Makacs és veszélyes probléma: a visszatérő hörgőgyulladások

Albert Kinga sepsiszentgyörgyi allergológus, klinikai immunológus szakorvos a Tusványoson, a Csíki Anyák Egyesülete meghívására tartott előadást a témában. Kifejtette: nem minden visszatérő hörgőgyulladás allergiás eredetű, azonban sokból asztma is keletkezhet, ami kezelést igényel. Azoknál a gyermekeknél pedig, akinél valamilyen allergiás megbetegedést mutattak ki, fokozott a kockázata az asztma kialakulásának.

Az idült, a visszatérő hörgőgyulladás amúgy is elég gyakori probléma gyermekkorban.

Megnyilvánulási formája, hogy egy „megfázást”, azaz vírusos légúti megbetegedést követően a gyermeknél hosszan eltartó köhögés alakul ki, nem gyógyul meg olyan hamar, mint társai.

Előfordulhat a betegség alatt zihálás is: ezt nevezik szaknyelven wheezingnek. Ez az a fajta zihálás, vagyis préselés, amikor a gyermek nehezen veszi, nehezen fújja ki a levegőt. Az allergológus szerint ha a gyermeknek van lehetősége a vírusfertőzések között felépülni, és a légutak meg tudnak teljesen gyógyulni, akkor nincsen semmi gond. De ez azt feltételezi, hogy ritkák legyenek ezek a megbetegedések. Ha viszont ezek gyakoriak, egyik megbetegedésből esik a másikba, akkor értelemszerűen a tüdő, a hörgők nyálkahártyája nem tud megfelelően regenerálódni, és ilyenkor kezdődnek a problémák. Márpedig az óvodáskorban nem nehéz elkapni egy-egy vírusos fertőzést.

A visszatérő hörgőgyulladás esetében az jelent problémát a szakember szerint, ha egy évben több mint háromszor esik bele ebbe a betegségbe a csemete.

„Ha visszagondolunk egy óvodai év lefolyására, akkor ezt a feltételt nem nehéz teljesíteni” – fogalmazott Albert Kinga. A leggyakoribb vírusok, amelyek ezt a problémát okozzák, a rhinovírusok. Ezek tipikusan lázzal járhatnak, de előfordulnak láz nélküli esetek is. További tünetek a köhögés, a wheezing. Az egyik fajta rhinovírus okozza kisgyermekkorban a bronchiolitist, ez a kis légutak gyulladását jelenti. Ami riasztó: tudományos felmérések bizonyítják, hogy a bronchiolitissel kórházba utalt gyermekek ötven százaléka később asztmás lesz.

– figyelmeztetett az allergológus. Rámutatott: minden gyermek nagyjából három éves koráig átesik egy ilyen vírusfertőzésen, de természetesen nem lesz mindenkinek asztmája vagy nem lesznek ennek különösen komoly következményei.

Mégis kik azok a gyermekek, akik kiket veszélyeztet ez a probléma? Albert Kingától megtudtuk: a rhinovírusok fajtái is befolyásolják azt, hogy milyen a krónikusan ismétlődő hörgőgyulladás kimenetele.

Azt is tudni lehet, hogy ezekre a legfogékonyabbak azok a gyermekek, azok a csecsemők, akik nagyjából százhúsz nappal a vírus fő periódusa előtt születtek. Ezek a „megfázásos” vírusok általában novembertől áprilisig tombolnak, így nagyjából az augusztus, szeptember, novemberben született gyermekek a legfogékonyabbak erre.

A fő kockázati tényező a rihonovírsok jelenléte, illetve a normális, „sima” nátha. Ezek a vírusfertőzések egyaránt támadják az alsó és a felső légutakat is, és egyfajta gyulladást hoznak rajtuk létre. Ez a gyulladás azt eredményezi, hogy allergének, házi poratkák, pollenek, penészgombák, különböző állati eredetű hámsejtek a sérült nyálkahártyán át könnyebben behatolnak. Illetve maga a vírusos gyulladás is hosszú ideig tart, ami nem egy normális állapot a légzőszervek számára.

A következő nagyon fontos kockázati tényező az atópia megléte. A doktornő szerint manapság szinte minden második gyermeket érint az atópiás dermatitisz fogalma. A szénanátha, a szülők szénanáthája is ugyanilyen rizikófaktornak számít. Probléma a szülő meglévő, orvos által diagnosztizált asztmája vagy bármilyen más allergiás megbetegedés.

A harmadik nagy kockázati tényező az idült hörgőgyulladások esetében, ha az édesanya terhessége alatt cigarettázott. Tudományos eredmények bizonyítják azt is, hogy azon gyermekeknél, akiknél visszatérő zihálás lép fel, az édesanyjuk cigarettázott.

– fejtette ki a szakember.

Az allergológus szerint jelenleg nem lehet megmondani, hogy egy gyermeknél hány évbe telik vagy hány szezon kell elteljen ahhoz, hogy ezek a változások végbemenjenek. Sőt, olyan gyermekek is vannak, akik egyszerűen kinövik ezt problémát, de mindenképpen kevesebben vannak azok, akik kinövik ezt, mint ahány szülő számít erre.

Albert Kinga személyes tapasztalata, hogy sokan legyintenek erre a témára, mert már a szomszéd megmondta, már a barátnő megmondta, már az interneten elolvasta, hogy ez tulajdonképpen nem egy gond, mert ezt a gyermek ki fogja nőni. „Hát sajnos ez nem egészen így van, bizonyított tény, hogy a visszatérő ziháláson átesik nagyjából a gyermekek negyven százaléka, és ötven százaléka hat éves korig: tehát összesen számolva negyven százalék, hat éves korig pedig a gyermekek fele. Ez azért probléma, mert hogyha ez állandósul, akkor ez egyenes út az asztmához” – cáfolta a hiedelmeket az allergológus.

A szakember fontosnak tartja kihangsúlyozni az idült hörgőgyulladás kezelhető, hosszú távon kezelhető. De nem antibiotikumokkal: ezekre tipikusan nem reagál a gyermek. A doktornő tanácsa, hogy attól függetlenül, hogy a gyermeknek van-e allergiás megbetegedése, vagy sem, a szülők ne hanyagolják el a visszatérő hörgőgyulladásokat. Nem az a cél, hogy teljesen bura alatt tartsák a gyermeket, de kell találni egy olyan középutat, ahol a gyulladást is csökkenteni lehet a légutakban, és részt tudjon venni a gyermek a mindennapi életben. „Tehát ha gyermek több mint háromszor egy évben megfázik, hosszan tartóan köhög, visszatérő légzési problémák vannak, préselve nyomja ki a levegőt, tehát halljátok, hogy zihál, akkor mindenképpen forduljatok szakorvoshoz, mindenképpen nézzék meg, hogy áll-e emellett valamilyen allergén szenszibilizáció. Értelemszerűen nem maga az allergia a fő okozója ennek, hanem a légutak gyulladása. Viszont ez egy olyan faktor, amit sokat súlyosbítja ezt az állapotot. Amennyiben áll mellette allergiás szenszibilizáció, tudnotok kell róla, hogy ez gyógyítható. Jelen pillanatban nemcsak gyógyszerekkel kezeljük az allergiát, tehát nemcsak tüneti kezelést tudunk csinálni, amivel effektív gátoljuk a sejtekből a gyulladásos markerek felszabadulását, hanem háromtól öt évig terjedő immunterápiával teljes mértékben gyógyítani tudunk bizonyos fajta allergiákat” – újságolta az előadáson jelen levő szülőknek a szakember.

Amennyiben a kisgyermeknek nincs allergiás szenszibilizációja, de idült, visszatérő hörgőgyulladással küzd, akkor is javasolt ennek a gyógyszeres kezelése. „Megvannak erre a megfelelő eszközök. Csökkentve a hörgők gyulladásos állapotát sokkal kevésbé lesz fogékony a gyermek a vírusos megbetegedésekre” – mutatott rá az orvos. Ami ilyenkor egy általános hiba, hogy a szülő őrült immunerősítésbe kezd. Ez azért probléma, mert szintén tanulmányok bizonyítják azt, hogy bizonyos immunerősítők fokozzák a légúti virózisokra való fogékonyságát a gyermeknek.