktív sportolás, az egészséges étkezés, a Kálcium és D-vitamin pótlása.

A hormonpótló-kezelésekről a nőgyógyász elmondta, a hormonpótló kezeléseknek a pozitív hatásuk mellett számos negatív hatása is lehet. „Manapság úgy fogjuk fel a menopauzát is, mint egy pajzsmirigy-elégtelenséget. Vagyis, ha hogy ha valami elfogy, azt pótolni kell. Nem úgy tekintünk rá, mint egy természetes folyamatra. A modern társadalomra jellemző, hogy hiánybetegségnek fogja fel.

A hormonpótló-kezelés pozitív hatásai között említhető, hogy lelassul a csontritkulás, a menopauza idején fellépő panaszok megszűnnek, a hőhullámok, többnyire a vérzészavar is, a libidócsökkenés, a hüvelyszárazság. Viszont az egyik legrettegettebb negatív hatása a melldaganat, mellrák.

A mellben rengeteg ösztrogén és progeszteron receptor is van és előfordulhat az, hogy a kezelés következményeként mellrák alakul ki. Az már bizonyított, hogy rövid távú kezelésnél nincs ilyen gond, csak ha öt évnél tovább alkalmazza valaki a hormonkezelést. A másik negatív hatása lehet a hormonkezelésnek a méhtestrák. Viszont, ha nem csak ösztrogént pótolunk, hanem progeszteront is, akkor nagymértékben lecsökkenthető a méhtestrák kialakulása. De ezen kívül jelentkezhetnek tromboembóliás szövődmények is, nem csak az alsó végtagban, hanem akár az agyban is. De tüdőembólia, epehólyag-gyulladás, májproblémák is előfordulhatnak. A nőgyógyász szerint éppen ezért inkább csak azoknak szokták ajánlani a hormonpótló kezelést, akik súlyos csontritkulásban szenvednek, és akiknek annyira lerontják az életminőségét a hőhullámok, hogy mély depresszióba zuhannak. Mindenképp a kombinált hormonpótló kezelést válasszuk, amennyiben szükség van rá.

 A szakorvos úgy véli, a klimax eléggé tabutémának számít manapság is. Bizonyos közegből érkező nők nehezebben nyílnak meg, ha erre terelődik a szó és nehezebben értik meg, hogy a menopauzás időszak akár problémás is lehet. Még vérzéssel inkább fordulnak orvoshoz, de a hőhullámok miatt már kevésbé, úgy vélik, erről az időszakról nem illik beszélni.

Vannak nők, akik nehezebben élik meg azt, hogy már nem lehet több gyerekük, hogy már nem fiatalok, hogy öregszik a test, fokozottabb az elhízás. Már nem érzik magukat vonzónak, csökken a szexuális vágy. „Tudatosan kell kezeljük, hogy ez egy átmenet. Ettől még nők maradunk, ötven évesen sokan még igazi nők. Ha odafigyelünk magunkra, a táplálkozásra, nem hagyjuk el magunkat, akkor könnyebben áthidalható ez a periódus.