A Lélek-Műhely Egyesület égisze alatt pszichológusok vállalták önkéntesen, hogy hétköznapokon, napi három órán át elérhetőek telefonon, hogy azoknak, akik a koronavírus-fertőzés miatt segítségre szorulnak, támaszt tudjanak nyújtani. Azt tapasztalták ugyanis, hogy az újfajta koronavírus okozta fertőzés nem csak a beteg testét, de sok esetben a lelkét is megviseli.
„Ilyen telefonos szolgálat több is van az országban, például már a járvány kezdetén az országos pszichológuskollégium is felajánlott egy ilyen lehetőséget. Én egyik számot sem próbáltam hívni, viszont miután már én is átestem a betegségen, és tagja lettem a Facebookon egy, a COVID-ból gyógyultak csoportjának, amelynek az egész országból vannak tagjai, arra lettem figyelmes, hogy a testi tünetekkel megfelelő arányban jönnek a panaszok a különböző pszichés tünetek kapcsán is. A csoportban egymástól kértek segítséget, és rá is kérdeztem, hogy miért nem élnek a segítséget nyújtó telefonszolgáltatásokkal, és kiderült, hogy nem tudják, hogy van ilyen. Ugyanakkor nálunk Székelyföldön komoly nyelvi akadályok is fellépnek, tehát hiába hív fel valaki egy román szolgáltatást, nem biztos, hogy román nyelven el tudja mondani a problémáit” – magyarázta Forró-Erős Gyöngyi pszichológus, mentálhigiénés szakember, hogy miért tartották fontosnak felkínálni ezt a lehetőséget.
Mint mondta, öt pszichológus vállalta fel ezt az önkéntes munkát, köztük van olyan is, aki átesett már a betegségen, és olyan, aki közeli hozzátartozóját veszítette el a vírusfertőzés következtében, így nem csak szakmai szemmel látják ezeket a pszichés folyamatokat, amelyek lezajlanak a betegség nyomán, hanem saját bőrükön is tapasztalták ezeknek a lelki vetületét.
„Az orvosok fantasztikus tudással és odaadással vigyáznak a testi egészségünkre és tesznek meg mindent annak érdekében, hogy mindez helyreálljon, de a lélekkel is foglalkozni kell.
Ez egy állandó bizonytalanságban, félelemben tart. Mióta beállt ez a járványhelyzet, rengeteg negatív hírt kapunk ezzel kapcsolatban. Alapjáraton is félünk a koronavírustól, aztán, amikor megbetegszünk, természetesen féltjük az egészségünket, kezdenek kavarogni bennünk a gondolatok, hogy vajon mi fog történni, milyen lesz a kimenetele. És jönnek ezek a nagyon furcsa tünetek, és megtörténhet, hogy felcsavarja az embert érzelmileg.”
A szakember rámutatott, a folyamatos bizonytalanság óhatatlanul szorongást okoz. Van, aki jobban meg tud birkózni a szorongásaival, de van, aki kevésbé.
Kollégáival ezekre az emberekre gondoltak, akik betegek, otthon vagy kórházban kezelik őket, be vannak zárva, nem tudnak kijárni, nem juthatnak el egy pszichológushoz, de segítségre szorulnak.
„Ezért ajánlottuk mi fel ezeket a telefonszámokat és a hétköznapjainkból néhány órát, hogy akkor ebben az időszakban állunk azok rendelkezésére, akiknek szükségük van segítségre, lelki támaszra. Az, hogy mennyien keresnek, összefügg a betegszámok alakulásával, de már az első naptól, amikor elindítottuk, hívnak a betegek. A hozzánk fordulók visszajelzései pedig azt mutatják, hogy a félórás, órás beszélgetésekkel tudunk rajtuk segíteni. Fontos tudni, hogy ez nem egy pszichoterápiás folyamat, hanem egy krízisintervenció. Ezek többnyire egyszeri, vagy akár többszöri alkalmak, amikor megpróbálunk a telefonálóknak fogódzókat adni. Úgy kell elképzelni, mint az orvosi ellátásban a sürgősségi ellátást. Ez egy tűzoltás” – hangsúlyozta Forró-Erős Gyöngyi.
Arra is kitért, hogy sokszor az is segít a betegen, ha valakinek elmondhatja a gondjait, gondolatait, félelmeit. Azok a koronavírus-fertőzöttek, akik hozzájuk fordulnak segítségért, többnyire szorongásos tünetekről számolnak be, az állandó gyomoridegről, alvászavarokról, egészen a pánikrohamokig elmenően. Ezeket a tüneteket a bezártság, a bizonytalanság és az egyedüllét idézi elő – mondta el a szakember.
„Olyan betelefonálónk is volt, akinek az egyedüllét volt a fő problémája a betegség lefolyása alatt, hiszen egyedülálló, a gyerekei távol élnek, ő itthon beteg lett, otthon kezelték, és azt élte meg, hogy egyedül maradt.
Folyton ez a félelem volt benne, hogy neki az sincs, akihez forduljon, az sincs, aki ránézzen, vagy egyáltalán akibe belekapaszkodjon. Azt láttam a környezetemben levő betegeken is, hogy elég hosszú idő kell elteljen, amíg a biztonságérzet visszatér. Ez, az én tapasztalatom szerint, jórészt visszavezethető a betegségnek erre a fura lefolyására, amit többen is megélnek, hogy
A telefonszolgálat önkéntes pszichológusai biztatnak minden érintettet, hogy hívják bátran a megadott telefonszámokat, ha úgy érzik, hogy nem tudnak egyedül megbirkózni a félelmeikkel, szorongásaikkal. „Nekünk, szakembereknek sincs varázspálcánk, nem tudunk csodákat tenni, de ha egy kicsit is könnyebb a betegnek a velünk való beszélgetés után, ha tudunk egy-két fogódzót adni, ami segít abban, hogy lépjen egyet előre, és könnyebben vészelje át a betegség időszakát, ha néhány technikával tudunk segíteni abban, hogy hogyan oldja a feszültségeit, akkor azzal már nyert” – véli Forró-Erős Gyöngyi.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.