Leggyakrabban nem tudatosan vásárolunk magunknak ruhákat, hanem hirtelen ötlettől vezérelve, impulzívan csapunk le egy-egy leárazott termékre, hogy aztán hónapokig, évekig lapuljon a szekrényünk mélyén. A roskadásig pakolt szekrények zavarbaejtő polcai előtt aztán gyakran ejtjük ki: már megint nincs mit felvennem!

December első napján lefújom a port a tavalyi textilekből készített adventi naptárról, keresek egy jó helyet neki a gyerekszobában, és visszaszámlálás indul. Ebben az évben egy ajándékba kapott angol lakberendezési magazin ihletett meg.

A mindennapi valóságunkhoz hozzátartozik a közösségi média: átértelmezi korábbi szokásainkat, kiveszi részét az ünnepeinkből, megváltoztatja azt, ahogyan a magunk és mások hétköznapjait érzékeljük. Különbség van azonban abban, ahogyan már felnőtt generáció viszonyul az online közösséghez, illetve ahogy a tini

Pár éve már aszfaltút vezet Kecsetre, a Farkaslakához tartozó ötszáz fős településre, amelynek tehénállománya idéntől Elbával, Fakóval és Rigóval gyarapodott. Gazdájuk, a 28 éves Kis Attila és Csilla mesél arról, hogy miért érdemes haza jönni másfél év után az Államokból.

Otthonunk kialakításának talán legnagyobb kihívása a konyhatervezés. Nem csak azért, mert nem olcsó mulatság berendezni, hanem mert nem is cseréljük le minden évben a bútorokat, konyhagépeket, csaptelepeket, világítótesteket. Utánanéztünk, milyen konyhatrendek határozzák meg idén a lakberendezést.

Geréb Ágnes, az otthonszülés magyarországi arcának számító orvos börtönbüntetésének híre Erdélyben is megosztotta az embereket. Arra voltunk kíváncsiak, miért választja valaki a gyerek világrajövetelének ezt a módját, s vár-e valakire büntetés, ha az otthonszülést választja, segédkezik benne.

Ha mi nem tudjuk megoldani a saját családi problémáinkat, akkor egy kívülálló sem fog tudni segíteni rajtunk – gondolják sokan. Pedig ez egyáltalán nem igaz, legtöbbször ugyanis túlságosan benne vagyunk érzelmileg a saját „mocsarunkban”, ezért sem látjuk a kiutat.

Rossz közérzet, fáradtság, ingerlékenység – csak néhány azok közül a tünetek közül, amelyekkel szembesülhet az az ember, aki hosszabb időt tölt zárt térben, márpedig télen többet vagyunk bent, mint kint. Mindezeknek oka a friss levegő hiánya, amelyet egy mozdulattal orvosolhatunk: szellőztessünk bátran a leghidegebb napokon is.

Azt mindenki tudja, hogy nem szabad szárnyast enni szilveszterkor, mert az hátrafele kapar, és elkaparhatja a szerencsét az új évben. A legtöbb babonánk a szilveszterhez kötődik, összeszedtünk néhányat, hogy megtudjuk, mi mindent kell tennünk ezen a napon ahhoz, hogy szerencsések legyünk 2018-ban.

Bár a skandináv országok nem fényév távolságra vannak tőlünk, mégis sok szokáson meglepődhetünk, ha ott karácsonyozunk. Vannak hagyományok, amelyeket még évek múltán sem értenek az ott élők. A Télapótól például miért kell féljenek a norvég gyerekek?

Nem kell évről évre új díszeket beszerezni, de azért érdemes figyelni, hogyan alakul a karácsonyi divat. Már csak azért is, hogy lássuk, mennyire érzünk rá a trendekre, vagy azért, hogy mit ne kövessünk. Belsőépítész-lakberendezőtől kértünk tanácsot.

Az emlőrák kialakulását nem lehet megelőzni, de életet menthet, ha időben felfedezik, korai stádiumában diagnosztizálják. Mellrákszűrésről, az emlőrák diagnosztizálásának lépéseiről, illetve tévhitekről és kockázati tényezőkről beszélgettünk Baróti Beáta Ágota radiológus főorvossal.

Abrán György története nem csak azért érdekes, hogy miképpen lett egy marosvásárhelyi, bolyais diákból Európa egyik vezető légitársaságának a kereskedelmi vezérigazgatója, hanem azért is, mert megdönti a világ topmenedzsereiről alkotott előítéleteinket.

Etetés, pelenkacsere, házimunka és ezek végtelenül ismétlődő spirálja – talán így lehetne a legegyszerűbben összefoglalni az édesanyák többségének gyes alatt kifejtett napi teendőit. A gyes rózsaszín-felhős álomképét a szürke hétköznapok monotonitása, a környezet elvárásai és sokszor a bűntudat váltja fel.

Csáky Károly nyugalmazott lelkész 1949-ben kezdett tanulni a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban, később tanárként tért vissza a falai közé. Azt mondja, annak idején nem csak tanítottak, hanem neveltek is az immár 460 éves iskolában, pedig már akkor sem az volt az intézet, mint hajdanán.

Fazakas Margit óvónő volt akkor is, amikor az ovisok kicsi széken, hátratett kézzel ültek egész nap, s néha még „lakatot” is tettek a szájukra. A forradalom meghozta a rendszerváltást az óvodákba is, amiből pedig kivette a részét a ma már nyugdíjas óvónő, akivel a régi és a mai óvodákról beszélgettünk.