A hegedűkészítés kicsit több mint szakma, már szinte művészet. András Gusztáv Imre, aki maga is készít ilyen hangszert, mindenképpen ezen a véleményen van. Nemrég rangos nemzetközi elismerésben is részesült keze munkája.

Sokan ugyan már temetik a kézírást, ám ennek dacára van, aki nem adja fel. Na, nem a kézírást, hanem az írószer készítését. Egy olyan székelyföldi kis családi manufaktúrában jártunk, ahol ékszerszámba menő íróeszközök készülnek egzotikus fából, nemesfémborítással.

Mit illik tenni és mit nem az edzőteremben? Illik például belépéskor köszönni és tisztelettudóan viselkedni másokkal, nem illik hangoskodni, hosszasan telefonon traccsolni. Hogy ne nézzenek kakukktojásnak, ha fitneszterembe mész, íme néhány jó tanács Molnár-Barabás Zsófia okleveles személyi edzőtől.

Ünnepelték már a karácsonyt Ghánában? Hát a szilvesztert? Kóstoltak plantaint? Jártak togói vudu piacon? Én sem. De többek között erről is mesélt az a két székelyföldi fiatal, aki az Európai Önkéntes Szolgálat önkénteseként három hónapot töltött az afrikai országban.

Antal Imola néhány évvel ezelőtt arról álmodozott, hogy egyszer majd saját szövésű vászonból készít olyan népi viseleteket vagy népies stílusú ruhákat, amelyeket akár a hétköznapokban is viselni lehet. Az álom mára valóra vált, húgát is „megfertőzve”.

Bár odakint még foga van a télnek, csípnek a januári mínuszok, van olyan hely Székelyföldön, ahol akár azt is mondhatnám, hogy ott a tavasz illata a levegőben. A kertészetnél jártunk, meglestük, mi történik a melegházban.

Mi történik, ha néhány lelkes nő összedugja a fejét, és gondol egy nagyot? Megálmodnak egy olyan helyet, ahol heti rendszerességgel találkozhatnak, ismerkedhetnek önmagukkal és másokkal. Beszélgetnek. Mert a beszéd gyógyít, mondják. A Barátság kuckó ajtaja mindenki előtt nyitva áll.