Gyógyszerek otthon: mi legyen a házipatikában?

A legfontosabb a legelején, vagyis azoknak a készítményeknek a listája, amelyeket ajánlott a házipatikában tartani: fertőtlenítők vagy antiszeptikumok, antibiotikum, gombaellenes szer, gyulladáscsökkentő, láz- és fájdalomcsillapító, allergia elleni szer, bélfertőtlenítő, vitamin és táplálékkiegészítő. A listát Gál Adél is a Szépvíz Községbeli Nők Klubjának meghívására létrejött előadásának elején mutatta be, majd kitért a részletekre is.

A fertőtlenítőket általában megelőzésre használjuk, de fontos tudni, hogy ezek nem szelektívek, ugyanúgy károsak a kórokozókra is, mint az emberi szervezetre.

Lokálisan alkalmazzuk ezeket, de irritációt is okozhatnak. Dezinfektálásnak nevezzük azt, amikor a környezetet vagy az eszközöket fertőtlenítjük, és antiszeptikumoknak azokat a szereket, amelyeket a bőrön vagy nyálkahártyán használunk. Lehetnek baktericid hatásúak, azaz elpusztítják a kórokozókat, vagy bakterosztatikusak, amelyek a kórokozók szaporodását gátolják. Hatékonyságukat befolyásolja a koncentrációjuk, az, hogy mennyire stabilak és mennyi időt hagyjuk hatni. Otthon ajánlott tartani oxigénes vizet, klórt, jódot vagy ezüst alapú fertőtlenítőt (ezüstkolloidot).

Az antibiotikumok szelektíven, csak a kórokozókra hatnak, viszont a gazdaszervezetre is vannak mellékhatásai.

Előállításuk baktériumokból történik, de van, amelyiket kémiailag módosítják. A hatásuk lehet bakteriosztatikus vagy baktericid. Okozhatnak allergiát és elpusztíthatják a normál flórát, ebből kifolyólag gombásodás áll be. Az antibiotikumok csoportjából ismertebb a penicillin, ampicillin, amoxicillin, cefalosporin. Az antibiotikum nem fájdalomcsillapító, nem gyulladáscsökkentő és nem is lázcsillapító. Ha nincs meg a megfelelő dózis és megfelelő kezelés, akkor nem hat. Könnyen kialakulhat antibiotikum-rezisztencia, tehát ha sokáig szed valaki antibiotikumot, nem fog jobban hatni – hívja fel a figyelmet a gyógyszerész. Az antibiotikum mellé ajánlott a probiotikum szedése – lehetőleg ne egyazon időben vegyük be ezeket. Okozhatnak hasmenést, székrekedést vagy gombásodást. Mivel az influenzát vírus okozza, nem hat rá az antibiotikum, ezt antivirális szerekkel kell kezelni.

Az orvosságot sem mindegy, hogyan tároljuk. Alapszabályok a gyógyszerésztől

Olvassák el a betegtájékoztatót − tanácsolják a gyógyszerreklámokban, és nemcsak azért érdemes ezt megfogadni, hogy megtudjuk, pontosan mire való gyógyszer. Van néhány alapszabály, amit érdemes szem előtt tartani, Balla Katalin szakgyógyszerész ezeket gyűjtötte össze.

„Amikor az orrváladék áttetszőbb, hígabb, az általában vírusos megbetegedést jelez, amikor dúsabb, akkor bakteriális. Ha a köpet köhögés esetén folyamatosan szakadozik fel, az is bakteriális fertőzés, de mindenképp ajánlott orvoshoz fordulni” – magyarázta Gál Adél. Az antibiotikumot akkor szokták injekció formájában adni, ha nagyon súlyos a betegség, illetve kórházi kezelések alkalmával. Előnye, hogy hamarabb felszívódik és hamarabb hat, de a mellékhatásai ugyanúgy fennállnak.

„Betegség esetén ne nyúljunk egyből az antibiotikumokhoz, három napos láz után ajánlott szedni. Kell hagyni a szervezetet, hogy harcoljon meg, mert ha minden problémára egyből bekapjuk az antibiotikumot, amikor valóban szükség lenne rá, nem fog hatni. Terhesség esetén nem ajánlott szedni, ha mindenképp szükséges, akkor az egyedüli antibiotikum, ami ilyenkor szedhető, az a penicillin és testvérei.

– hangsúlyozta a szakember.

A gombásodás kialakulhat az antibiotikum szedése vagy gombás eredetű fertőzések nyomán is. Ezek lehetnek topikusak, azaz lokálisak, a bőrt és annak képződményeit – haj, köröm, nyálkahártya – érintőek, és vannak szisztémásak, amelyek a csontokat, szerveket, nyirokcsomókat is érintik. A gombaellenes szereket megtaláljuk kenőcs, oldat, kúp, tabletta, spray, púder formájában, figyelni kell, hogy a kezelés ideje alatt nem szabad édeset enni, ugyanis a cukrot tartalmazó ételek táplálják a gombát.

A láz- és fájdalomcsillapítók közé tartozik a paracetamol (acetaminophen, p-aminofenol származék), egy dózis 500 mg, napi maximum négy dózis beszedése ajánlott. Gyerekeknek is adható, 40–125 mg adagban. Túladagolás esetén hepatotoxikus, azaz májkárosító hatása lehet, okozhat allergiát is. Terhesség esetén rövid ideig használható, orvosi javallatra.

Szintén láz- és fájdalomcsillapító a metamizol (noraminofenazol), ezt tartalmazza az Algocalmin, dózisa egyszerre 500 mg, gyerekeknek 15 év alatt csepp formában 70mg/kg adagolható. Csontvelőkárosító hatása van, a terhesség első és harmadik trimeszterében nem ajánlott a szedése, a második trimeszterben csak orvosi javallatra.

A nem szteroid gyulladáscsökkentők közé tartoznak a szalicilsav-származékok. „Ősidők óta ismert, hogy a fűzfák kérge lázcsillapító hatású. Az egyik fűzfafajta (Salix alba) kérgéből 1827-ben egy szalicilnek nevezett kezerű glikozidot vontak ki, amiből hidrolízis során szalicilalkoholt állítottak elő. Ebből oxidációval 1938-ban előállították a szalicilsavat. Mellékhatásai is lehetnek: fekély, vesekárosodás, vérzés, csontvelőkárosodás, allergia, asztma.”

Az aszpirint enyhe és közepesen erős fájdalmak csillapítására használják, de lázcsillapító és gyulladást gátló hatása is van.

A terápiás indikációk dózisfüggőek, 40 és 1500 mg között. „Antiagregáns, ami azt jelenti, hogy gátolja a vérrögképződést, nehezebben alvad a vér. Bármilyen műtéti beavatkozás előtt nagyon fontos szólni, hogy használtunk-e aszpirint vagy bármilyen más fajta vérhígítót.” Mellékhatások: hányinger, hányás, gyomorfekély, fokozza a légzést, nagyobb dózis esetén fülzúgást válthat ki. Használata terhesség esetén nem ajánlott, a magzat testtömeg csökkenéséhez vezet.

Az ibuprofen a szervezet által jobban tolerált, mint a szalicilát-származékok. Szintén fájdalom, láz- és gyulladáscsökkentő hatású. Gyulladásgátlásra napi 2400–3200 mg, fájdalomcsillapításra 200–600 mg ajánlott. Mellékhatásai: gasztrointesztinális panaszok, bőrkiütés, fülzúgás. Használható a terhesség első két trimeszterében, ha nagyon szükséges. A gyerekek dózisa 20 mg/kg, 12 év alattiaknak szirup formájában javallott.

„A gyulladáscsökkentőket ajánlott mindig evés után bevenni. Az alkoholt kerülni kell, aki tudja, hogy érzékeny a gyomra, használjon valamilyen gyomorvédőt. A gyomorvédőt és bármilyen más gyógyszert nem szabad egyszerre bevenni. A krónikus betegségekre szedett gyógyszereket sem, például a vérnyomáscsökkentőt egyszerre a gyomorvédővel, mivel egyik a másikat megköti, nem érik el a megfelelő hatást.

– húzta alá a gyógyszerész.

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra (allergénekre), amelyek normál körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről. Allergiát válthat ki például a parlagfű, mogyoró, tartósítószerek. Tünetek: orrváladékozás, tüsszentés, szemirritáció, nehéz légzés, hányinger, hányás, bőrpír, ekcéma, urticaria, sokk.

Az allergia elleni szerek közül ismertebb a loratadint tartalmazók, a desloratadine-t, a cetirizinet. Ezek tabletta és szirup formájában kaphatók. „A loratadint nagyon álmosít, ezért reggel nem ajánlott bevenni, a desloratadine kevésbé álmosít, a cetirizine egyáltalán nem. Allergia esetén jó használni a szerek mellé kálciumot.”

Ajánlott – főleg a nyári időszakban – az otthoni patikában bélfertőtlenítőt tartani, például Furazolidont vagy Saprosant. Az előbbinek napi háromszor-négyszer 100–200 mg a dózisa gyerekek esetében, az utóbbinak antibakteriális hatása van, de a normál bélflórát nem károsítja. A rögtön ható bélfertőtlenítők bakteriális fertőzés esetében nem ajánlottak, mivel ilyenkor nem tud kitisztulni a bélrendszerből a kórokozó baktérium.

Végül a vitaminokat említette a szakember. „A vitaminok olyan szerves anyagok, amelyek a szervezet működésében alapvető funkcióval rendelkeznek. A vitaminok nem szolgáltatnak energiát, azonban a szervezet összes szabályozó folyamatában részt vesznek, az anyagcserefolyamatok normális működésének alappillérei. Szabályozzák a sejtműködést és az energiaháztartást. Elengedhetetlenek a szervezet normális fejlődéséhez, hiányuk súlyos elváltozásokat okozhatnak a működésében.

Az ember érzi, amikor valamilyen vitaminra van szüksége. Ha változatosan eszünk zöldséget, gyümölcsöt, az bekerül a szervezetbe. Téli időszakban lecsökken az immunitás, jó használni megelőzésképpen.”

A házipatikánkban tehát jó, ha megtalálhatók a fertőtlenítők, gyulladáscsökkentők, láz- és fájdalomcsillapítók, az allergia elleni szerek, bélfertőtlenítők, a krónikus betegség esetén szedett gyógyszerek. „A lényeg, hogy amikor beveszünk ezekből a gyógyszerekből, ellenőrizzük le, hogy maradt-e még a következő alkalomra belőle. Ha nem, akkor írjuk fel a bevásárló listára. Így biztosan rendelkezésünkre áll majd, ha szükségünk van rá” – összegzett Gál Adél.