HIRDETÉS
A Hargitában rejtőző székely ágyukról írt a Csíki Lapok 1917 szeptember 8-án. „Köztudomás szerint az 1848–49 évi szabadságharcban Bem tábornok győzelmes honvédei nagyobbrészt Háromszék fiaiból kerültek ki. Hogy pedig győzelmesen száguldhattak egész Erdélyen keresztül, abban nagy része van a Gábor Áron vezetése alatt a kézdivásárhelyi és fülei ágyugyárból kikerült ágyuknak.
Megfoghatatlan, hogy ezekből az ágyukból, mintha a föld nyelte volna el, egy sem maradt az utókorra viszsza; kivéve egyet, melyet néhány évvel előbb Kézdivásárhelyen találtak meg a földbe elásva.
(…) Pedig a honvédtüzérség a szabadságharc leverése után magára maradva, a Hargita-hegységbe vonult föl.(…) Az ágyukat vízmosásokba temették be, a felszereléseket pedig felrobbantották akkor, midőn már az uralomra jutott osztrák hatóság is tudomást szerzett ott való bujdosásukról s a szomszédos községek lakóit kirendelte a hegyekben levő ágyuk beszállítására. Ezek azonban a nagy-arányú robbantástól megijedve, hazáig szaladtak, a midőn aztán a bujdosó honvédek is hazavándoroltak. Hadtörténelmi nézőpontból is érdemes volna nyomozni, hogy mi történt az otthagyott ágyumaradványokkal” – olvasható.
A Látótér Sajtóhistorikum rovatából többek között azt is megtudhatják, mit kért Lola Montez Kossuthtól, amikor szóba elegyedett vele az Amerikába tartó hajón, de olvashatnak Laborfalvi Róza és Jókai Mór viharos szerelméről is. Keressék a Székelyhon napilap legfrissebb számának Látótér mellékletét!
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
