HIRDETÉS

Szervezetünk védői: prebiotikumok és probiotikumok

Péter Beáta 2018. március 06., 15:00

Nemcsak egyes betegségek után érdemes szedni őket táplálékkiegészítőként, a mindennapi táplálkozásunk során is ajánlott bevinni őket a szervezetünkbe. A hagyma, fokhagyma, banán, a fermentált tejtermékek, méz vagy éppen a savanyú káposzta is segít a bélflóra egyensúlyának megőrzésében, de hogy miért, azt Dr. Laslo Éva élelmiszeripari mérnök, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa magyarázta el.

Sajt és szénhidrát: pro-, illetve prebiotikum-forrás Fotó: Pexels.com

Az életért – ez a jelentése a probiotikum kifejezésnek, amely a latin pro és a görök bios szavakból ered. Tudományos meghatározása: olyan élő mikroorganizmusok, amelyeket ha megfelelő mennyiségben viszünk be a szervezetünkbe, akkor jótékony hatást fejtenek ki. A prebiotikum jelentése élet előtti, és olyan nem emészthető élelmiszer-összetevőt takar, amely a gazdaszervezet mikrobiotájára van jótékony hatással és ezáltal tudja a szervezetre is kifejteni a hatását. Ha a pro- és prebiotikum egyszerre fordul elő, akkor szinbiotikumról beszélünk, természetesen itt szinergizmus is kell legyen közöttük ahhoz, hogy a prebiotikum jótékony hatást fejtsen ki, és serkentse a probiotikumot – magyarázta a szakember.

HIRDETÉS

„Ezek az élő mikroorganizmusok főként tejsavbaktériumok, amelyek összetett tápanyagigényük következtében növényeken, erjesztett, romlott élelmiszereken, emberi, állati tápcsatornákban vannak jelen. A baktériumok mellett probiotikumként számon tartják az élesztőgombát (Saccharomyces boulardii) is jótékony hatásának köszönhetően.”

Miben segít?

A jótékony hatás abban nyilvánul meg, hogy ha akár táplálékokkal, élelmiszerekkel bevisszük a szervezetünkbe ezeket a mikroorganizmusokat, hozzájárulnak a bélrendszerünk mikrobióta-egyensúlyának fenntartásához, amelynek szerepe van a szervezet védekező mechanizmusában is. Mérsékelik a hasmenést, a székrekedést, erősítik az immunrendszert – az immunválasszal hozzák kapcsolatba –,

csökkentik a koleszterinszintet, gátolják a különböző kórokozók elterjedését.

Antibiotikumkúrát követően vizsgálták több korcsoport esetében, hogy ha a páciensek probiotikumot tartalmazó élelmiszert is fogyasztottak, ez visszaszorította vagy csökkentette a hasmenést, amely az antibiotikumszedés következményeként jelentkezett.

Nemhiába tartjuk egészségesnek a savanyú káposztát, nem csak vitaminok, probiotikumok is vannak benne Fotó: Rédai Attila

Azt is bizonyították állati kísérletekben, hogy ezek a probiotikumok képesek több fertőző baktérium gátlására.

„Ezáltal hozzájárulhatnak a bélfertőzések megelőzéséhez, a visszaszorításában is szerepet játszanak, mivel ezeknek a probiotikumoknak, tejsavbaktériumoknak antimikrobás hatásuk van az általuk termelt anyagoknak köszönhetően.

Például a savak lecsökkentik a környezetük pH-ját, ezáltal gátolhatják a különböző fertőzést okozó baktériumokat is. Szintén kísérletekkel igazolták, hogy ha az allergiára hajlamos embereknek probiotikumot adtak több időn keresztül, akkor az allergia tünetei mérséklődtek. Ma eléggé elterjedt a laktózérzékenység, kísérletek eredményei bizonyítják, hogy egyes probiotikumok, például a bifidobaktériumok képesek a laktózérzékenységgel együtt járó tünetek enyhítésére, csökkentésére. Nagyon ajánlott továbbá az antibiotikumos kezelés mellé probiotikumot is szedni” – fejtette ki Laslo Éva.

Nem épp tudatosan, de fogyasztották

Már a régi korok emberei is ráéreztek a probiotikumok jótékony hatására, a különböző erjesztett, fermentált élelmiszerekkel elfogyasztották a tejsavbaktériumokat is – tudjuk, hogy már a sumérok is fogyasztottak erjesztett termékeket, amelyekhez nyilván nem ők adták hozzá a különböző baktériumokat, hanem a környezetből kerültek bele. A probiotikumok tudományos háttere a tizenkilencedik század közepétől kezdett kibontakozni. 1850 után Louis Pasteur volt az, aki rájött, hogy adott esetben élelmiszerek, tej, sör, bor romlásáért, de a tej erjedéséért is élő mikroorganizmusok a felelősek. Elie Metchnikoff ajánlotta először a tizenkilencedik század végén, hogy ha ezeket a probiotikumokat, tejsavbaktériumokat bevisszük a szervezetünkbe (azáltal, hogy megesszük), akár élelmiszerekkel, pl. savanyú tejjel, akkor azok pozitív hatást váltanak ki,

a bélflóra felbomlott egyensúlyát helyrehozzák, és próbálják kiszorítani a nem kívánatos baktériumokat.

És hogy az egyszerű paraszti gondolkodás is mennyire ráérzett erre: Metchnikoff egy bolgár népcsoportnál figyelte meg, ahol a mindennapi táplálék része volt a savanyú tej, és hogy ezek az emberek sokáig élnek. Elkezdte foglalkoztatni, hogy mi lehet az, ami a bélrendszerben pozitív hatással van. Az általa felállított hipotézis nyomán, sok tudós kezdett kutatni, és nem csak Európában: például egy japán orvostanhallgató, későbbi mikrobiológus, Sirota Minoru (Minoru Shirota, 1899–1982) is, akinek nevéhez ma már a probiotikumok felfedezése fűződik – tudjuk meg Laslo Évától.

Antibiotikum-kúra esetén erősen javallott a probiotikumok bevitele Fotó: Barabás Ákos

„Minél többet kell fogyasztani belőlük. A kereskedelemben kapható élelmiszerek közül főként a probiotikus tejtermékek tartalmaznak probiotikumokat, egy 2014-es felmérés szerint az előfordulásuk a kereskedelemben kapható termékek közül a fermentált tejtermékek esetében 35 százalékos, a kefirben, sajtban tíz-tíz százalékos, illetve probiotikus termékként vannak jelen a csecsemőtápszerek is.

De kutatások bizonyítják, hogy bizony a savanyú káposztában is számos probiotikum található. Mi az egyetem laboratóriumában is több, hagyományosan erjesztett élelmiszerből izoláltunk olyan tejsavbaktériumokat, amelyek probiotikus tulajdonsággal rendelkeztek.

Például a fermentált kolbászokban is jelen lehetnek olyan tejsavbaktériumok, amelyek probiotikus tulajdonsággal rendelkeznek. Vagy ott van az olívabogyó, amely szintén egy tejsavasan erjesztett termék” – vázolta a mérnök.

Egyik támogatja a másikat

A prebiotikumok a növényi anyagoknak – zöldségeknek, gyümölcsöknek – lehet a természetes összetevőjük.

A banán, hagyma, fokhagyma, rizsliszt, az anyatej, a tejtermékek vagy a méz is gazdag prebiotikumbokban.

De adalékként is bekerülhetnek az élelmiszerekbe, mivel olyan jó fiziko-kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint például édesítőképesség, illetve rezisztensek a különböző technológiai folyamokkal szemben. A szerkezetüket tekintve főként szénhidrátok, azaz oligoszaharidok, de ma már peptideket is számon tartanak prebiotikumként. „Ezek a probiotikumokra vannak pozitív hatással, mert az is a kritérium velük szemben, hogy a tápcsatorna felső részein áthaladva ne emésztődjenek meg, és eljutva a vastagbélbe csak az ott levő mikrobák tudják fermentálni, ugyanakkor szelektívek legyenek, csak bizonyos baktériumokat támogassanak. Kedvező hatásukat egyrészt a bélflórára fejtik ki, viszont különböző betegségek kockázati tényezőinek csökkentéséhez is hozzájárulhatnak. De a zsírsavszintézissel is kapcsolatba hozzák, a belőlük keletkező anyagok csökkentik a zsírsavak szintézisét, vagy nem kötik meg az ásványi anyagokat, ezáltal hozzájárulnak az ásványi anyagok felszívódásához, hogy azok majd hasznosulni tudjanak a szervezetben” – fogalmazott Laslo Éva.

Dr. Laslo Éva élelmiszeripari mérnök, a Sapientia EMTE adjunktusa Fotó: Péter Beáta

A szakember rámutatott: állatkísérletek bizonyították, hogy ha az állatokat magas koleszterin-tartalmú tápokkal etették, de mellette folyamatosan prebiotikumokat is adagoltak, akkor csökkent a koleszterinszintjük. De bizonyított tény az is, hogy ha az allergiára hajlamos egyének prebiotikumot tartalmazó élelmiszereket fogyasztottak, akkor csökkent az allergia tüneteinek a megjelenése.

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS