HIRDETÉS
Nyáry Krisztián az Így ettek ők című kötetében olyan írókat mutat be, akiknek a műveiben a gasztronómia meghatározó, a szövegek egyfajta válogatás az étel és az írói inspiráció kettőség témakörében.
Maga a kötet egy sorozat része, az író saját bevallása szerint az Így ettek ők két szenvedélyét foglalja össze: az írást és a gasztronómiát.
A szerzőket kiválasztani viszont nem volt könnyű feladat – derült ki a beszélgetés során.
Nyáry számára fontos volt, hogy az étel fő motívum legyen a kiválasztott írók műveiben, hetven szerzőből válogatott ki harmincat, akiknek a munkáit meghatározza a főzés, az étel motívuma, a gasztronómia. A szerző a kötet megírásának kulisszáiba is betekintést engedett a könyvbemutatón, elmondása szerint az Arcanum adatbázisában kezdi mindig a kutatást, ezután tér rá a kiválasztott szerzők köteteire.
A beszélgetés során szó volt inspirációról, az étel motívumáról, a különböző írók viszonyáról a gasztronómiához, és hogy ez hogyan jelenik meg a műveikben. „Terített asztal mellett beszélnek igazán az emberek” – hallhattuk, és a közönség jót derült ezen.
Nyáry szerint, ha megjelenik az étel az irodalmi művekben, az sosem az evésről szól, hanem az emberről, aki eszik, a kapcsolati viszonyokról az asztal körül.
Móra Ferenc munkáiban például a gasztronómiai leírások visszatérő motívumként vannak jelen, nem véletlenül, hiszen felesége híres recepteskönyvek szerzője volt, így Móra ételleírásai hozzá köthetők. „A férfiaknak a főzés egzotikum, ezért írnak róla, a nőknek munka, ők ezért nem” – fogalmazott a szerző. Bródy Sándor ezzel szemben nem csak írt az ételekről, hanem tudott is főzni, ezzel pedig a nők kegyeibe kerülni. A könyvbemutatón többször is szó esett a nemi különbségtételről, ami a főzést illeti, noha a huszadik század utolsó harmadában már általánossá vált a „férfiak a konyhában” jelenség. A szerző megjegyezte, a férfi, ha kikerült a nők közeléből, rögtön tudott főzni, erre példa a pásztorság és a katonaság.
Szó volt Krúdy munkásságáról is, akinek műveiben a gasztronómia szinte mindig szimbólikusan jelenik meg. Erre példa Szindbád története is, akinek a halálát az jósolta meg előre az olvasónak, hogy a kórházban diétás ételt adtak neki.
Nyáry Krisztián elmondta, a kötetben nemcsak az írók evési szokásai derülnek ki, hanem a magánéletük is feltárul, így például a szerelmi életük.
Elhangzott, Jókait mindig olyan nők vették körül, akik tudtak főzni, Csokonai számára a gyógyételek jelentették a kulináriát, Bethlen Miklós pedig az erdélyi káposzta-kultuszról írt előszeretettel.
A könyvbemutató végén szó esett a városiasodás jelenségéről és arról, hogy ez milyen hatással volt a gasztrokultúrára. Nyáry szerint ehhez kapcsolható az éttermek megjelenése, és az, hogy nem főznek otthon az emberek, persze amennyiben az anyagi helyzetük ezt megengedte. Útravalóként pedig azzal a gondolattal zárta az író a beszélgetést, hogy „a gasztronómia olyan, mint a zene: határtalan”.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
