Szájüregi daganatok – könnyebb megelőzni, mint kezelni

„Tévhit, hogy a daganatos megbetegedések örökölhetőek. Nem, nem örökölhetőek, a genetikai hajlam öröklődik, de ahhoz még sok tényező kell, hogy daganatos elváltozás alakuljon ki a szervezetben” – szögezi le indulásból a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Fül-orr-gégészeti osztályának szakorvosa.

Izsák Csaba szavaiból kiderül, a szájüregen belül a nyelv -és a szájfenék-daganata a leggyakrabban előforduló rákos elváltozás. Ezen kívül ritkább esetekben kialakulhat daganat az állcsontgerincen, illetve a száj más régióiban. A szájüreg határán előfordulhat az ajkak daganatos elváltozása, ez esetben is a kifekélyesedett, nem gyógyuló sebek jellemzőek, de az arcbőrön is jelentkezhetnek fekélyes elváltozások. 

Dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, romboló életvitel, káros szokások, elhanyagolt fogazat – mind mind olyan tényezők, melyek rákos elváltozást okozhatnak a szájüregben. „Például ha egy betegnek letörik a hátsó örlőfoga, és az folyamatosan felsérti a nyelvét, belevág, eleinte ez ugyan zavaró, de idővel megszokja, és nem tesz ellene semmit, így nagy esély van arra, hogy nyelvdaganat alakuljon ki. Ha a szájban apró fekélyes seb keletkezik, amely nem hajlamos gyógyulásra, érdemes megnézeti.

Valószínűleg az első periódusban, amikor megjelenik, vagy csak arra utaló jelek vannak, nem fáj, nem mennek orvoshoz, noha sokkal könnyebben lehetne akkor a helyzetet kezelni. Sokszor akár azt is érezhetjük, hogy valami érdes étel felsértet a nyelvet, ám tudni kell, hogy ha megsértjük a száj nyálkahártyáját az egy héten belül begyógyul, ha nem, akkor az aggodalomra adhat okot” – magyarázza a fiatal szájsebész.

A szájüregi daganatok többségét sebészeti úton kezelik. „A szike a legjobb orvosság, és az minél hamarabb alkalmazni kell.

Mivel a fejnek, a nyaknak nagyon jó a vér- és nyirokellátása, amint a rákos elváltozások növekedni kezdenek, nagyon nagy eséllyel képződnek áttétek is a nyirokrendszerben.

Minél hamarabb fedezik fel és távolítják el, annál jobb. Bizonyos daganatoknál, elsősorban a fej és nyaki részen stádiumtól függően onkológiai kezelésre, kemoterápiára, sugárterápiára is szükség van.

Sajnos a kezdeti stádiumban nagyon ritkán, szinte soha nem érkezik beteg az orvoshoz – jegyzi meg Izsák Csaba az elmúlt négy év tapasztalataira hagyatkozva. Nagyon kevés olyan páciense volt az évek során, aki annyira kezdeti stádium lévő, szájüregen belüli rákos betegséggel érkezzen hozzá, hogy azt egy kisebb műtét során, bőven a biztonsági határokon belül le lehetett volna metszeni. Pedig ez esetben a páciensnek utólag már semmilyen kezelésre nem lenne szüksége. Ellenben a fej-, arc-, bőrdaganatoknál már gyakoribb, hogy a páciens a daganat kezdeti fázisában fordul orvoshoz, hiszen az elváltozás látható, tehát zavaró.

Számára talán a legdöbbenetesebb az – fűzi hozzá –, hogy egy ember az elhanyagoltsággal milyen szintre tud lépni.

„Volt olyan eset, hogy egy páciensél a manduladaganat olyan szintre lépett, hogy már érintett volt a nyelv, a szájfenék, a pofa nyálkahártyája, az alsó állcsont, a nyakon pedig kialakult egy hatalmas, kifekélyesedett nyirokcsomóblokk. Ilyen esetben elvégezzük a szövettani vizsgálatot, onkológiai kezelést kap a páciens, és várja az elkerülhetetlent. Ez a szomorú valóság. Sok a reménytelen eset a hanyagság miatt. Tavaly nyáron megérkezett a páciens egy előrehaladott daganattal, programáltuk biopsziára, CT-re, nem jött vissza, megjelent ősszel, de újra nem jelentkezett a kivizsgálásokra. Végül év végéhez közeledve jött úgy, hogy egy gombostűhegynyi részen tudott már csak szuszogni. Gégemetszés, kemoterápia, szenvedés”.

A szájsebész ugyanakkor úgy látja, ami a sebészeti beavatkozásokat illeti, a rosszindulatú daganatok esetében nagyon radikálisnak kell lenni, minél előrehaladottabb stádiumban van a rákos elváltozás, annál nagyobb radikalitás kell ahhoz, hogy értelme legyen a műtétnek. Ugyanis ha kialakul egy daganatos elváltozás a szájban, azt nem elég körbevágni és eltávolítani, hanem az egészséges szövetből is minél nagyobb részt el kell távolítani, hogy legyenek meg a biztonsági határok. „Van, amikor ki kell venni egy fél nyelvet, az állcsont egy részét, de van olyan kigyógyult beteg, aki radikális műtéten esett át, és bár esetében egy fél nyelv maradt a szájüregben, de azzal is még tud minőségi életet élni”.

Persze pozitív példái is vannak a szakorvosnak, például olyan fiatalemberről, aki olyannyira időben jelentkezett szájfenék-daganattal, hogy sikerült eltávolítani a daganatot, a nyirokcsomókat, áttét nem alakult ki, további kezelésre nem volt szükség, életmódot váltott, és rendszeresen ellenőrzésre jár.

A tapasztalok egyébként azt mutatják, hogy 45 év fölött jóval gyakoribb a szájüregi daganatok előfordulása, ami pedig a nemek szerint eloszlást illeti, a férfiak gyakrabban fordulnak meg az osztályon az ilyen típusú rákos megbetegedéssel.

A dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a nem megfelelő életmód, de minél több tényező tevődik össze, annál nagyobb az esély a daganatos megbetegedések előfordulásának.

„Sok dohányos azt mondja, hogy a nagyapám is nyolcvan évig dohányzott, és semmi baja nem lett. Önmagában a dohányzás nem okoz rákot, az egy favorizáló tényező, de ehhez még sok olyan tényező kell, amely nem érzékelhető. Hiába mondja valaki azt, hogy én csak dohányzok, sok olyan tényező van sejtszinten, amit nem tudunk befolyásolni” – hangsúlyozza ki a szakember.

Egyébként – mutat rá – egy dohányzó férfinak harmincszor nagyobb esélye van arra, hogy szájüregi rákos megbetegedése legyen, mint egy nem dohányzónak. Az exdohányosoknak kilencszer nagyobb esélyük van erre, esetükben legalább tíz év nem dohányzás után csökken annak esélye, hogy kialakuljon bármilyen rosszindulatú elváltozás. De a passzív dohányzók sincsenek jobb helyzetben. Sőt. Egy dohányzó személy társaságában élőnek másfélszeresen nő meg az esélye arra, hogy tüdőrák alakuljon ki nála.

A megelőzés mondhatni egyszerű. Erősen ajánlott a féléves fogászati kontroll, de 45 év fölött évente egy általános orvosi vizsgálatot sem árt elvégeztetni – hívja fel a figyelmet Izsák Csaba.

„Öt perc egy ellenőrzés. Az orvos szembenéz a beteggel, látja, ha valami aszimmetrikus, benéz a szájüregbe, megvizsgálja, egy tüzetesebb orvosi ellenőrzés során hamar fény derül egy esetleges elváltozásra. Legnagyobb probléma ezzel a féléves fogászati kontrollal van. Nem tartják be, noha sok minden múlik ezen, hiszen a fogorvos kollégák hamar ki tudnak szűrni már praecancerosus állapotokat is” – jegyzi meg.