Ha igazán meg akarjuk érteni, mi is zajlik tőlünk néhányszáz kilométerre, abban sokat segíthet, ha felfogjuk legalább most, mi is történt nyolc évvel ezelőtt Kijev főterén. A Netflix dokumentumfilmje az Euromajdan történéseit dolgozza fel. 

Zsinórban harmadik éve nyer el egy rangos elismerést a Média a Családért Alapítvány gáláján a Liget portál valamelyik munkatársa. Most ismét a külhoni fődíj került Erdélybe, ezúttal Péter Beáta révén. Helyszíni tudósítás.

Ötven évvel ezelőtt, 1971. augusztus 14-én avatták fel Csíkszereda egyik legnagyobb mindenkori beruházását, az új kórházépületet. Képek és újságkivágások segítségével idézzük fel az akkori hangulatot.

Családias, emberi léptékű, barátságos, megfizethető: sorolhatnám még a pozitív jelzőket a Pécs közelében található Magyarhertelend termálfürdőjéről, ahová a nyári járványszünetben bekövetkezett határnyitás következtében még felszabadítóbb élmény eljutni.

A nemzetközi porondon vitézkednek a hétvégén az udvarhelyi pingpongos férfiak, de idáig hosszú út vezetett. A sportág városbéli történelméhez pedig keresve sem lehetne találni jobb olvasnivalót, mint Katona Zoltán könyvét.

Nem azért, mert magas, és nem is azért, mert különösebben vadregényes lenne, de az 1080 méter magas Bekecs-hegy vagy Bekecs-tető mégis megérdemli a fáradságot, hogy meghódítsuk. Mit találunk ott, ha kikapaszkodunk hozzá, képtörténetünkben mutatjuk.

Tíz évvel ezelőtt nem a láthatatlan vírus, hanem egy nagyon is tapintható természeti katasztrófa-sorozat okozott riadalmat és tetemes kárt Székelyföld-szerte. Mozgóképes visszatekintő a Székelyhon videós archívumából.

Nívós strandolási élmény az akvaparkoknál alacsonyabb árszinten – így lehetne összefoglalni a szilágybagosi szabadtéri termálfürdőben ezen a nyáron tapasztaltakat. 

Évezredeket utazhat az időben, aki Mikházát keresi fel, s mindössze egyetlen délelőtt alatt. A reggeli és az ebéd között visszaugorhatunk majdnem kétezer évet az időben, majd előre a 17. századba, Erdély magyar aranykorába. Az elmegyógyintézet 20. századi fejlemény, nem turistalátványosságnak szánva.

Ott van a legnépszerűbb székelyföldi turisztikai célpontok között, de a közelmúltban a román utazási bloggerek is felfedezték maguknak. Ennek megfelelően a Vargyas-szoros néha inkább turistaparadicsomnak tűnik, nem természetnek: sokszor egymás nyakába lihegnek a turisták.

A turizmus nem halott, de alaposan átalakult. A Szent Anna-tónál azonban a járványhelyzettől függetlenül megérett az idő a radikális változásra, és ez meg is történt. Vége a fürdőzések és a tóparti flekkenezések korszakának, de az újdonságok sora ezzel még nem ér véget.

Zsonganiuk kellene a diákhangoktól így tavasszal – és a húsvéti szünet előtt – az iskoláknak, ehelyett nyomasztó némaságba burkolóznak.

Az iskolásoknak ott a sulitévé meg egy halom ismeretterjesztő tartalom, de mit kezdjük az apróbbakkal, ha járványidőben sem akarjuk őket az együgyűbb Youtube-rajzfilmfolyamra bízni? Körülnéztünk, s találtunk azért számukra is néznivalót.

Ha kora tavasz, akkor hóvirág, gondolhatnánk, de azért ennél szerencsére változatosabb a természet. A Felső-Nyárádmentén haladva igencsak látványos ebben az időszakban a tavaszi tőzike virágzása.

Díjátadó gála egy volt mozdonyjavító csarnokban? A még hivatalos megnyitó előtt álló Eiffel Műhelyházban, a Magyar Állami Operaház majdani létesítményében ez történt. És mivel érdekeltek voltunk, mi is ott voltunk.

Nem is annyira pénz, inkább megfelelő kedélyállapot kell ahhoz, hogy az ember felkerekedjen az ilyenkor hűvös Erdélyből a napfényes Szicíliába. Az út elé gördített akadályok inkább pszichológiaiak: maffiával, rossz közbiztonsággal, sok szeméttel riogatnak. Ti elindulnátok egy négyévessel Palermóba? Mi megtettük.