A karneváli, farsangi időszakról már a középkorból számos feljegyzés maradt fenn egyházi elöljáróktól – magyarázza Virginás Tar Emese, a Maros Megyei Múzeum néprajzi és népművészeti részlegének munkatársa. Ezekben a feljegyzésekben az egyházi elöljárók az ördög időszakának nevezik a farsangot, olyan ünnepnek, amikor minden a feje tetejére áll.
A szakember rámutatott: a közösségek ezekben az időszakokban felrúgták a meglévő társadalmi rendet, kicsúfolták a vezetőket, az előkelőbb társadalmi rétegek tagjait, és a különböző nemzetiségekhez tartozókat is kifigurázták. Mindez egyfajta biztonsági szelepként működött, és átjárhatóságot biztosított a társadalom különböző rétegei között.
„Az embereknek ma is fontos a farsang, illetve általában az ünnepek” – hangsúlyozta a múzeum munkatársa. Mint mondta, a farsang ugyan mára valamelyest elveszítette gőzkieresztő funkcióját, hiszen a társadalom már korántsem olyan cenzúrázott, mint korábban.
A nagyböjtöt megelőző időszak továbbra is jellemzően az a periódusa az évnek, amikor többet viccelődünk, többet mulatunk, amikor nem szabad megsértődnünk a vicceken.
A teljes cikket keressék a Székelyhon havonta megjelenő közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótérben.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.