Akikre emlékezni érdemes: újabb kötet a jeles elődökről

Huszonhét alcsíki személyiség életpályáját mutatja be alfabetikus sorrendben E-től G-ig Daczó Katalin a Jeles alcsíkiak kiadványsorozat második kötetében. A könyv az Alcsík Kistérségi Fejlesztési Társulás megbízásából az Alcsík Könyvek sorozatban jelent meg, és az elsőhöz hasonlóan ezúttal is főként 19-20. századi, lezárt életutakat sorakoztat fel.

„Fontosnak tartjuk most a huszonnegyedik órában begyűjteni mindazon információkat, amelyek által egy-egy jeles személyiség kiemelhető a történelem süllyesztőjéből” – írja a kötet előszavában Gergely András, az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás elnöke.

Daczó Katalin elmondta, évtizedek óta gyarapítja az adatbázisát, amely mára már mintegy háromezer csíki nevet tartalmaz. Ebből válogatta ki az alcsíki személyeket, közülük is a legfontosabbakat, különlegeseket. Például az adott személyiség nem csak tanár volt egy faluban vagy igazgató, hanem ezen túlmenően is kiemelkedett a közösségből. Tehát valamilyen szempontból többet tett annál a közösségért, mint amiért annak idején fizetést kaphatott.

A szerző megőrizte a korábban kialakult munkamódszert és felépítést a második kötet szócikkeinek megírása során. Levéltári és könyvtári kutatásokat végzett, több száz órán keresztül böngészett internetes adatbázisokat, archív újságokat, és amennyiben lehetséges volt, felkutatta a jeles személyiségek leszármazottait. A szócikkeket pedig igyekezett egységes formába önteni.

„A második kötetben 27 személynek az életútját próbáltam összefoglalni. Ezúttal két, Csík történelmében szerepet játszó régi székely nemesi családnak a tagjai is szerepelnek a könyvben: az Endesek és az Élthesek. Mindkét családból többen is szerepelnek a kötetben, különlegesnek tartom, hogy három Endes-testvér is benne van. Ugyanakkor jelen kötetben arányaiban több az ügyvéd, a jogász – szám szerint nyolc –, mint az előző kötetben, amikor főleg az egyházi méltóságok és tanárok voltak túlsúlyban. Most mindössze két római katolikus pap szerepel a könyvben (dr. Éltes Károly kolozs-dobokai főesperes és Ferenczi Károly főesperes). Persze mindegyik jogász egyébbel is foglalkozott, például Élthes Jakab Csíkszereda polgármestere, Élthes Gyula jogtudományi szakíró, szerkesztő, egyetemi tanár volt. A másik, ami meglepett, hogy a huszonhét személy közül tizennégynek tudtommal nem volt gyermeke. Ez egy igen nagy szám. Valahogy így hozta a sorsuk…” – magyarázta a szerző.

Hozzátette, talán ezúttal a legnehezebb a Gál Sándorról szóló szócikk összeállítása volt.

„Azt gondolnánk, hogy róla már mindent megírtak, és nyilván én sem tudok egy hadtörténésznél teljesebbet írni. De össze lehet foglalni az életét és az utóéletét. Hogy mit neveztek el róla: iskolát, utcát, szobrokat állítottak, és az utóéletéhez kapcsolódik az édesapja házának költöztetése is. Tehát volt, amit összefoglalni róla, és egyben láttatni az életét. Ugyanakkor szeretek megbizonyosodni arról, amennyiben lehetséges, hogy az, amit valahol leírtak, másik kislexikonban közöltek, megfelel-e a valóságnak. Gál Sándornál a születésnapjában is mutatkozott eltérés. Az anyakönyvben 1817. szept. 23-a és nem a köztudott szept. 21-e szerepel. Ez esetben elképzelhető, hogy a keresztelés dátumát vezették be az anyakönyvbe. Tudni kell, hogy gyakran a római katolikus anyakönyvekbe bejegyezték külön a keresztelés és külön a születés napját, de az adott évben Csíkszentgyörgyön nem tüntették fel külön ezeket a dátumokat. Ezt is be kell mutatnunk.”

Daczó Katalin különlegességképpen kiemelte: ebbe a kötetbe két vak személy is bekerült. Mindketten az első világháborús események következtében veszítették el a látásukat. „Egyikük dr. Ferencz Ignác, ő rendkívüli személy lehetett. A világháború után vakon végezte el a középiskolát és az egyetemet. Jogot végzett, 1931-ben doktorált. Amúgy telefonközpont-kezelőként dolgozott szinte élete végéig, de már a kortársak elismerték rendkívüli teljesítményét. Az első ember volt Magyarországon, aki vakon szerzett jogi doktorátust. Általa ezt a teljesítményt, ezt a példaértékű akaraterőt szerettük volna bemutatni, ezért nem maradhatott ki ebből a kötetből.”

Ferencz Ignác sorstársa, a csíkcsekefalvi Gábossy József szintén az első világháborúban vakult meg. De már a harctéren, látóként naplót vezetett, nagyon jó íráskészséggel rendelkezett. „A háború után jelent meg egy önálló kötete, ezen kívül folyton jelen volt a Világtalan írók antológiáiban, különben dohánykereskedő volt egy ideig.

Nem biztos, hogy nekünk sikerült mindezekre kitérni, de próbálkozunk. Az első kötet után is többen megkerestek, javasoltak személyeket, hogy vegyem fel az adatbázisomba, felhívták a figyelmem ismerőseikre, tehát nyitottak vagyunk arra is, hogy esetleg más személyek is bekerülhessenek. De annak is tudatában vagyunk, hogy nem teljes ez a válogatás.”

Az életrajzi kiadványsorozat az Alutus Kiadó gondozásában, az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás megbízásából, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság – Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., valamint a Hargita Megye Tanácsa – Hargita Megyei Kulturális Központ támogatásával jelenik meg. A kötetek könyvesboltokban nem kaphatók, a könyvbemutatókon és az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás irodájában vásárolhatóak meg Csíkszentmártonon.