Hőségriadó idején gyakori, hogy nem csak a nappali hőmérsékletek kúsznak jócskán 30 fok fölé, az éjszakák is „trópusiak” lesznek, azaz nem lehet sokat hűsölni akkor sem, hiszen sok helyen nem csökken a hőmérséklet 20 Celsius-fok alá. Ez a nappali magas hőmérsékletek mellett nagyon megterhelő a szervezet számára. A magas páratartalom miatt az izzadság nem párolog el olyan gyorsan, és ez akadályozza a test gyors lehűlését. Kánikula esetén pedig érdemes figyelembe venni a személyes tényezőket is: az életkort, testsúlyt, lázat, kiszáradást, szívbetegséget, mentális betegségeket, rossz vérkeringést, a bőr leégését, kábítószer- és túlzott alkoholfogyasztást.
Váczy Ida marosvásárhelyi háziorvos szerint a legfontosabb, hogy mindenki, ha csak teheti, kerülje a hőséget, vagyis 11 óra és 16 óra között inkább ne menjünk ki a napra, ha elkerülhetetlen, akkor ne feledjük a kalapot, napernyőt magunkkal vinni. „Napszúrást bárki kaphat, még a fiatalok is, de fontos odafigyelni a kisgyerekekre, a várandós anyukákra, az idősekre. Érdemes óvatosabbnak lenniük a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdőknek, a máj- és vesebetegeknek, de még a cukorbetegeknek is” – részletezte a háziorvos.
Hozzátette, a folyadékpótlás a legfontosabb, hiszen rengeteget veszítünk az izzadással. Meg kell előzni a kiszáradást, hiszen a melegben nem csak dehidratálás történik, az arra érzékenyek fejfájást, rosszullétet, hányingert is tapasztalhatnak, a testhőmérséklet is felmehet 38 fok fölé. De ilyenkor kitágulnak az erek, és leesik a vérnyomás, ami főleg a szív- és érrendszeri betegeket érintheti, emiatt szédülhetnek, sőt el is ájulhatnak a betegek. A napszúrás is gyakori, ha nincs semmi, ami védené a fejünket: ilyenkor a hő hatására a fejbőr felhevül és az agyhártya megduzzad, enyhe gyulladás keletkezik rajta. Tünetei a szédülés, fejfájás, hányinger, erős szívdobogás, gyengeség, de akár ájulás is történhet – figyelmeztet Váczy Ida.
Amúgy is napi két liter folyadékot el kéne fogyasztani, kánikulában azonban 3,5 vagy 4 literre is szüksége lenne a szervezetnek, ebben benne van a leves is – tette hozzá a szakember.
Az orvos azt ajánlja, szénsavas vagy mentes ásványvizet érdemes inni, nem túl hideget, illetve teákat, frissen facsart gyümölcsleveket, még mielőtt jelentkezne a szomjúságérzet. Továbbá kerülni érdemes a magas a sótartalmú, füstölt ételeket, de a sok koffein vagy az alkohol is több folyadékot von el a szervezettől. Arra azonban vigyázni kell, hogy a szív-, vese- vagy májbetegségben szenvedők folyadékfogyasztása korlátozott, akárcsak azoknak, akik folyadékvisszatartási problémákkal küzdenek, ezért a folyadékbevitel növelése előtt konzultáljanak orvosukkal – ajánlotta Váczy Ida háziorvos.
Az Országos Vészhelyzeti Felügyelőség szakemberei szerint akár nyolcvan százalékkal is csökkentheti a hőérzetet, ha besötétítjük az ablakokat, ahová egész nap besüt a nap, éjszakára viszont érdemes kinyitni, hogy lehűljön a lakás. Ugyanakkor fontos a légkondicionáló berendezések megfelelő működésének ellenőrzése – írják.
Ha hipertermia (a testhőmérséklet rendellenes emelkedése), delírium, görcsök vagy eszméletvesztés jelentkezik, sürgősen hívni kell az 112-es segélyhívószámot. Amennyiben másnál észleljük a fenti tüneteket, sürgősen vigyük hűvösebb helyre, helyezzük vízszintes helyzetbe, kissé felemelt lábakkal, tegyünk enyhén hideg borogatást a homlokra, a hónaljra, a nyakra, a kezekre és a lábakra, óvatosan spricceljük be a bőrt szoba-hőmérsékletű vízzel, és semmiképpen ne adjunk be gyógyszert. Amennyiben öntudatlan személyről van szó, helyezzük az oldalára” – ajánlják a szakemberek.
Nagyon fontos, hogy ne hagyjunk gyermekeket, időseket vagy állatokat egyedül zárt járművekben, hiszen ha a gyermek hőmérséklete eléri a 40 fokot, a belső szervek elkezdhetnek leállni, és 41,6 fokos hőmérséklettel akár meg is halhat – hívják fel a figyelmet a vészhelyzeti felügyelőség szakemberei.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.